"az Unió meg akarja szüntetni a brit identitást, be akar olvasztani bennünket, de mi nem engedjük, meg?rizzük az identitásunkat, hiszen egyedül is nagyok vagyunk és er?sek"
Hirdetés
2016-04 lapszámban megtalálható
Brexit – a kiválás anatómiája
2016. június 23-án a brit választók az Európai Unióból való kiválásra szavaztak. Az eredmény szoros volt ugyan, de egyértelm?: 52 százalék, 48-cal szemben
A Brexit hosszabb távú következményeit lehetetlen megjósolni. A népszavazáson mégis nagyon sokan érezték úgy, hogy állást tudnak foglalni a kérdésben anélkül, hogy akár hozzávet?leges képet tudtak volna alkotni arról, milyen várható hatással lesz a döntés Nagy-Britanniára, Európára – vagy akár a saját életükre. Ennek tükrében talán nem elhamarkodott feltételezés, hogy a társadalmi, politikai és gazdasági okok mellett lélektani tényez?k is fontos szerepet játszottak a döntésben.
Felszínes ígéretek – meglep? események
A népszavazást követ? napokban zuhant a font árfolyama, lemondott David Cameron kormányf?, a skót miniszterelnök bejelentette, hogy megkezd?dött az újabb skót függetlenségi népszavazás el?készítése – vagyis veszélybe került Nagy-Britannia egysége. Történt még néhány ezeknél is meglep?bb dolog: a kilépéspártiak rögtön a szavazás másnapján visszavonták egyik legfontosabb kampányígéretüket (hogy az EU-s befizetéseket teljes egészében szociális kiadásokra fordítják), általános meglepetésre nem fogadta el a miniszterelnöki jelölést Boris Johnson, a kilépés melletti kampány egyik élharcosa, és lemondott pártja elnöki posztjáról Nigel Farage, a kampány másik vezéralakja. Ezek az események arra engednek következtetni, hogy a szavazás f?szerepl?i maguk sem számítottak arra, hogy valóban gy?znek a kilépéspártiak, illetve a Brexit mellett kardoskodók önmaguk számára is nyilvánvalóan teljesíthetetlen ígéreteket használtak fel a kampányban. Hogyan gy?zhettek mégis, milyen „gombokat nyomtak meg” a felszínes ígéretek a választók szívében? A választ érdemes megvizsgálni egyéni-, csoport- és társadalomlélektani szempontból egyaránt...
Hirdetés
Egyéni frusztrációk, egzisztenciális félelmek
Bár az agressziónak nincs egyértelm? pszichológiai elmélete, az általában megfigyelhet?, hogy többnyire valamely, az egyén számára fontos késztetés kielégülésének akadályoztatására, egyszóval valamilyen frusztrációra vagy fenyegetettségre adott válaszként jelenik meg. A kilépés melletti érvek jelent?s része épp ilyesfajta egyéni frusztrációkat célzott: Az EU nem tudja elég hatékonyan kezelni a terrorizmust – tehát fenyegetve van az életünk és a testi épségünk. Az EU-n belüli szabad munkaer?áramlás miatt ideérkez? külföldiek elveszik a munkát a britek el?l –– tehát miattuk nincs vagy nem lesz munka és jövedelem, ami elemi egzisztenciális fenyegetés. A bevándorlók a segélyekért jönnek – vagyis elveszik a munkánk gyümölcsét, tehát kifosztanak. A bevándorlók miatt emelkednek a lakbérek – ezért nem tudunk olyan helyen, színvonalon élni, mint szeretnénk. Az EU-ba irányuló befizetések miatt nem jut elég pénz az egészségbiztosításra – vagyis az Unió közvetve ugyan, de az életünket, egészségünket fenyegeti.
Ezek az állítások természetesen nagyon bonyolult kérdések végletes leegyszer?sítései és igazságtartalmuk sok ponton megkérd?jelezhet?, ugyanakkor nagyon „hatékonyak”, hiszen az egészség, a jövedelem, a lakhatás elvesztésének lehet?sége az emberek nagy többségében intenzíven él? elemi egzisztenciális félelem, amit nagyon könny? mobilizálni. Tovább er?síti ezt a folyamatot, ha megnevezünk egy „b?nbakot” (az EU-t, vagy a bevándorlókat), aki/akik a fenyegetettség okozói és haszonélvez?i. Ez persze megkönnyebbüléssel is jár, hiszen minél biztosabbak vagyunk abban, hogy a frusztráltságunk okozója egy (fenyeget?) küls? tárgy, annál kevésbé kell saját magunkat felel?snek érezni valós vagy feltételezett kudarcaink miatt...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 4. számában olvasható
2016-04 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Amikor befordul az els? tank a sarkon
A hazáért harcolni hajlandóság kérdése a száraz tények tükrében
Id?r?l id?re felmerül a közbeszédben az érzelmek felkorbácsolására különösen alkalmas kérdés: „Harcolnál-e a hazádért?” A kérdésre adott nemleges vagy egy nem kell?képpen határozott igenl? válasz ...
Übü király a Fehér Házban
Helyreáll-e a megbomlott egység?
Donald Trump, az Egyesült Államok 2020-ban lelépni kényszerül? elnöke valószín?leg nem hallott Alfred Jarry zseniális politikai paródiájáról, mely Übü papáról szó, akit Übü mama addig gyötör, míg ...
Így neveld az országod!
A diszfunkcionális családok és a politikai rendszerek hasonlóságai
A fejl?déslélektan és a társadalomtudományok metszetében érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel, ha a modern politikai rendszereket és azok dinamikáit a diszfunkcionális családmodell szemszögéb?l ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.