Altatás a világ körül
Frissítve: 2025. 06. 17.
„Anyuuu, szomjas vagyok!” – hangzik lefekvés után a gyerekszobából, és Anyu bevisz egy pohár vizet, hogy tíz perc múlva megérkezzen a menetrend szerinti „Anyuuu, pisilni kell!”, majd a „Túl meleg van!”, a „Nem vagyok álmos!” és a többi. Az éjszakai ébredések, rémálmok, hajnali bekéredzkedések a szül?i ágyba pedig még csak ez után kezd?dnek… Az ilyen helyzetek elkerülésére a nyugati szül?knek azt tanácsolják, hogy a megfelel? alvási szokásokat már csecsem?korban alakítsák ki, a babát mindennap közel azonos id?ben, egy kiszámítható rutin végén tegyék be a saját ágyába, hogy ott egyedül aludjon el. Ha azonban a különböz? népeket meglessük álmukban, rájöhetünk, hogy amit mi egy kisbaba számára „megfelel?nek” tartunk, valójában egy kisebbség furcsa ideálja.
?seinknek nem volt más választása, mint együtt aludni utódaikkal, hiszen a vadászó-gy?jtöget? nomádok nem tehették le a kicsiket biztonságos gyerekszobákba. Az anyatejb?l – speciális összetételénél fogva –gyakran kell enni, így az anyja mellett alvó, éjjel is szopó csecsem? az, aki az évmilliók biológiai örökségét megtestesíti. Bár az elrendezés sokféle lehet (közös fekv?helyen, az anyától karnyújtásnyira, az apa és/vagy a testvérek jelenlétében stb.), a kultúrák többségében a csecsem?k ma is az anyjukkal alszanak, és ebben a szoptatás szerepe is meghatározó maradt. Így van ez még olyan iparilag fejlett országokban is, mint Svédország vagy Japán.
Valószín?, hogy az elalvás is ahhoz volt hasonló, ami ma történik sok hagyományos kultúrában: a babát nem altatják, nem ringatják, nem énekelnek neki, nem adnak rá pizsamát – egyszer?en hagyják elaludni, amikor álmos. Azt tartják, hogy el?bb-utóbb minden gyerek úgy alszik, mint a feln?ttek, fölösleges mindenféle praktikával er?ltetni, hogy ez hamarabb következzen be. Természetesnek t?nik a nálunk „károsnak” tartott szoptatva altatás is: a szopás ritmusa és az anyatej bizonyos összetev?i a babát altatják, a szoptatás hatására termel?d? hormonok pedig az anyát.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2010. 1. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Baba-mama párbeszéd – értem, vagy félreértem?
Dr. Eigner Bernadett
Kapcsolati zavarok korai felismerése – 1. rész
Mindenkinek az a természetes vágya, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a gyermekével, hogy az együttlét mindkettejük számára örömteli legyen. Mikor is kezd?dik ez a kapcsolat, milyen tényez?k ...
Köt?dés
Szalay Ágnes
Manapság egyre népszer?bb és egyre több édesanyához jut el a „köt?d? nevelés” elnevezés? irányzat, amely a pszichológia köt?dés fogalmából kiindulva azt tanítja a szül?knek, hogyan alakíthatják ...
„A gyermek hordozásra vágyik”
Csörg? Andi
Van, akinek egyszer?en a praktikum diktálja, hogy babakocsi helyett (vagy mellett) más módját is válassza a közlekedésnek. Másoknak várandósságuk meghosszabbítása, ha magukhoz ölelhetik gyermeküket, ...
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekHogyan olvasnál?
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
