Hirdetés
2021-01 lapszámban megtalálható
Amikor a szerelmes üzenetek „munkatársivá” válnak
Móni és Attila ismerkedésük hajnaláról a ’Szia, hiányzol’, ’Úgy szeretlek, Drágám’, vagy a ’Szívem, vacsi után egy pohár bor, mondjuk nálam??’ mondatokra bukkantak egymással váltott üzeneteik között. Ahogy telt az id?, s szül?bemutatást összeköltözés, eljegyzést esküv? követett, az évek múltával az ’Átutaltad a csoportpénzt? (az ovis csoportpénzr?l van szó), ’Vittetek magatokkal polárt? H?vös lesz!’, ’Vettél tejet?’ vagy a ’Késésben vagyok, menj értük pls…’ üzenetek vették át a korábbi romantika helyét… Az információátadás gyorsaságára s az udvariasságinak tetsz? „felesleges” tartalmak redukálására törekv? üzenetváltásokra eszméltek.
Nézzük meg, milyen pszichológiai és kommunikációs folyamatok keretezik ezt a változást, s hogyan található meg a kényes egyensúly a romantika és az informatív kommunikációs gesztusok között úgy, hogy a családi élet menedzselése és a gyors üzenetváltások ne egy hétköznapi munkahelyi levelezést idézzenek.
Az üzenetek „rövidülése”
Gondoljunk csak arra, hogy a kapcsolat elején ki ír el?bb a másiknak, ki mennyi id? múlva reagál, s végül ki zárja le az akár egész estén át tartó csevegést egy ’Jó északát, álmodj szépeket, csók!’ üzenettel! Buda Béla szerint a kommunikáció aszimmetrikus: a domináns és aktív fél m?ködteti. Igen, itt is van domináns személy, s a két fél között azonnal tetten is érhet? a hierarchia, mert a kommunikáció dominanciajáték is egyben. Bár a szerepek felcserél?dhetnek, a tapasztalatok szerint inkább csak elméleti felcserélhet?ségr?l van szó – a szerepek a tudomány jelenlegi állása szerint statikusak. És ahogy n? a kapcsolatban együtt eltöltött id?, úgy csökken a levelek hossza, s t?nnek el a ’Szerelmem’, ’Drágám’, ’Szívem’ megszólítások az üzenetek elejér?l. Ám ez a csökkenés, rövidülés az üzenetek végét is eléri, mert egyre ritkábbá válik a ’csók, pusz, ölelés’ búcsúformula. S hogy mi ennek az oka? A legújabb kori társadalomkutatók egyike, Niklas Luhmann arról ír 1997-ben publikált tanulmányában, hogy a modern kor emberének rendkívül nagyszámú felszínes és személytelen viszonyt kell kialakítania – értékes kapcsolataival párhuzamosan és egyidej?leg. Tehát nem csupán a már meglév? barátságait és párkapcsolatát kell ápolnia és „szinten tartania”, hanem az új ismeretségeket követ? kapcsolatokban is érdekl?d?nek, a másikra id?t fordító, figyelmes ismer?snek, kollégának vagy új barátnak kell lennie. Ám ennek a két, mer?ben ellentétes kommunikációs eszköztárat m?ködtet? rendszernek a párhuzamos m?velése nem kevés gondot, s?t gócot okoz, s teszi ezt éppen az interperszonális kapcsolatok hálójában – aminek ápolására lenne hivatott.
Hirdetés
Igazat kell adnunk Luhmann-nak, hiszen mindannyiunknak a személyes kapcsolatok elmélyítésére kell törekedni. Csakhogy a privát szféránk a felszínes ismeretségek számának emelkedésével folyamatosan csökken. Mert a szívünk mélyén mindannyian tudjuk, hogy a való életben és az online térben egyaránt megjelen? információs „közléskényszer”, a magunkról való folyamatos híradás – amely a pszichológiatudomány terminusai között oversharing-ként (túlosztás - a szerk.) jelenik meg – magánéletünket fonja körbe és szorítja határok közé. Az Y és Z generáció tagjai számára már sajnos evidencia, hogy a Face-en, Instán mindenki közöl mindent. Némi ironikus túlzással mondhatjuk: csak azt az élményt élted meg, amir?l posztoltál is! Azaz a ’Hogy s mint?’, ’Mi volt ma?’, ’Milyen napod volt?’ kérdésünk választ generál, amire viszont nem elegend? egy helyettünk „beszél?” smiley, animált kép vagy gif küldésével „letudnunk” az érdekl?dést, ugyanis ennek rejtett üzenete annyit tesz: a kérdést feltettem, lásd, érdekl?döm, de érdemi reakcióra nincs id?m, legyen elég az emotikon!
Bárhol, bármikor
Ha visszatérünk Móni és Attila üzenetváltásainak elemzéséhez, beláthatjuk, hogy az okostelefonos online kommunikáció mennyire hasznos lesz a családalapítás után, hiszen a kisbaba altatása közben lehet üzenni a másik szobában lév?nek, de akár a munkahelyi megbeszélés közben is írhatunk sms-t, ha tudjuk: a másik éppen nem tud telefonálni velünk, de az üzeneteit olvassa.
Nem ördögt?l való kijelentés, hogy a ’Megcsináltad?’, ’Bejött’’, ’Szabin vagyok, majd hnap’ munkahelyi üzenetekhez hasonlóan már a magánéletünkbe is integrálódik – a használóit a közlés minimumára sarkalló – okoseszközök sora. Lehet saját Avatar-karakterünk, animált legoember-képünk, az emotikonok, grafikus képek tárháza kimeríthetetlen; csak a témák letöltése és a képzelet szab határt mindennek. Sic transit gloria mundi – így múlik el a világ dics?sége, mert ekképpen lesz ’Szerelmem, egy gyertyafényes vacsora az els?randis éttermünkben? Én rajta lennék, csók” mondatokból ’Vettél tejet?’ kérdés, vagy ’Elaludt, halkan gyere fel!’ romantikus esti üzenet…
A közvetett, közvetített jelenlét cím? 2002-es cikkében Hracovec azt állítja, hogy az online kommunikáció csupán személyeket köt össze, a tér- és id?dimenzió hiányát a virtuális dimenzióval oldja fel. Nos, nekünk ezt a virtuális dimenziót lenne jó úgy keretezni, hogy megtöltjük a családi életünket is ’énid?vel’, egymás felé forduló érdekl?déssel, figyelemmel. Még ha a napi rohanásban ez annyit is tesz csupán, hogy egy csók-emotikont küldünk minden el?zmény nélkül, vagy a ’Leszervezted a bébiszittert?’ kérdést követ? ’THX’-üzenet helyett egy ’Szeretlek’-et küldünk. Így talán megtettük az els? lépést, hogy ne „munkatársak” legyünk a szül?lét otthoni, de mégis munkahelyi kommunikációs stílusú környezetében, visszacsempészve ezzel valamit az – egykor volt?! – romantikából.
Dr. Zelena András PhD. – tanszékvezet? docens, Budapesti Gazdasági Egyetem, Társadalomtudományi Intézet
2021-01 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
A szerelem háromszögelmélete
Tényleg értjük, hogyan szeretünk?
Életünk során többször is szerelembe eshetünk, és jól tudjuk, ez az érzés felemel?, mindent elsöpr? lehet, f?leg ha viszonozzák. De hogyan jön létre maga a szerelem, és mit?l függ, hogy hosszú távon ...
Sikeres párkapcsolatok
Mi is a boldogság? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy azonos a fájdalomnélküliséggel, s abban bízunk, egyszer majd eljön az aranykor, ahol minden negatív érzelem megsz?nik, s ezt a fennkölt érzelmi ...
Amikor a technológia beavatkozik a párkapcsolatokba
Mit jelent a technoference?
A digitális forradalom, amely eltörli a határokat, és felborítja az online és offline kommunikáció szabályait, különböz? szinteken befolyásolja intim kapcsolataink dinamikáját. Napjainkra a ...
Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokban
Szinte minden párkapcsolatnak – id?nként vagy tartósan, részben vagy egészben – része az öröm, a boldogság, a szeretet, a kedvesség, a tisztelet, a vágy és az intimitás, vagy éppenséggel a sérelem, a ...
Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokban - 2. rész
John Gottmann amerikai családterapeuta a hozzá párterápiába járó párok megfigyelése alapján meggy?z?dött arról, hogy a „negatív egyenleget” mutató partnerek esetében bizonyos el?jelek nagy ...
Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokban - 3. rész
„Ez is miattad van!”
Terápiás történeteim segítségével végül a harmadik és negyedik „lovast” mutatom be.
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.