Az érzelmi manipuláció a kiberb?nöz?k leghatékonyabb fegyvere
A pandémiás id?szak felgyorsította a digitális átállást. Az online térben történ? oktatás és munkahelyi megbeszélések, valamint az internetes vásárlás a mindennapjaink részévé vált, azonban a biztonságunkat szolgáló, digitális világban szükséges önvédelmi reflexek és a fogyasztói félelem még nem alakult ki. Mindezek hatására a pénzügyi csalások és megtévesztések elárasztották a digitális teret, számuk folyamatosan növekszik és a módszerek köre is b?vül. A kiberb?nöz?k különböz? megtévesztések és pszichológiai manipulációk útján próbálnak pénzt kicsalni áldozataikból.
A „nigériai” csalás a megtévesztés egyik legrégebbi formája
A „nigériai típusú csalás” a megtévesztés 19. század végén ismertté vált formája. Eleinte hagyományos, postai úton vagy faxon terjedt, azonban a telekommunikációs eszközök fejl?désével, továbbá az internet és az e-mail elterjedésével ennek a csalásfajtának is az online tér vált a f? platformjává. A hamis megkeresések alkalmával általában segítséget kérnek az elkövet?k: jogtalanul eltulajdonított örökség vagy valamilyen okból átmenetileg hozzá nem férhet? „jogos” összeg megszerzéséhez. A közösségimédia-oldalakon és társkeres? portálokon elterjedt a nigériai csalás azon változata, ahol az elkövet? romantikus kapcsolatot épít fel leend? áldozatával, majd valamilyen kitalált megható történettel pénzt kér t?le. A történetet jellemz?en eredetinek t?n?, de hamis iratokkal igyekeznek bizonyítani, illetve olyan is el?fordul, hogy a csalók nemzetközi átutalást kezdeményeznek, amit aztán visszavonnak, ezzel alátámasztva, hogy az összeg valóban rendelkezésükre áll, csak a korábban jelzett adminisztratív nehézség áll a kifizetés útjában.
Mindig legyen gyanakvó a sürget? hangvétel? „banki” e-mailekkel kapcsolatban!
A banki ügyfeleket célzó, csaló szándékú adathalász e-mailek jellemz?en személyes, pénzügyi vagy biztonsági információk megosztására szeretnék rávenni a címzetteket. Legtöbb esetben a levelek azonosnak t?nnek azokkal az üzenetekkel, amelyeket a bankok valójában küldeni szoktak: hivatalos céglogókat tartalmaznak és kinézetre, illetve stílusra is hasonlóak. Fontos különbség azonban, hogy a kiberb?nöz?k által továbbított levelek gyakran sürget? hangvétel?ek és például büntetéssel fenyegetnek arra az esetre, ha a címzett nem válaszol. De arra is kérhetik a leend? áldozatot, hogy töltsön le egy mellékletet vagy programot, esetleg kattintson egy hivatkozásra, amely egy adathalász felületre vezet át. Emellett érdemes az e-mail cím és a levél nyelvezetére is figyelni, ugyanis a csalók üzenetei gyakran tartalmaznak helyesírási hibákat, szokatlan karaktereket vagy furcsa formátumú csatolmányokat.
Összefogás az online b?nözés ellen
2022 ?szén KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttm?ködést indított a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rend?r-f?kapitányság, amelyhez idén az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott. Az összefogás célja a digitális pénzügyi b?nöz?k elleni közös aktív fellépés, illetve a fogyasztók edukációja az érzelmi manipuláláson és a megtévesztésen alapuló csalási mintázatokkal szemben. A banki csalásmegel?zési rendszerek és a szakemberek munkája csak abban az esetben tud védelmet nyújtani, ha lakosság is körültekint? és kell?en óvatos. Hasznos tanácsokkal szolgálhat a tudatosság kiépítésében a kiberpajzs.hu !
Tisztában kell azonban lennie minden ügyfélnek és kés?bbi áldozatnak, aki a manipulációnak engedve - a sürget? hangnemt?l vagy a megtakarítás elvesztését?l tartva - saját maga adja meg érzékeny banki adatait, ezzel aktívan részt vesz a csalásban. Ezek után sajnos nem számíthat arra, hogy a bankja visszatéríti az ily módon elveszített összeget.
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
