A viselkedés a tánc, az érzelem a zene

A 80-as e?vekben kialakult érzelemfókuszú tera?pia (EFT) egy vila?gszerte elismert pszichotera?pia?s megko?zeli?te?s. A mo?dszer a széles körben elterjedt ko?to?de?selme?leten alapul, és nemcsak a gondozó-gyermek kapcsolat saja?tossa?gainak mege?rte?se?t segítette, de abban is szemle?letforma?lo? hata?sa volt, ahogyan a szeme?lyise?g e?s az intim kapcsolatok fejlo?de?se?re tekintu?nk a pszicholo?gia?ban. Az EFT modellje?n keresztu?l a ko?to?de?s, illetve a „kapcsolatok tudoma?nya?nak” felismere?sei a?tla?thato? mo?don u?ltetheto?k a?t a gyakorlati munka?ba.

Mindannyian társas lények vagyunk, pszichológiai és biológiai tény, hogy a kapcsolódásra való igény velünk születik. Köt?dési igényeink kielégülése esetén pozitív pszichológiai, neurológiai és biológiai folyamatok indulnak be a szervezetünkben, ett?l tehát egészségesebbek, boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak leszünk. Ebb?l következik, hogy az említett igények frusztrációja esetén hiányállapotot élünk meg, ami változatos tünetekhez vezethet. A kutatók különféle köt?dési stílusokat különítettek el (biztonságosan köt?d?, szorongó-ambivalens, elkerül? és dezorganizált), amelyek közül némelyek dominánssá válnak feln?ttkori intim kapcsolatainkban is. Ennek megfelel?en az EFT-párterápia középpontjában pontosan ezek a köt?dési igények és az ezekhez kapcsolódó érzelmek állnak.

Hirdetés

Az ellenség nem a másik fél

A terápiás gyakorlatban a probléma felvázolását követ?en a párkapcsolatban gyakran megjelen?, forgatókönyvszer?en ismétl?d? interakciók azonosítása történik, vagyis az, hogy mi zajlik a párok tagjai közt egy-egy nehéz helyzetben a viselkedés szintjén, ezzel párhuzamosan pedig az érzelmek szintjén. Mindeközben a terápiás ülések keretein belül általában megjelennek a jól ismert érzelmek, az ehhez kapcsolódó reakciók és a kommunikáció, amire a terapeutával együtt a pár tagjai közösen reflektálnak. A terapeuta feladata az esetleges viták lecsillapítása után az, hogy segítsen a pár tagjainak megfogalmazni a saját és a másik viselkedésével kapcsolatos hiedelmeit, majd az ezekkel összefüggésben megjelen? érzelmeikkel dolgozzon. Ennek részeként az is cél, hogy sikerüljön az ismétl?d? párkapcsolati viselkedések mögötti egyéni mozgatórugókat, vagyis a tudatos és tudattalan érzelmeket feltárni. Az EFT-terápia során a terapeuta ezeket az ismétl?d? interakciókat állítja középpontba, ezáltal kirajzolódik egy olyan ismétl?d? párkapcsolati ciklus, forgatókönyv, ami a szenvedést, a vitákat, a szorongást, gyakran az elhidegülést vagy az eltávolodást okozza. Az adott ciklus egy fekv? nyolcashoz hasonlítható, amelynek alapvet?en három szintje van (lásd az ábrát). Felülr?l lefelé haladva, a viselkedést a másodlagos és els?dleges érzelmek motiválják, az érzelmeket pedig a kielégítetlen köt?dési szükségletek váltják ki, amelyek általában a két fél érzelmi távolodásával függnek össze. A leggyakoribb forgatókönyv talán az, amikor a felek kölcsönösen egymást hibáztatják („Te tehetsz róla”, „Már megint úgy néztél rám”, „Legalább nézz rám, ha hozzád beszélek!”, „Meg?rjít, hogy nem mondasz semmit”, „Kiakadok t?led”, „Te kezdted azzal, hogy…”), és egyre sért?bb és durvább dolgokat vágnak egymás fejéhez, amíg valamelyikük a végletekig eszkalálódott feszültségben elveszti a fejét, és mondjuk kilép a helyzetb?l, otthagyja a másikat. Ezekben a körökben lenni végtelenül fárasztó, tehetetlen, nyomasztó és magányos élmény, ami általában a válás gondolatának el?szobája.

Ráhangolódás a párkapcsolat zenéjére

Az EFT megalkotói a párkapcsolati ciklusokat gyakran hasonlítják a társastánchoz, ami a táncosok mozdulataiból, egymásra adott reakcióiból, dinamikájából épül fel. Ezek a párkapcsolatban megfeleltethet?ek a viselkedés szintjén megjelen? interakcióknak. A hasonlat szerint a tánc alapjául szolgáló zene pedig azoknak az érzelmeknek, amelyek a párkapcsolati interakciók hátterében szólnak. A terapeuta szerepe hasonlítható egy metronómhoz, ami megadja a zene tempóját és ritmusát, segítve a zenészeket és a táncosokat a gyakorlásban és az összhang megtalálásában. A zene ritmusa és tempója alapvet? meghatározója a táncosok mozgásának, és vezérfonalat ad ahhoz, hogy a táncpartnerek egymásra tudjanak hangolódni. Hasonlóképpen az érzelemfókuszú terápiában a terapeuta ahhoz segíti hozzá a pár tagjait, hogy rá tudjanak hangolódni a párkapcsolatuk „zenéjére”, vagyis az interakciók alapját jelent? érzésekre. Ha ez sikerül, akkor a viselkedés szintjén is könnyebb lesz együtt mozogni, azután pedig már metronóm nélkül is követhet?vé válik egy közös, biztonságot és örömet jelent? ritmus, zene és tánc.

Mi húzódhat meg a harag mögött?

Az EFT az érzelmeknek két szintjét különbözteti meg. A másodlagos érzelmek (pl. harag, b?ntudat, fásultság, frusztráció, összezavarodottság) azok, amelyeket általában a másik észlel rajtunk, illetve mi is ezeket azonosítjuk a másik viselkedésében. Ha például azt látjuk, hogy a másik haragszik ránk, akkor jellemz?en nem arra gondolunk, hogy a dühe mögött más érzései is lehetnek (pl. szomorúság vagy félelem). Ebb?l fakad többek között az a sokak számára ismer?s helyzet, amikor egy konfliktusban mindkét fél csak egyre dühösebb lesz, holott mindketten arra vágynak, hogy véget érjen a konfliktus, és újra közel érezzék magukat egymáshoz. Viselkedésük és felszíni érzéseik mentén mégis egyre távolodnak egymástól, tehát épp az ellenkez?je valósul meg, mint amire vágyaik szerint törekedni próbálnának. Szocializációnkból fakadóan els?dleges érzéseinket (szomorúság, félelem, szégyen, b?ntudat) általában nem fejezzük ki, így inkább a másodlagosak kerülnek el?térbe, vagyis tudatosulnak. Jelent?s reveláció, egyúttal kapcsolati fordulópont az, amikor egy terápián kimondhatóvá és átélhet?vé válnak a mögöttes, tudattalan érzelmek, amelyek általában az egyik fél számára meglep?ek, és más színben tüntetik fel a másik korábbi viselkedését. Amikor láthatóvá válik a ciklus felszín alatti, addig láthatatlan része, a tehetetlenség enyhül, az ismétl?d? forgatókönyvek átíródnak az új információk hatására, ezáltal már pozitív interakciós ciklusok is könnyebben hozhatóak létre. Az eszköztelenség kínzó nyomását felváltja az új párkapcsolati eszközök próbálgatásának izgalma, ami közelebb hozza a feleket egymáshoz, ezáltal a köt?dési igények is gyakrabban tudnak kielégülni, ami párkapcsolati elégedettséghez vezet. Az EFT célja, hogy minél több biztonságos köt?dési élmény átélése váljon lehet?vé a párkapcsolatban, ami a sok csalódás után korrektív élményeket nyújt. Ezek az élmények teszik lehet?vé aztán, hogy a felek nyitottan, megért?en és egymásra hangolódva tudjanak megküzdeni a megterhel?, feszült, kihívást jelent? kapcsolati helyzetekkel, és ne távolodjanak el egymástól újra érzelmileg.

Tartós változások

Hatékonyságvizsgálatok alapján az EFT megfelel a bizonyítékokon alapuló (evidence-based) terápiás módszerek kritériumainak. A kutatók a terápia lezárulta után arról kérdezték a párokat, hogy a terápiával elért változásokat miként élik meg és mennyire érzik tartósnak. A kapott válaszok alapján az EFT nemcsak az aktuális problémák kezelésében bizonyul hatékonynak, de kiderült, hogy a terápia során elért változások hosszú távon is fennmaradnak, illetve növelik a biztonságos köt?désen alapuló viselkedés mértékét. Az EFT hatékony módszer olyan pároknál is, ahol valamelyik vagy mindkét fél er?s szorongásos problémákkal küzd. Az utóbbi évek vizsgálatai afelé mutatnak, hogy az EFT hatása neurológiai szinten is kimutatható. FMRI-készülékkel végzett vizsgálatok során azt találták, hogy miután a párok részt vettek egy EFT-folyamatban, máshogyan reagáltak félelemkelt? ingerekre. Mikor arra kérték a párokat, hogy fogják meg egymás kezét az ingernek való kitettség ideje alatt, a veszélyjelzést kapó személy a partner jelenlétében már kisebb stresszreakciót adott.

2022-03 lapszámban megtalálható