A pánik eredend?en váratlan, egyszerre sok embert érint? küls? – természeti vagy társadalmi – esemény által kiváltott hirtelen menekülési reakció. Állatok esetében a pánik evolúciósan érthet? jelenség, hiszen a veszély helyét?l való eltávolodás egyszerre sok egyed számára jelenti a megmenekülést. A pánikreakciókra képtelen állatok génjeikkel együtt elpusztultak, csak azok az állatok tudták génjeiket továbbadni, melyek tudtak félni. Emberek esetében a helyzet bonyolultabb. A pánik okozta vészreakció leblokkolja a gondolkodást, lehetetlenné teszi az észszer? el?relátást, Csipkerózsika-álmából felébreszti a nyelv megtanulása el?tti életszakasz elfojtott szorongásait.

A veszélyhelyzetben menekül? állatok kollektív viselkedése nincs ellentmondásban az egyedek túlélésének evolúciós parancsával. Ezzel szemben az emberek pánikviselkedésében az evolúciós el?ny hátránnyá válik. A pánik a Hankiss Elemér által leírt társadalmi csapdahelyzet tökéletes példája, ahol senki sincs tekintettel a másikra, mindenki a maga életét akarja menteni, s végeredményként kevesebben maradnak élve, mint maradtak volna akkor, ha a menekülés rendezetten történik. Csakhogy a pánik lényege éppen a káosz, mely éppen úgy része az emberi létnek, mint ellentéte, a rend. A pánik pusztító ereje az emberi lélekben eredend?en szunnyadó kaotikus energiák felszabadításából származik.

Rend és káosz

A rend azonban nem esélytelen a káosszal szemben. A pánik csak akkor pusztít válogatás nélkül a menekülésre kényszerítettek tömegében, ha a tömeg tagjai teljesen idegenek, senki nem ismer senkit, nincs semmi, ami összekötné ?ket lélektanilag. Minél több er?s kötés van közöttük, az ismeretség, a rokonság, a barátság megakadályozza a pánikreakciók végzetes kifejl?dését, megállítja a kollektív önpusztítást. Megjelenik a spontán vezet?, aki szervez, irányít, rendezi a rendetlenséget. Kialakul a támogatói kör, melynek tagjai fegyelmezik a tömeget. Lassan a tömeg tagjai visszanyerik individualitásukat, s visszaáll bennük a remény és a félelem közötti egyensúly, mely a pánikban végzetesen megbomlott.

A szokásosan megismert pánik okozta kollektív ?rület a veszélyhelyzet elmúlásával megsz?nik. A t?zsdepánik véget ér, amint újraszervez?dik a gazdaság. A menekülési pánik nem késztet többé menekülésre senkit, mihelyst vége az árvíznek, t?znek, egyéb katasztrófának, mely kiváltotta az önpusztító, de az adott helyzetben elkerülhetetlen viselkedést. A bevásárlási pánik véget ér, ha helyreáll az áruellátás szokott rendje.

A koronavírus lelki és viselkedésbeli következményei

A koronavírus globális terjedése okozta pánik során tipikus és atipikus kollektív lelki és viselkedési következményeket egyaránt látunk.

• Tipikusnak tekinthet? a bevásárlási pánik, mely irracionális mértékeket ölthet, s élelmiszerek, fogyasztási cikkek mértéktelen vásárlására ösztönözhet. Ugyancsak tipikus a rémhírek, konteók, összeesküvés-elméletek megjelenése, ami gerjeszti a kollektív szorongást.

• A koronavírus okozta pánik atipikus vonása, hogy nem késztet menekülésre, ugyanis a láthatatlan, felismerhetetlen vírus el?l nincs hova menekülni.  A vírus bárhol, bárkiben ott lehet, nincs hely, ahol a biztonság bizonyos lehetne. A koronavírus okozta pánik sajátossága, hogy nem ösztönöz aktivitásra, hanem ellenkez?leg, passzív, visszavonuló viselkedést vált ki az emberekben, akik jó okkal kerülik egymás társaságát, nem mennek sehova, ahol idegenekkel találkozhatnának, önmagukat zárják karanténba.

Mivel a veszély megfoghatatlan, láthatatlan, bárhonnan lecsaphat, a vírus által terjesztett – egyébként többnyire jellemz?en enyhe lefolyású – betegség elkapása miatti eltúlzott félelem tartós szorongásba megy át. A tartóssá vált szorongás bázisán a nemzeti közösséget sújtó kollektív lélektani deformációk, valamint az egyén érint? tisztán lelki és lelki eredet? testi megbetegedések alakulhatnak ki.

A járványok nem tartják tiszteletben az emberiséget megosztó politikai, etnikai, kulturális és vallási határokat. A pestis, a lepra, a szifilisz, a spanyolnátha kórokozói már akkor a globalizáció hírnökei voltak, amikor a fogalom még nem is létezett. A fert?zöttek vagy a fert?zést?l retteg?k tudatában a koronavírus okozta fenyegetettség az idegenellenességgel összekapcsolódva feler?síti és igazolja a nemzeti határok közé való lelki bezárkózást, s a másság legkülönböz?bb megnyilvánulásainak elutasítását.

Mivel a vírus emberr?l emberre terjed, a vírus elkapásának lehet?sége a másokkal való találkozások gyakoriságától függ. Ebben az esetben nem szempont, hogy a találkozók között er?s vagy gyenge kötés van, hiszen senki sem lehet biztos abban, hogy a másik hol járt, kikkel érintkezett korábban. A gyermekkorból visszatért szorongás paranoiás viselkedésre késztethet, agorafóbiát eredményezhet. Mindenki gyanús lesz, aki él és mozog.

A koronavírus-járvány okozta pánik további következménye a pszichoszomatikus betegségek tömeges kialakulása, melynek megel?zésére már akkor kell gondolni, amikor a pánik éppen kibontakozik. A test a lelki állapotok érzékeny m?szere, mely betegségekkel jelzi a stresszt, a szorongást, az azonosítatlan eredet? rettegést. A testi betegség el?nye, hogy jogcímet ad az orvoshoz forduláshoz, a kezeléshez, az egyénnel való megkülönböztetett foglalkozáshoz.

A pánik pozitívumai

A pánik okozta társadalomlélektani hatások egyenlegét megvonva, pozitívumokat is említhetünk.  A kényszer? elkülönülésben felértékel?dnek az er?s kapcsolatok, az otthoni együttlétben a családtagok felfedezik egymást. Kiderült, hogy a vírusok terjedésének megel?zése érdekében megbénított közvetlen érintkezések fizikai tere javarészt kiváltható az internethez hozzáfér?k között létesült virtuális érintkezési térrel, melyben elintézhet?ek a legkülönfélébb ügyek, megvalósulhat az iskolai, egyetemi oktatás, zökken?mentesen folytatódhat a pszichoterápiai kezelés.

Az internethez hozzáfér?k körében er?södhet a különböz? érdekl?dés? csoportok közötti szolidaritás, a kölcsönös információcsere, megszervez?dhet a magányosok segítése, a bajok gyors detektálása. A távolabbi ismer?söket közelebb hozhatja egymáshoz az aggódás miatt gyakori kommunikáció. Kiderül, hogy a lassúbb életritmus lehet?séget nyújt az elmélyülésre, az olvasására, filmek nézésére, koncertek hallgatására.

Negatív társadalomlélektani hatások

A járvány várhatóan pár hónap múlva elmúlik – a pánik okozta negatív társadalomlélektani hatások azonban nem múlnak el. Itt marad a feler?södött xenofóbia, a paranoia, a kényszeres bevásárlás, több lesz a pszichoszomatikus betegségekben szenved? ember. A poszt-pánik tünetei sokban hasonlítanak a korábbról ismert poszttraumatikus tünetekre, melyek azokban az emberekben alakulnak ki, akiket valamilyen váratlan súlyos megpróbáltatás ér. A megpróbáltatások lehetnek egyéniek, amikor a baj az egyént éri, vagy lehetnek közösségiek, amikor a baj nem válogat az egyének között, hanem mindenkit elér, aki egy adott helyen tartózkodik, vagy egy adott csoporthoz tartozik. A tünetek mindkét esetben hasonlóak.  Az el nem múló szorongás megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a munkát, a napi rutintevékenységek végzését. A pánik utóhatásaként az emlékezet az álmokban, fantáziákban visszatér? korábbi kellemetlen élmények foglyává válik. . A következmény tartós lehangoltság, depresszió. Jellemz? poszttraumás tünet az elnémulás, mely a poszt-pánik tünetcsoportnak is része lesz. A lelki és testi betegségek kezelésére hivatott magán- és közfinanszírozású egészségügyi szervezetekben dolgozó orvosoknak, pszichiátereknek, pszichológusoknak fel kell készülniük a poszt-pánik tünetek kezelésére, a gyógyításra.

A koronavírus-járványt ugyan nem lehetett el?re látni, de arra számítani lehetett, hogy a globalizációnak lesznek epidemiológiai következményei. A gazdasági és politikai menekültek, a jóléti turisták, a kényszeres utazók könny? prédái a klímaváltozás folytán útra kelt régi és új kórokozóknak. A neves evolúcióbiológus, az MTA egyik elnök-aspiránsa, Szathmáry Eörs 2019. július 21-én így fogalmazott a 24.hu hasábjain: „Lehet, hogy néhány évtized múlva az általunk ismert technológiai civilizáció megsz?nik létezni. Ez azt jelenti, hogy valahol a neolitikum és a középkor közötti állapotba süppednek vissza a megmaradt emberi populációk. A politikai instabilitás, a gazdasági instabilitás, és a klímaprobléma összeadódnak, és ha nagyon szerencsétlen kölcsönhatásokkal jönnek össze, akkor végünk van.” 

Kizökkent az id?…

A vezetéselméleti szakirodalomban körültekintésnek nevezik azt a tudatos szervezeti magatartást, mely szem el?tt tartja, hogy a rend az emberi világban sérülékeny, a káosz bármikor betörhet, a váratlan várható. A koronavírus-járvány okozta társadalmi és egyéni megpróbáltatások jó okot jelenthetnek a körültekintés infrastruktúrájának és kultúrájának megteremtésére. A létez?k egyetemét behálózó digitális hálózatban folyamatosan halmozódó adatok megfelel? lehet?séget adnak arra, hogy a Big Data módszertanát alkalmazva olyan el?rejelzések szülessenek, melyek segíthetnek a kizökkent id?kre való felkészülésben.