Hagyjuk aludni a tinédzsereket!

Talán még feln?ttként is emlékszünk az iskolai becsengetés hangjára. Nyolc órakor mindenki a helyén, füzet, toll el?készítve, indulhat a tanórák sora. Annak ellenére, hogy évek óta léteznek bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a kicsit kés?bbi iskolakezdés jótékony hatással lenne a serdül?k fizikai, mentális és érzelmi egészségére, a tanulmányi teljesítményr?l nem is beszélve, nem sok intézmény vezette be ezt a változtatást.

A tizenévesek az Egyesült Államokban és más nyugati országokban is a leginkább alváshiányos emberek közé tartoznak. A kutatók szerint a serdül?kre általánosan igaz, hogy nem tudnak sem elég mennyiségben, sem pedig megfelel? min?ségben aludni. Népszer? ezzel kapcsolatban a mobiltelefonokat és egyéb fénykibocsátó képerny?ket hibáztatni, azonban ezek használata és a kés? esti elalvás csak a probléma egy része. A kütyük mellett hozzájárul egy meglehet?sen vitathatatlan tényez? is ehhez a kollektív kialvatlansághoz: az iskolakezdési id?pontok.

Egy serdül?nek nagyjából kilenc óra alvásra lenne szüksége éjszakánként, ehelyett azonban átlagosan csak hét óra alvás a jellemz?. A serdül?kor környékén a cirkadián óra néhány órával eltolódik, ami azt jelenti, hogy éjszaka kés?bb fáradnak el, és reggel kés?bb ébrednek, mint korábbi életkorban. Ez az eltolódás aztán feln?ttkorban megfordul. A napi ritmus biológiai természete miatt tehát ha egy tinédzsert korábban ágyba küldünk, az nem feltétlenül fogja azt jelenteni, hogy hamarabb el is alszik.

Hirdetés

Szakért?k szerint a serdül?k kimaradnak mind a pihentet? alvásból, mind pedig a REM-alvásból, különösen azokból a ciklusokból, melyek általában közvetlenül az ébredés el?tt zajlanak. A pihentet? alvás segít regenerálódni a szervezetnek egy nehéz nap után, javíthatja az immunrendszer m?ködését és más biológiai folyamatokat. A REM-alvás megszilárdítja az eseményeket és a tanulást az emlékezeti rendszerekben. Ha egy 10. osztályos tanuló 11 órakor fekszik le esténként, de reggel 6-kor kelnie kell, nemcsak az alvás mennyiségéb?l veszít, hanem a min?ségéb?l is. Hiába alussza ki magát a hétvégén, a hét közben szerzett „lemaradását” nem tudja teljes mértékben behozni.

Ezeknek a gyerekeknek tehát több alvásra van szükségük. Ezt ? maguk is így gondolják: több, körükben végzett felmérés azt mutatta, hogy kés?bbi iskolakezdés esetén könnyebben kikelnek az ágyból, id?ben beérnek az iskolába, és a teljesítményüket is jobbnak érzik a nap során. A felmérések szerint ahogy csökken az alvásra szánt id?, úgy n? a dohány- és szerfogyasztásuk, beleértve azokat a szereket is, amelyek segítik az ébrenlétet. De nemcsak a szerhasználat megnövekedésével függ össze az alvás mennyisége: a szorongás, a reménytelenség érzése, a szuicid gondolatok, a súlygyarapodás, valamint az autóbalesetek el?fordulási aránya is megn?het az alváshiány következményeképpen. Kutatók szerint már 30 perc plusz alvás is enyhítené a fent említett mentális egészségi problémákat. A diákok mellett a tanárok is arról számoltak be, hogy a kés?bbi kezdési id?pontok mellett diákjaik sokkal elkötelezettebbek reggelente, és ?k maguk is kipihentebbek.

Több évtizedes kutatás, több ezer publikáció és egyértelm? tudományos eredmények ellenére az iskolák az USA-ban csak néhány államban tolták el az iskolakezdési id?t átlagosan 8:30-ra, és Európában is több országban, köztünk hazánkban a 8 órai becsengetés az általános. A kutatók szerint még a 8.30-as kezdés is korai, az ideális id?pont inkább 9–9.30 lenne.

Az oktatáshoz való hozzáférés alapvet? jog a legtöbb országban, és sokak szerint elérkezett az ideje, hogy rugalmasabban kezdjünk el gondolkozni az iskolakezdési id?pontokról. Ha tiszteletben tartjuk a serdül?k biológiai és társas szükségleteit, alkalmazkodóbb és rugalmasabb feln?ttekké fognak válni, akik képesek lesznek egy olyan komplex és sokszor kiszámíthatatlan világban élni, mint amilyenben mi is élünk. És mi is tudjuk, hogy ez nem könny? feladat. Hagyjuk tehát aludni a tinédzsereket.