Minél nagyobb jelent?ség?, minél váratlanabb egy esemény, annál inkább elburjánzanak a nem hivatalos magyarázatokon alapuló összeesküvés-elméletek
Hirdetés
2010-06 lapszámban megtalálható
– avagy mire kellenek nekünk az összeesküvés-elméletek?
Jobb félni, mint megijedni?
A szeptember 11-i merényletek mögött nem muszlim széls?ségesek és Oszama Bin Laden, hanem az amerikai kormány állt, amely ezt ürügyként kívánta felhasználni arra, hogy jövedelmez? háborúba kezdjen Közel-Keleten… Csupán egy példa az elmúlt évtizedek nagy hatású és széles körben elterjedt összeesküvés-elméleteib?l. A szkeptikus laikusok és a téma kutatói számára a f? kérdések régóta változatlanok: miért hiszünk ilyen elméletekben, mi „hasznunk” származik bel?lük?
Az összeesküvés-elméletek mindannyiunk számára folyamatos kísértést jelentenek. Ennek alapján valóban érdemes feltenni a kérdést: milyen gyakorlati vagy pszichológiai hasznot húzhatunk bel?lük? Egyrészt „jobb félni, mint megijedni” – az egészséges gyanakvás az emberi túlélés egyik záloga. Gyakran nehezen vonható meg az ésszer? gyanakvás és az ésszer?tlen, hisztérikus félelem közötti logikai határ. Összeesküvések ugyanis valóban léteznek: ezt bizonyítják a politikában a puccsok, a sportban a lebundázott meccsek, a gazdaságban a kartellek… Másrészt az ember kényszeres vágyat érez arra, hogy megismerje a körülötte lév? világot és annak összefüggéseit, rendet rakjon a körülötte lév? káoszban – vagy legalábbis fenntartsa magában annak illúzióját, hogy érti a világ m?ködését. Erre van szükségünk ugyanis ahhoz, hogy magabiztosan mozogjunk a világban, és úgy érezzük, irányítjuk saját életünket. Az összetett és bonyolult jelenségek megértésének vágya kínzóan er?s akkor, amikor váratlan, rendkívüli és szokatlan esemény történik: hirtelen halálesetek, terrorcselekmények, válságok vagy akár természeti katasztrófák. Az ilyen helyzeteket követ?en er?s a biztos tudás iránti vágy, de kevés a hozzáférhet? információ, és sokszor a hivatalos híradások között is er?s az ellentmondás, a bizonytalanság, a kétértelm?ség. Ha a tudás iránti éhséget nem lehet csillapítani, megjelennek a „házi készítés?” gerilla-magyarázatok, amelyekbe az adott egyén vagy csoport gyakran azt is beleszövi, hogy kinek és miért áll érdekében az információk elhallgatása vagy összekuszálása. Minél nagyobb jelent?ség?, minél váratlanabb egy esemény, annál inkább elburjánzanak a nem hivatalos magyarázatokon alapuló összeesküvés-elméletek… (Fotó: Steve Ludlum)
Hirdetés
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2010. 6. számában olvasható
2010-06 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Egy pánik, amely más, mint a többi
A pánik lényege éppen a káosz, mely éppen úgy része az emberi létnek, mint ellentéte, a rend. A pánik pusztító ereje az emberi lélekben eredend?en szunnyadó kaotikus energiák felszabadításából ...
A hiszékenység vámszed?i
Álhírek és terjeszt?ik a koronavírus idején
A tragikus, váratlan, negatív események nyomán általában is elburjánzik a dezinformáció, szárba szökkennek és széles körben terjednek az álhírek és az összeesküvés-elméletek.
Negatív mítoszok fogságában
A felismerést?l a feloldozásig
Anna eredményei mindig kit?n?ek, mégis állandó teljesítményszorongás gyötri, mivel sikerességét csak pillanatokra tudja átélni. Családja generációk óta hiszi, hogy „a jó dolgok nem tartanak ki, amit ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.