4 n? – vagy 1? Tara alteregói

2009-ben az USA egyik legnépszer?bb sorozata a United States of Tara. A történet f?szerepl?je, Tara Gregson boldogan él férjével, Max-szal és két szép gyermekükkel: a 15 éves Kate-tel és a 14 éves Marshallal. Pontosabban, boldogan élne – ha nem lennének alszemélyiségei. Ha nagy stressz vagy érzelmi megterhelés alá kerül, elsötétül el?tte a világ, és hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azel?tt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat. Mikor visszatér, persze semmire sem emlékszik…

hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azel?tt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat

Az Egyesült Államokban a 2009-as sorozatok közül az egyik legnépszer?bb a United States of Tara, amelyet producerként Steven Spielberg, forgatókönyvíróként a Juno cím? filmért Oscar-díjat nyert sztriptíztáncosn?, Diablo Cody jegyez. A történet f?szerepl?je, Tara Gregson boldogan él férjével, Max-szal és két szép gyermekükkel: a 15 éves Kate-tel és a 14 éves Marshallal. Pontosabban, boldogan élne – ha nem lennének alszemélyiségei. Ha nagy stressz vagy érzelmi megterhelés alá kerül, elsötétül el?tte a világ, és hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azel?tt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat. Mikor visszatér, persze semmire sem emlékszik…

Hirdetés

Kik is „?k”?

Tara, a „f?személyiség” kétgyermekes, boldog házasságban él?, dolgozó asszony, aki gyerekszobákba készít falfestményeket – és néha nagyon rosszul érzi magát a b?rében…

T egy vad, füvez?s, provokatív tini, aki még a tangát is kívül hordja. Jól kijön Kate-tel, ellátja esemény utáni tablettával, id?nként pedig nagy bevásárlási orgiát rendez vele. Gyakran megpróbálja elcsábítani Maxet – a férj azonban ellenáll neki, mert úgy egyeztek meg Tarával és a pszichiáterrel, hogy bajt okozna, ha lefeküdne az alszemélyiségekkel.

Alice a klasszikus házitündér, a tökéletes otthonteremt?, aki hisz a hagyományos értékekben. Nett, jólfésült, tüchtig. ? az egyetlen alszemélyiség, aki az összes többit ismeri. Amikor a terapeuta szembesíti a személyiségeket, elmondja, hogy Tarát gyengének tartja; ? akar lenni a f?vezér. Nagyon szeretne egy saját gyereket, mert úgy véli, hogy Marshall és Kate nem az ?, hanem Tara és Max gyerekei…

Buck Tara alszemélyiségei közül az egyetlen férfi, a sör és a motorok megszállottja. Iszik, mint egy gödény. Hangos, büdös, nagykép? bajkever?, aki cigivel az agyarai között járkál, és mindenkit jól leoszt. Ha valaki pofázik, annak be is mos egy nagyot. Hogy nincs pénisze, azzal magyarázza, hogy a vietnami háborúban megsebesült, és le kellett vágni. A n?ket nagyon szereti: Kate barátn?i sincsenek t?le biztonságban.

Honnan ered a DID?

Az általam látott részek érzékenyen, s remek humorral azt mutatják be, hogy az embert – jelen esetben Tarát – milyen kellemetlen, zavarba ejt? helyzetekbe sodorhatja, ha van néhány másik személyisége. Pszichológiai szempontból korrektnek tekinthet?, hogy kiderül: az asszony disszociatív identitászavara akkor kezd?dött, amikor gimnazista korában meger?szakolták. A DID kóroktanában ugyanis mindig nagy szerepet játszik a gyermek- vagy kora serdül?korban elszenvedett trauma. El?fordul, hogy a még kialakulatlan én-határokkal rendelkez? személyiséget számára elviselhetetlen impulzusok érik (például a kisgyermek nemi er?szak, bántalmazás áldozata lesz, súlyosan elhanyagolják vagy gyilkosság, más borzalmak szemtanújává válik).

Az emberek zöme saját személyiségét egységesnek éli meg, ám el?fordul, hogy énünk egyes részei, m?ködésformái id?legesen szétválnak – például a diszkóban, tánc után azt mondjuk: „nem is tudtam magamról, csak a tánc volt…”. Ezt a szétválást nevezzük disszociációnak, ami teljesen természetes, id?nként mindenkivel el?forduló jelenség. A kisgyermeket ér? trauma hatása azonban esetenként olyan er?s lehet, hogy a személyiség a szó legszorosabb értelmében „megbomolhat”, s ez ellen az elme nem tud másképp védekezni, csak ha a disszociációt kiterjeszti az én teljes területére, és „megtöri” azt – az én egy-egy funkciója lehasad az eredeti személyiségr?l: Tara szexualitásából így lett T, a vad, erotikus csitri; agressziójából Buck, a goromba férfi; gondoskodó, összetartó erejéb?l Alice, a háziasszony.

A sorozat egy csöppet szépíti a DID világát a valósághoz képest – Tarát nem kisgyermekkorában érte a trauma, s egy szexuális visszaéléssel viszonylag „olcsón megúszta”, ezért nem is tartozik a legsúlyosabb esetek közé. Ezt a kis kozmetikázást leszámítva, a film nemcsak a színészi játék és a sok humor miatt megragadó – igen jó példa az „edutainment”-re, amit magyarra talán „szórakoztató nevelésként” fordíthatunk. Miközben a Gregson család életét nézzük, sok mindent tanulhatunk a disszociatív identitászavarról (és mellette a toleranciáról, a feltétel nélküli elfogadásról, stb.) Érzékenysége, humora miatt bátorításként és vigaszként szolgálhat a DID-ben szenved? betegek és családtagjaik részére.

DID ? SZKIZOFRÉNIA

Az általános vélekedéssel szemben Tara betegsége nem a szkizofrénia, hanem a többszörös vagy multiplex személyiségzavar, újabb nevén disszociatív identitászavar (Dissociative Identity Disorder, DID). Gyakori félreértés, hogy a „többszörösen hasadt személyiség” egyenl? a szkizofréniának nevezett elmebetegséggel. Valójában a két betegség nem azonos. Míg a DID f? tünete az én egységének felbomlása, különböz? alszemélyiségek kialakulása, a szkizofrénia lényege a különböz? pszichés m?ködések „szétesése”, az összhang felborulása. A szkizofrénia bizonyos tünetei átfedést mutathatnak a disszociatív identitászavarral: els?sorban a pszichotikus állapot jelenléte és az élettér besz?külése. Azonban míg a DID hátterében egyértelm?en a beteg szörny? gyermekkori élményei állnak, a szkizofréniában nagyobb szerepet tulajdonítunk az örökletes hajlamnak és a központi idegrendszer károsodásának. A szkizofréniás betegek legtöbbje jól beállított, gondosan ellen?rzött gyógyszeres kezelés mellett éveken át akár teljesen tünetmentesen élhet.

A DID gyógyítása nagyon bonyolult feladat, mert a személyiség legmélyebb rétegeit érint?, igen súlyos betegségr?l van szó; a kezelés nem lehetséges korrektív élményfeltáró, hosszú pszichoterápia nélkül. A cél az, hogy a lehasadt én-részeket visszaintegrálják az alapszemélyiségbe – ez sokszor hosszadalmas, kudarcokkal, visszaesésekkel tarkított folyamat. A disszociatív énállapotokat létrehozó traumák olyan er?s hatásúak lehetnek, hogy az énrész köré az elme amnéziás gátat épít: ezért a különböz? alszemélyiségek általában nem tudnak egymásról, a „gazdaszemélyiség” elveszti tudatosságát, ha egy másik rész a felszínre tör. A DID tipikus eseteiben általában egy identitás van, aki tud a többiekr?l, aki még közvetíteni is képes közöttük: ? a „hírhozó”. A terápia kezd? lépése az lehet, hogy a terapeuta a hírhozót nyeri meg szövetségeséül, ?t „mutatja be” el?ször az alapszemélyiségnek, ez után következik a többi rész integrálása.

Az HBO csatornáin bemutatásra kerül? kasszasikerekr?l, a legújabb sorozatokról és a provokatív témákat boncolgató, HBO saját gyártású produkciókról további információkat talál a www.hbo.hu weboldalon!

2009-02 lapszámban megtalálható