A szül?, a gondozó viselkedése, megnyugtató képessége sokat javíthat azon, hogy a gyermek hogyan tud alkalmazkodni a világban.
Hirdetés
2013-05 lapszámban megtalálható
Hogyan kezeljük gyermekeink indulatait?
Els?ként mindenképpen szögezzük le, egyáltalán nem biztos, hogy egy szül? mindig, minden körülmények között megfelel?en viszonyul gyermeke indulataihoz – jobban járunk, ha belátjuk s „belekalkuláljuk”: néha bizony hibáz(hat)unk…
A babák már születésükkor nagyon eltér?en reagálnak a külvilág ingereire, vagyis különböznek abban, hogy alapvet?en nyugodtak, vagy állandóan zavarja-e ?ket valami. A gyerekek is tanulják az indulatkezelést…
A temperamentumkutatások megkülönböztetnek könny? és nehéz csecsem?t. A leglátványosabb eltérés abban mutatkozik, hogy mennyire könnyen tud alkalmazkodni a napi ritmushoz, az új helyzetekhez, milyen a válaszküszöbe, milyen er?sség? inger képes nála választ kiváltani, és általában mennyire barátságos. Míg a „könny?” csecsem?k viszonylag jól alkalmazkodnak, kisebb ingerekre nem reagálnak és általában barátságosak, addig a „nehéz” babáknak nehezebben megy az alkalmazkodás, alacsony az ingerküszöbük, s ebb?l kifolyólag barátságtalanabbak is. Állandó sírásukkal sokszor a kétségbeesésbe kergetik szüleiket.
Hirdetés
Rengeteg kutatás próbált választ találni arra, mi állhat ennek hátterében. Bizonyítható, hogy a komplikáció nélkül született, egészséges babáknál az enyhébb stresszre adott kortizol-válasz és a viselkedéses válasz egy id? után szétválik – azaz ezek a csecsem?k képesek megnyugtatni magukat vagy reagálni a megnyugtatásra, míg a komplikációval születetteknél a kisebb ingerekre is ugyanolyan heves sírás a válasz, mint a nagyobb stresszre, és nagyon nehéz megnyugtatni ?ket. Ez jelzi azt, hogy az indulat kezelésében már a születés után jelen van egy moduláló funkció – amit részben az anya végez, részben a gyermek. A csecsem? legkorábbi viselkedéses, önmegnyugtató megnyilvánulása a cumi- vagy az ujjszopás.
A diszkomfortérzésre – legyen annak oka akár küls?, akár bels? inger – a kisbaba valamilyen viselkedéses választ ad: nyöszörög, heves sírásba kezd, kalimpál a kezével és a lábával. Jelzi, hogy valami nem jó… A nehezen megnyugtatható gyermekek esetében az anyák gyakran óhatatlanul azt érzik, hogy ?k elégtelenek, képtelenek ellátni az anyai funkciókat – s a gyermek pár hetes korában roskadtan ülnek az ágy szélén, hogy „én nem ilyen lovat akartam”. A kutatások azonban azt bizonyították, sokat lehet segíteni, ha az ilyen elkeseredett anyáknak elmagyarázzák, hogy a „hiba nem az ? készülékükben van”, hanem a gyermek ilyennek született. El kell fogadni, hogy a széls?ségesen nehéz csecsem?k els? 2-3 hónapját leginkább túl kell élni – és közben folyamatosan kísérletezni avval, hogy mi is jó nekik.
De mi is jó nekik? Lehetséges, hogy a külvilág ingereire nagyon érzékenyen reagáló gyermek kevésbé lesz ingerlékeny, ha csendes környezetbe, egy halk családba születik. Ám ha az ilyen családba egy energikus, állandó ingerekre vágyó gyermek érkezik, elképzelhet?, hogy a saját hangjával teremt magának ingergazdag környezetet… Ugyanakkor lehet, hogy egy ingerekre érzékeny csecsem? a város zaját is nehezen viseli, s a családnak lábujjhegyen kell járnia körülötte. Minden apró zajra felébred, és heves sírásba kezd. Ebben a környezetben viszont a könny? csecsem? vidáman és barátságosan éldegél. Érdemes hát a lehet?ségekhez képest kísérletezni azzal, hogy mi jó a gyermekünknek – persze szem el?tt tartva: a cél nem az, hogy minden diszkomfortérzést kiváltó ingert kizárjunk az életéb?l, hanem fokozatosan adagolva hozzá kell szoktatnunk ezekhez.
Valahogy így m?ködik az anyai megnyugtatás is. Az a helyes magatartás, ha hanghordozásban, hangmagasságban, mimikában, gesztusokban igyekszünk felvenni a gyermek pillanatnyi érzelmeihez közel álló állapotot, és abból az alapállásból próbáljuk hozzásegíteni a megnyugváshoz. Ha képesek vagyunk így „közelíteni” a gyermek érzelmi állapotához, egyben arra is tanítjuk, hogy majd id?sebb korában képes legyen felismerni és nevet adni az érzelmeinek, s szabályozni azokat. Ám ha a sikertelenségt?l feszültek leszünk, azt megérzi, s feszültsége tovább fokozódik
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 5. számában olvasható
2013-05 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Hisztiz? gyerekek, tehetetlen feln?ttek
Amikor a gyerek dühöng, hisztizik, nagyon sok szül? egyszer?en nem tud mit kezdeni a felfokozott helyzettel, a gyerek pedig képtelen más eszközzel kifejezni magát. Majoros Andrea gyermek- és serdül? ...
Hová t?nik az akarat?
A szül?k gyakran panaszkodnak kicsi gyermekeikre, hogy szörnyen akaratosak – egyesek ezt már a pólyában látni vélik. Ám ahogy telnek az évek, ez a panasz fokozatosan a visszájára fordul. Tizenévesek ...
„Plüssök”
...és mindenhova vinni kell, mert ha otthon felejtjük, akkora hisztit rendez, hogy nem lehet megvigasztalni!
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.