Szintet léptek a digitális b?nöz?k: újabb módszerekkel csalják t?rbe a fogyasztókat!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint Magyarországon a kiberb?nöz?k naponta 72 millió forintot lopnak el a fogyasztóktól, és átlagosan tízpercenként próbálkoznak egy átutalásos csalással. A b?nöz?k, csalási módszereiket fejlesztve, újabban már személyre szabott üzenetekkel támadnak, s?t, az ügyfelek biztosítási, illetve befektetési jelleg? megtakarításait is meg akarják szerezni. A megfelel? információk birtokában azonban felismerhetjük és elháríthatjuk a veszélyes kibercsalási kísérleteket.Ez egy PR cikk, amely a Magyar Nemzeti Bank támogatásával született.

A digitális pénzügyi b?nöz?k egyre fondorlatosabb módszereket és manipulációs eszközöket alkalmaznak annak érdekében, hogy hozzáférjenek az ügyfelek adataihoz. Ezeknek birtokában a csalók bankszámlát nyithatnak, telefon-el?fizetést vásárolhatnak, s?t, akár hitelt is felvehetnek. A már ismert csalási technikák – hamis banki telefonhívás vagy sms, adathalász banki e-mail, hívószám-hamisítás – mellett most újabbakkal támadnak.

Vigyázzunk a személyre szabott félrevezet? üzenetekkel!

A kiberb?nöz?k legújabban egyedileg összeállított ajánlatokkal próbálják átverni az embereket. A lándzsás adathalászat (más néven spear phishing) során a csalók személyre szabott üzenetekkel környékezik meg a potenciális áldozatot. Az ilyen jelleg? támadások sosem látott ütemben törnek el?re, amelynek egyik f? oka, hogy a b?nöz?k egyre több személyes információhoz férnek hozzá a közösségi média és egyéb online platformok révén.

Ahhoz, hogy a hitelesség látszatát keltsék, a kiberb?nöz?k részletes elemzést készítenek a leend? áldozat nyilvánosan elérhet? adataiból, és ez alapján elkészítik a személyre szabott, vonzónak t?n?, félrevezet? üzenetet. Az ilyen típusú üzenetekben szerepelhet a személy neve, vagy gyakran tartalmaz szokatlan kéréseket, mint például jelszavak, bankszámlaszámok megadása, sürg?s pénzügyi tranzakciók végrehajtása, vagy épp egyenesen fenyegetés. Árulkodóak lehetnek a gyanús linkek és a mellékletek is.

A személyre szabott online adathalász csalás ellen úgy védekezhetünk, ha alaposan átnézzük a közösségimédia-oldalainkat, és csak megfontoltan osztunk meg magunkról információkat! Szelektáljuk és töröljük az olyan adatokat, amelyekkel visszaélhetnek a b?nöz?k (pl. születési dátum, telefonszám, e-mail cím, lakcím, banki adatok, érzékeny munkahelyi információk). Emellett módosítsuk az adatvédelmi beállításokat, és állítsuk privátra a profilunk láthatóságát. Kerüljük a helymegosztás használatát is, az illetéktelen belépést pedig nehezítsük meg er?s jelszóval és többfaktoros azonosítással!

Biztosítási megtakarításaink is veszélybe kerülhetnek

A kiberb?nöz?k ma már a biztosítási, illetve befektetési jelleg? megtakarításokat is célba vehetik. Megkereshetik áldozataikat azzal, hogy gyanús pénzmozgásokat észleltek a megtakarítási életbiztosításokat kiegészít?, úgynevezett eseti számlákon vagy értékpapírszámlákon. Különböz? módszerekkel igyekeznek meggy?zni áldozataikat arról, hogy valós a veszély: szükség esetén „rend?rt” (valójában tettestársat) is bekapcsolnak a telefonbeszélgetésbe.

Az MNB-hez érkezett ügyfélpanaszok szerint a csalók a jegybank nevében telefonálva, egyes esetekben rávették az áldozatot arra, hogy az kivegye készpénzben biztosítói vagy t?kepiaci megtakarításait, és azt befizettették vele egy általuk megadott ATM vagy bitcoin automatánál. Ennél a csalási módszernél jellemz?, hogy a b?nöz?k telefonhívásaik során az ügyfeleket folyamatosan nyomás alatt tartják, azt állítva, hogy követik, illetve megfigyelik ?ket. Ugyanakkor azt is megtiltják nekik, hogy felvegyék a kapcsolatot valamelyik családtagjukkal vagy ismer?sükkel. A sürgetés, a bizalmas adatok megadására irányuló kérés mindig legyen figyelmeztet? jel arra, hogy csalókkal állunk szemben!

Fontos tudni, hogy sem az MNB, sem a pénzintézetek munkatársai nem keresik meg telefonon ügyfeleiket biztosítói, t?kepiaci megtakarításaik „biztonságba helyezése” érdekében, és nem hívnak segítségül „rend?röket” sem a meggy?zésükre. Gyanús hívásoknál érdemes (a bizalmas adatok megadása nélkül) pontosító kérdéseket feltenni, vagy megszakítani a kapcsolatot, és az ismert (az adott biztosító, befektetési szolgáltató, bank honlapján is feltüntetett) ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdekl?dni.

Azonban a legfontosabb minden esetben a rend?rség és a bankok értesítése: azonnal jelentsük be, ha csalás áldozatául estünk.

Segítség a különböz? csalástípusok felismeréséhez

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy er?sítse az ügyfelek pénzügyi tudatosságát, hogy azok felkészültek legyenek az online térben megjelen? veszélyekkel kapcsolatban. Az MNB és a védekezésben szintén érintett szervezetek két évvel ezel?tt indították el KiberPajzs projektjüket, hogy felvilágosítsák az ügyfeleket az online térben jelentkez? veszélyekr?l.

Az együttm?ködés eredményeként többek között létrejött a kiberpajzs.hu honlap, ahol részletesen bemutatják a különböz? csalástípusokat annak érdekében, hogy mindenki sikeresen védekezhessen a kiberb?nöz?kkel szemben.