A kevésbé ismert nyári depresszió

A téli hónapokat – a hosszú, sötét, hideg napjaikkal – sokkal inkább kötjük a levert, motiválatlan, akár depressziós állapotokhoz. Ellenben a napsütéses nyári id?szakban kevesen gondolnák, hogy sokakat érinthet a szezonális affektív zavar (SAD) nyári változata. Bár kevésbé kutatott téma, Thomas Wehr, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) pszichiátere és kutatója szerint igenis valós problémáról van szó, amikor az érintettek úgy érezhetik, egyáltalán nincsenek szinkronban a világ többi részével, hiszen a csodás nyaralások, kerti bulik és a jókedv? sütkérezés helyett depressziós tüneteket tapasztalnak magukon.

A depresszió az év bármely szakában el?fordulhat, de egyes kutatások szerint a melegebb hónapok különösen nagy kihívást jelenthetnek bizonyos emberek számára. Egyre több tanulmány mutat összefüggést a testh?mérséklet és a depresszió között, illetve a magas környezeti h?mérsékletet is összefüggésbe hozták a hangulati és mentális nehézségekkel. A nyári SAD gyakorisága továbbra is tisztázatlan, de mivel az éghajlatváltozás miatt a széls?ségesen meleg és változékony id?járás egyre gyakoribbá válik, a forró napok mentális egészségre gyakorolt hatásainak megértése és új, hatékony kezelések fejlesztése egyre fontosabb feladat lesz.

Hirdetés

Mi az a nyári szezonális affektív zavar?

Wehr kollégájával, Norman Rosenthallal, az NIH akkori pszichiáterével az 1980-as évek elején alkotta meg a SAD kifejezést a ciklikus téli depresszióban szenved? emberekkel végzett kutatásaik alapján. A publikálás után azonban váratlan leveleket kaptak olyan személyekt?l, akik állították, hogy éppen ellenkez? helyzet áll fenn esetükben: nyáron tapasztalnak depressziót, míg télen javul a hangulatuk. Wehr és Rosenthal kutatócsoportja ezeket a beszámolókat vizsgálta egy 1987-es esetleírásban, melyben 12 olyan személyt írtak le, akiknél a visszatér? depressziós epizódok nyáron jelentkeztek. Egy 1991-es utólagos tanulmányban további 60 résztvev?t hasonlítottak össze, akiknek a fele nyári, a másik fele pedig a téli SAD csoportjába tartozott. Mindkét csoport megfelelt az általában szezonálisan visszatér? depresszió klinikai kritériumainak, de a két kohorsz között eltér? tüneteket tapasztaltak.

A téli csoport tagjait letargikus hangulat jellemezte, és téli álmot alvó állatokhoz hasonlították magukat, ezzel szemben a nyári csoport ingerlékenyebb és nyugtalanabb volt. A téli kohorsz gyakrabban és többet aludt, nem volt ritka a túlevés és a súlygyarapodás, míg a nyári kohorsz nagyobb arányban számolt be álmatlanságról, csökkent étvágyról és fogyásról. Számos kutatás a télen el?forduló szezonális affektív zavar kiváltó okainak a rövidebb nappali órákat, illetve a korlátozott napfény-expozíciót tekinti, mindezek miatt a klinikusok a fényterápiát javasolják lehetséges kezelésként. Ezzel szemben a nyári típus els?dleges kiváltó oka a h?ség és a magas páratartalom lehet.

A téli változathoz képest a nyári SAD irodalma sokkal kisebb, ezért kutatók szerint az el?fordulási gyakoriságát csak találgatni lehetne. Azt azonban több tanulmány is dokumentálta, hogy a h?ség milyen hatással lehet a hangulati zavarokra és a viselkedésre. Többek között az agresszió és az er?szakos b?ncselekmények száma növekszik (Hsiang, 2013), a pszichiátriai sürg?sségi osztályokra való bekerülés is a melegebb napokon tet?zik (Nori-Sarma, 2022), és az öngyilkosságok aránya is a h?mérséklettel együtt emelkedik (Burke, 2018).

Kim Meidenbauer, a Washington Állami Egyetem professzora a h?ség pszichés hatásait kutatva jó néhány hipotézist fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a h?ség miért válthat ki depressziót. Egyrészt megzavarja a min?ségi alvást, ami kritikus fontosságú a mentális egészség szempontjából. Másrészt a h?ség fizikai stresszorrá válhat, mert a normál testh?mérséklet fenntartása szintén er?forrás-igényes folyamat, különösen a gyermekek, az id?sek és azok számára, akik olyan gyógyszereket szednek, amelyek hatással vannak a szervezet h?tési képességére. Ha az emberek hosszú id?n keresztül kényelmetlenül érzik magukat, az óhatatlanul kihat az érzelmi állapotukra is. Egy 2018-as áttekint? tanulmány szerint a h? megzavarhatja az ébrenlét alatti agyi aktivitásban részt vev? neurotranszmittereket, ami hozzájárulhat a depresszióhoz. Emellett több tanulmány is megállapította, hogy a depressziós emberek testh?mérséklete magasabb, különösen éjszaka (Mason és mtsai, 2024), ami arra utal, hogy maga a depresszió az, ami alááshatja a szervezet h?mérséklet-szabályozó képességét.

Wehr szerint a h?mérséklet és a mentális egészség közötti kapcsolat vizsgálata segíthet a depresszió hátterében álló mechanizmusok feltárásában és akár a kezelések javításában, ami különösen fontos, mivel a szakért?k túlnyomórészt egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás valószín?leg súlyosbítani fogja az id?járás mentális egészségügyi kockázatait.