Hirdetés
2011-04 lapszámban megtalálható
Kispapák – szerelem és telepátia
Abban már többé-kevésbé egyetértés mutatkozik a pszichológusok között, hogy a feln?ttkori köt?dés min?ségét, intenzitását, stílusát – vagy sérüléseit, problémáit, blokádjait – életünk els? éveinek tapasztalatai, azaz a gyermekkori szül?-gyermek kapcsolatok határozzák meg. Ugyanakkor még mindig bizonytalan, hogy mi is az apák szerepe ebben a korai szocializációs szakaszban. Bár már nem ritka az apás szülés, a gyeses kispapa, vagy a gyermeküket etet?, tisztába tev? apukák látványa, de még mindig kidolgozatlan a kispapa-szerep. Az apák a gyermeknevelés területén olyanok, mint a n?k a fels?vezet?k között – léteznek, és a társadalom üdvözli a jelenséget, de meghatározó szerepet nem kapott, mindennapossá nem vált. Az apák nem szerkesztenek babamagazinokat, nem lépnek fel a jogaikért, nem hallunk gyesen lév?, de kiégett apukákról, gyermekükt?l szabadulni akaró apukákról, az anyukák „ellenében” meghatározott, sajátos apai szerepekr?l. A kultúra még nem emésztette meg a „kispapa-szerepet”: elvárás szintjén jelen van, de anyagi, kulturális feltételei legtöbbször még nem adottak. Miért éri meg mégis kispapának lenni? A pszichológus erre másképp válaszol, mint a nevelési tanácsadó (aki a gyermek fejl?dését tartja szem el?tt), a rokon (aki a családi rendszert er?sítené) vagy a média (aki mint pozitív szerepet pártolja), a pszichológus pedig az apa számára hasznosítható, személyiségfejl?dését tekintve nyereséget jelent? helyzetre helyezi a hangsúlyt.
Telepátia
Még a sz?ken vett pszichológiai szakirodalom is csupán anya-gyermek között valószín?síti a kommunikáció speciális, mély érzelmi közösségen, szimbiózison alapuló típusát, ám ha az apák is nagyon korán (az els? hat hónapban) kiveszik részüket a gondozásból, azaz egyedül látják el a csecsem?t, megtapasztalhatják az anya-gyermek kommunikáció varázsát. A babák az els? hat-nyolc hónapban nem egyértelm? kódokkal kommunikálnak a szül?vel. Honnan tudja például az anya, hogy gyermeke miért sír? Úgy t?nik, nem egyértelm? „sírásfajtákkal” jelez, tulajdonképpen egy rejtett párbeszéd zajlik, amit az anya önmagával folytat, ám a gyermek irányít parányi, de élénk visszajelzéseivel. Amikor a baba sír, akkor annak megértéséhez már visszanyúlhatunk a kett?nk közötti kapcsolatra, amelyben megtapasztaltuk, milyen, ha csendben vagyunk s csak figyeljük ?t, ha hozzáérünk, ha összekapcsolódik a tekintetünk, milyen, ha tisztába tesszük, milyen, ha eszik, milyen, ha fáj valamije. Mindezt els?sorban mint saját érzéseinket raktározzuk el – és saját érzéseink között kutatunk, amikor meg akarjuk fejteni babánk aktuális érzéseinek okát. A bens?séges, empatikus kommunikáció kezdete már az anyaméhben kezd?dik, és ezen tapasztalatok egymásra épülésével alakul ki egy metakommunikációs összhang, melynek során azt éljük át, mintha a gyermek szavak nélkül „válaszolna” – és bizonyos értelemben válaszol is, így mintha bennünk szólalna meg.Ezt a telepatikus élményt eddig csak az anyák tapasztalhatták meg – de miért ne élhetnénk meg mi, apák is ezt a csodát? És külön öröm, amikor elhagyjuk ezt a kommunikációs formát, mert micsoda öröm lesz gyermekünk els? jel-jelölt azonosításának meghallása, amikor el?ször mondja a kutyára azt, hogy „tya”!
Hirdetés
Szeretet és szerelem
Gyermekünkben megtanulhatjuk szeretni szeretteinket, hisz mintegy pozitív tükröt tart a rokonság felé: tisztább formában fellelhetjük benne felmen?inek tulajdonságait – egy nagybácsi bohémségét, egy merev, szabálykövet? apuka korrektségét és megbízhatóságát. Ez persze leghangsúlyosabban a párkapcsolatban érvényesül: gyermekünkben párunk „pozitív verzióját” láthatjuk meg (és nem párunk negatív tulajdonságai miatt kell elkeserednünk, ha felfedezni véljük a gyermekben, amint legtöbben teszik). Ezt igazán csak a feltétel nélküli szeretet pozíciójából, a kispapa-pozícióból élhetjük meg.
Füst Milán egy híres könyvében, a Szexuál-lélektani elmélkedésekben a szexualitással kapcsolatban az egyik legnagyobb problémának a n?-férfi mélyr?l jöv?, ösztönös szembenállását tartja. Ezt a forrást ma az els?dleges szocializáció aszimmetriájában találhatjuk meg – a férfi máshogy viszonyul a babához, a neveléshez, más feladatai vannak, s ez befolyásolja attit?djeit is. Az apa és az anya bizonyos mértékig „ellenfelek” lesznek, a gyermek lelkében pedig ez megalapozza a nemek harcát. A kispapa-szerep viszont egyrészt segít gyermekünknek, hogy ez ne így legyen, másrészt bennünk, férfiakban is rehabilitálhatja a férfiasság-n?iség versengésen alapuló meghatározását.
A világ keretei
A kismama- és a kispapa-szerepben nincs különbség a kommunikáció mélysége, jellege, és a köt?dés alapmotívumai között. A kispapa tulajdonképpen kismama, így a világ keretei nem lesznek egy nemhez köthet?k (de nemtelenek sem, sokkal inkább egyszerre lesz a felettünk meglév? gondviselés hím- és n?nem?). A „világ keretei”, azaz érzéseink határvonala fontos jellegzetesség, amit ebben a korai életkorban tanulnak meg a csecsem?k. Lelkünknek ez a rejtett, de fontos véd?faktora megvéd minket a pániktól s a kétségbeesést?l. Ismeretlen járványok támadnak, a tenger kilép a helyéb?l, atomsugárzás fenyegeti a világot… Miért nem esünk ett?l kétségbe? Miért nem rettegünk attól, hogy a világ és benne mi már nem sokáig tartunk? Egy rejtett megtartó er? azt sugallja, hogy bár lehetnek kisebb-nagyobb problémák, alapvet?en minden rendben van, olyan nagy baj nem történhet. Élünk ma és élni fogunk holnap is, a világban itthon vagyunk – és nem fogunk egyik pillanatról a másikra kiesni bel?le. Ezt az érzést, az állandó érzés-keretet, hátteret hívják a pszichológusok konténer-funkciónak, amely a korai anya-gyermek kapcsolatból „kopírozódik be” a gyermek lelkébe, aki párhuzamosan azzal, hogy érzéseket tanul, átveszi azok kereteit is: így önmagát is meg tudja tartani majd a kés?bbi krízisek során.
2011-04 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Az apaság születése
Az apaság születése mélyen a családba és a társadalomba ágyazott folyamat – egy sor jelent?s próbát kell kiállni, megküzdeni, megtanulni, megérni…
Anyalelk? apák és apalelk? anyák
Hagyományos szül?i minták változásai
Freud, aki sokat tett a modern pszichológia és nevelés megteremtéséért, a szül?i szerepek terén igen hagyományos elveket vallott. A Férfiak dolga, hogy meghúzzák a határokat, megakadályozzák a ...
Az elvesztett apaság
Férfiak és a m?vi abortusz
Minden gyermek megfoganásához a n? mellett egy férfi is kell – mondjuk sokszor, de talán ritkábban gondolunk arra, hogy egy várandósság megszüntetése nemcsak a n?t, hanem az abban részes férfit is ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.