Mikor hozza a gólya a második gyermeket?
Ezek az érzések boldoggá, ugyanakkor óvatossá, aggodalmaskodóvá teszik a szül?ket. Bizonytalanságuk persze id?vel – a tapasztalatok gyarapodásával – csökken, de a második születését mindenképpen befolyásolják az els? gyermek születése el?tti és utáni élmények, tapasztalatok. Ha ezek örömteli, pozitív emlékek, akkor a második gyermek érkezését örömteli várakozás övezi – ellenkez? esetben viszont eluralkodhat a bizonytalanság, a félelem. A második gyermek érkezését általában a szül?k többsége már kevesebb szorongással és nagyobb magabiztossággal fogadja, ennek köszönhet?en a legtöbb második baba nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mint a n?vérkéje vagy bátyókája volt az ? korában. Ezek a megfigyelések természetesen nem általánosíthatók, hiszen számtalan dolog befolyásolhatja a második gyermek megszületését, ami felülírja ezt az általános tapasztalatot...
Az els? gyermek fogantatása körüli történések
Ha a teherbe esés pozitív esemény a pár számára, nagyobb eséllyel vállalkoznak, illetve kevesebb szorongással gondolnak a második baba tervezésére. Ám ha az els?nél a véletlen fogantatás terhet jelentett, vagy ha a baba „nem sikerül” természetes úton, csak mesterséges beavatkozás eredményeképpen, akkor a kudarc, a csalódás miatt a pár bátortalanabbul vállalkozik második gyermekre.
Az els? gyermekkel töltött várandósság, a szülés élménye, a kismama-id?szak
- A szül?k jobban megfontolják, esetleg id?ben tologatják a második baba vállalását, ha az els? terhesség alatt kellemetlen élményeket éltek át. Veszélyeztetett terhesség esetén megterhel? lehet nemcsak az anya, az apa számára is, hogy a kismama nem vagy korlátozott mértékben dolgozhat, sokat kell pihennie, esetleg feküdnie, kímél? életmódot kell folytatnia, a szexuális életet pedig korlátozni, esetleg átmenetileg beszüntetni szükséges. Az édesanya gyakran nehezen viseli ezt az állapotot, hiszen nem így tervezte a várandósságot, izgulhat a gyermeke egészségi állapota és szülés, s?t esetleges kiszolgáltatottsága miatt is. A feszültség pedig a szül?k párkapcsolatának sem tesz jót…
- A szülés-születés élménye lehet pozitív, örömteli – ugyanakkor a skála másik végpontjához, a negatív, borzalmas élményekhez is közelíthet. A második gyermek vállalását egyértelm?en negatívan befolyásolhatja, ha az els? baba születéséhez fájó emlékek f?z?dnek... A pozitív szülésélmény érthet? módon sokkal inkább el?segíti a család gyarapodását.
- Az újszülött egészségi állapota szintén er?teljesen befolyásolja a második gyermek vállalását. A betegen született, vagy a szülési trauma miatt sérült els?szülött megfontolttá teheti a szül?ket.
- A gyermekágyi id?szakban (az els? hat hétben) meghatározó lehet a szoptatás sikeressége, az alvás-ébrenlét ciklus szabályossága, a gyermek testi-mentális fejl?dése, a szül?k pihenési lehet?ségei.
Az els? gyermek temperamentuma
A gyermek veleszületett temperamentuma jelent?s mértékben befolyásolja a szül?-gyermek illetve szül?i-házastársi kapcsolatot. Ha az újszülött nehezen megnyugtatható, sokat síró, keveset alvó baba, a gyermek édesanyja és/vagy édesapja rossz szül?nek érezheti magát. A „rossz szül? vagyok” fantázia pedig nem segíti a szül?ség pozitív átélését és a szül?i feladatok ellátását...
A házastársi és párkapcsolat változásai
Ha az els?szülött túlságosan leterheli egyik vagy mindkét szül?t, s nem marad idejük, energiájuk a párkapcsolatukra, eltávolodhatnak egymástól. Ezek az élmények, tapasztalatok sokszor „ellene dolgoznak” a második gyermek vállalásának.
Mindezekkel együtt sok szül? dönt úgy, hogy szeretne újabb gyermeket vállalni. Hogy mikor is érkezik a kistestvér, a fenti szempontok összjátékának eredménye lehet. Sok „hátráltató tényez?” fennállásakor általában nagyobb a korkülönbség a gyermekek között – ha viszont a szül?k számára kevésbé szorongató a testvér érkezése, akkor id?ben egymáshoz közelebb születnek a gyermekek. Nagy korkülönbség esetén a második gyermek a funkcionális egyke pozícióba születik bele, ami a szül?k nagyobb odafigyelésével, tör?désével jár együtt. Ha kisebb a korkülönbség, akkor sokkal inkább együtt nevelkednek a testvérek, id?vel remek „partneri” viszonyt alakítva ki egymás között. A korkülönbség természetesen az egyik leglényegesebb testvéri kapcsolatot befolyásoló tényez? – a másik a nemi hasonlóság-különböz?ség kérdése.
Részletek - A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 6. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
„A mi csapatunkban a baba a f?nök”
Egy korábbi karácsonyi számunkban szívmelenget? interjú ismertette meg olvasóinkat a Honvéd Kórház Koraszülött Centrumának (PIC – Perinatális Intenzív Centrum) munkájával, a pici babák életének ...
Testvérek és egykék
Családi szocializáció
A családban egyedül nevelked? gyermekeknek számos területen más tapasztalataik vannak, mint azoknak, akiknek van (vagy vannak) testvérei. Se nem jobb, se nem rosszabb: egyszer?en csak MÁS.
Testvérek
Aki egyszer testvér lett, az is marad…
Egy átlagosnak induló családi vacsora a családdinamikai folyamatok forrongó vegykonyhájává válik… El?bb-utóbb minden olyan téma és konfliktus felszínre tör és megmérettetik, ami egy családban ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
