Felébresszünk-e valakit egy rémálomból?

A szakért?k szerint ne tegyük! Bármilyen szörny? is legyen az, ami éppen a másik fejében lejátszódik, a rémálomból való felébresztés inkább azt garantálja, hogy emlékezni fog a rossz álomra. Ha pedig alvás közben valaki fizikailag is zaklatottnak t?nik, mozog, nyöszörög, akár kiabál, akkor valószín?bb, hogy éjszakai rémületr?l, felriadásról (night terror, pavor nocturnus), mintsem rémálomról van szó. A két jelenség (rémálmok és felriadás) hátterében eltér? mechanizmusok állnak.

Deirdre Barrett, a Harvard Medical School álomkutatója szerint a rémálmok az álmodás természetes elemei, és szinte mindig az alvás REM (rapid eye movement, gyors szemmozgás) fázisában jellemz?ek – az alvásnak abban a szakaszában, melyet az éber agym?ködéshez nagyon hasonló agyi aktivitás jellemez.

A REM-alvás során a hosszú távú memóriatárolásért felel?s agyi területek megváltozott aktivációt mutatnak, így az emberek általában nem emlékeznek rémálmaikra, hacsak ezek az álomtörténetek nem elég ijeszt?ek ahhoz, hogy felébredjenek. Amint az alvó személy felébred, a hosszú távú memória agyi régiói újra m?ködésbe lépnek. Álmodás alatt egyébként jellemz?en mozdulatlanul fekszünk az ágyban, hiszen a REM-alvás során az izomtónus megsz?nik. Ha valaki mozog, beszél, nyöszörög és nyugtalannak t?nik álmában, nagyobb valószín?séggel beszélhetünk úgynevezett „night terror”-ról vagy más néven „pavor nocturnus”-ról, ami a rémálommal ellentétben a non-REM-fázisban jellemz?.

Hirdetés

A pavor nocturnus gyerekek körében kifejezetten gyakori jelenségnek számít, és akárcsak feln?tteknél, náluk sem javasolt az ébresztés. Leslie Ellis, a kanadai Brit Columbiában dolgozó klinikai tanácsadó szerint ébresztés esetén a gyerekek dezorientálttá válhatnak, és tulajdonképpen nem emlékeznének az epizódra, ha hagyjuk ?ket tovább aludni. Akármilyen ijeszt? lehet egy ilyen felriadás – a gyerekek sokszor felülnek, kiabálnak, talán még sírnak is –, a legjobb, amit tehetünk, ha nem teszünk semmit. Az ilyen jelleg? problémák gyermekkorban jellemz?en maguktól elmúlnak.

A rémálmok az ébrenlétben átélt stresszes élmények lenyomatai lehetnek. Számos, a témában írt tanulmány szerint a Covid-járvány els? napjaiban az emberek gyakoribb rémálmokról számoltak be. Egy a Somnologie cím? folyóiratban 2022-ben megjelent kutatás szerint ezekben az álmokban új, korábban nem jellemz? témák is megjelentek, többek között a betegség, a bezártság és a bogarak – ez utóbbi valószín?leg a fert?zés vagy a szennyez?dés szimbólumaként.

Az alkalmi rémálmok miatt nem kell aggódni, de gyakori el?fordulásuk akár komolyabb pszichés zavar tünete is lehet. Barrett szerint azok az egyének, akik a legtöbbet szenvednek a rémálmoktól, gyakran valamilyen traumát éltek át. El?fordulhat, hogy az álmokon keresztül újra átélik traumatikus élményeiket, olykor még sötétebb félelmekkel kiegészülve. Ezek a rémálmok gyakran annyira riasztóak, hogy megakaszthatják az illet? gyógyulását.

Az alváskutató szerint a traumával kapcsolatos rémálmok egy része a REM-alváson kívül is el?fordulhat, amib?l arra lehet következtetni, hogy ezek inkább hasonlítanak a PTSD-flashbackekre, mintsem a szokásos álmokra. Az ilyen típusú rémálmokból való felébresztés nem jelent hosszú távú megoldást, de az érintett embereket meg lehet tanítani arra, hogy átvegyék álmaik felett az irányítást. Egyes pszichológusok, terapeuták az úgynevezett IRT (Imagery Rehearsal Therapy) módszert alkalmazzák erre, amelynek során a visszatér? rémálmok részleteit átbeszélik a klienssel, és bizonyos körülményeket, mozzanatokat, akár a befejezést átírják közösen oly módon, hogy az a kliens számára ne legyen többé félelemkelt?. Egy 2020-as metaanalízis szerint a poszttraumás rémálmok kezelésében a gyógyszeres és IRT-terápia hatékonysága közel hasonló mérték?.