A függ?ség az állatvilágban ugyanúgy kialakulhat, mint az emberek körében
Hirdetés
2017-06 lapszámban megtalálható
Állati függ?ségek
Sokat tudunk az ember függ?ségeir?l, hisz egyes források szerint évezredek – talán a kezdetek – óta velünk vannak. Sheng Nun kínai császár és gyógyító már az id?számításunk el?tti 3. évezredben leírta a kannabisz lehetséges gyógyászati hatásait, és ugyanebb?l az id?szakból maradtak fenn történeti feljegyzések a lottósorsolás egy korai formájáról, szintén Kínából. Feltételezzük, hogy a függ?ség hátterében részben pszichés, részben neurobiológiai/genetikai faktorok állnak.
De mi a helyzet az állatokkal? Az állatokkal, akikr?l azt gondoljuk, hogy az öntudat alacsonyabb szintjén állnak, akik kevésbé képesek viselkedésük gátlására, és akik ugyanakkor éppúgy képesek a köt?désre, mint mi, emberek. A cikkben bemutatott állatkísérletek egyt?l-egyig azt igazolják, hogy a függ?ség az állatvilágban ugyanúgy kialakulhat, mint az emberek körében – igaz, ezekben az esetekben a pszichés háttér feltétezhet?en kevésbé játszik fontos szerepet. Vagy mégis? Mit tanult az addiktológia tudománya az állatkísérletekb?l?
Drog táplálék helyett
Hirdetés
Aigner és Balster rhesus-majmokkal végzett kísérletének vizsgálati elrendezése egyszer? volt: a majmok választhattak, hogy intravénás kokaint, vagy egy fogantyú lenyomásával táplálékot kérnek-e inkább. Ezt a döntési helyzetet 15 percenként megismételték, 8 napon keresztül. A vizsgálatban részt vev? állatok szinte kizárólag a kokain mellett döntöttek, ami néhány nap elteltével kóros súlyvesztéshez és mérgezéses tünetekhez vezetett. A majmok tehát lemondtak az éltet? tápanyagról, csak hogy újra és újra élvezhessék a kokain hatásait...
Drog és „erkölcs”
Daniel Martin f?eml?s-kutató és munkacsoportja eredeti célja az volt, hogy feltérképezzék a kokain memóriára és nyelvhasználatra gyakorolt hatásait csimpánzok esetében. A vizsgálat során azonban észrevették, hogy az említett funkciók károsodása mellett a megfigyelt csimpánz viselkedése erkölcsi értelemben is megváltozik: elkezdett hazudni és lopni társaitól. Újra és újra eléjük tolakodott az étel osztásakor, vagy éppen azt jelezte társainak, hogy már evett, csak hogy elkerülje a velük való közös táplálkozást, miközben aznap még semmilyen tápanyagot nem fogyasztott. Elcsente a többiek banánját, s?t, a lopott banánt a vizsgálat vezet?jéhez vitte, hogy kokainra cserélje azt. Tekintve, hogy a kutatók ezen amorális cselekvésekre nem kondicionálták az állatot, következtetésük szerint a kokain tartós használata váltott ki egyfajta értékvesztést, de legalábbis a viselkedés gátlásának jelent?s csökkenését.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 6.számában olvasható
2017-06 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Lehet-e a függ?séget gyógyítani?
1. Függ?ség és társadalom
A szenvedélybetegségeket, különös tekintettel a szerhasználatra, sokáig akaratgyengeségként, s?t erkölcsi hiányosságként értelmezték.
A függ?ség hálójában
Egy segít? szakember tapasztalatai
A függ?ség kialakulása egy tünet az egyén életében. Tünete a diszfunkcionális, rosszul m?köd? családnak vagy párkapcsolatnak, de tünete a származási családunk m?ködésének is, ahol gyerekként kerestük ...
Miért nem jó a drog?
A drogok veszélyessége abban rejlik, hogy belepiszkálnak az agy jutalmazó rendszerébe. Igaz, a kokalevél rágcsálása az Andokban távolról sem jelenti ugyanazt, mint cracket használni New Yorkban, ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.