Hygge - avagy a boldogság titka

Nagy sikert aratott az interneten a Remény cím? szatirikus kisfilm, amelyben feltalálják a gépet, ami még a végtelenül rosszkedv? magyarok boldogságszintjét is képes jelent?sen megemelni. A készülék m?ködési elve egyszer?: dánná változtatja az embereket.

Az eleven szociális kapcsolatok csökkentik a stresszt, és célt, értelmet adnak a mindennapoknak, emellett javítják az immunrendszer m?ködését, s?t még az egyén várható élettartamát is megnövelik.

Ez valóban hatásos módszer, hiszen a dán híresen boldog nemzet, évtizedek óta mindig a boldogság-ranglisták élmez?nyében végez. S hogy mi a nagy boldogság titka, azt a dánok szívesen elárulják: természetesen a hygge. Ja vagy úgy, akkor persze már érthet?. Illetve… ööö… mi is az a hygge?

Barátságos, meleg szoba

Pet?fi Sándor tudta. Meg is írta Téli világ cím? versében: „Hol a boldogság mostanában? / Barátságos, meleg szobában.” Pet?fi zsenijére jellemz?, hogy néhány köznapi szóval, melyr?l úgy t?nik, ezt aztán bárki mondhatta volna, képes tökéletesen telibe találni a lényeget. Ha rápillantunk a hygge manapság egyre terebélyesed? szakirodalmára, azt látjuk, hogy voltaképpen Pet?fi három szavának kifejtéséb?l áll.

Hirdetés

A hygge szót (az ipszilon ü hangot jelöl) mindig eredeti dán formájában használják, mert a közkelet? mondás szerint a hyggét nem lefordítani kell, hanem érezni. Ha mégis körül akarjuk írni valahogyan, azt mondhatjuk, barátságosságot, otthonosságot, meghittséget, illetve ilyen hangulatú társas együttlétet jelent. Áthívni néhány barátot egy kis házi süteményre és teára egy hideg téli estén, leoltani a nagylámpát és gyertyafénynél, fahéjillatban elbeszélgetni velük mindenféle könnyed témáról – hygge. Amikor a család együtt ül a karácsonyi vacsoraasztalnál, és mindenki örül, hogy látja a másikat, szintén hygge. És az is, amikor az ember néhány baráttal beül egy semmiképp nem túl elegáns kávézóba vagy söröz?be beszélgetni, nevetni egy kicsit.

Ennyi? Ez volna a nagy titok? Hiszen ilyen pillanatokat mindenki átélt már, és úgy t?nik, mindebben nincs semmi különleges. A dánok feltalálták a spanyolviaszt és egy közhellyel kábítják a boldogabb életre vágyó emberiséget?

Azért ennél jóval többr?l van szó. Érdemes azon kezdeni, hogy Dániában hosszú és hideg a tél, ráadásul sötét is: az ország északi fekvése miatt tél közepe táján akár 17 óra is eltelik napnyugta és napkelte között. Az emberek ilyenkor keveset vannak a szabadban, és a dánok óriási találmánya, hogy rászoktak: ha már úgyis a négy fal között kell lenniük, akkor inkább nem maradnak egyedül, hanem összejönnek és jól érzik magunkat – miért is kellene magányosan átvészelni a sötét, hideg napokat? Ez a fajta közösségi lét nem minden kultúrában természetes, pedig nagyon nagy szerepe lehet abban, hogy az ember mennyire érzi magát boldognak.

A közösség boldoggá tesz

Lélektani kutatások kimutatták, hogy lelki jóllétünk, jó közérzetünk – tulajdonképpen boldogságunk – szintje nagyon szorosan összefügg társas kapcsolataink mennyiségével és min?ségével. A barátokkal, családtagokkal, vagy akár a szomszédokkal való kapcsolattartás szinte f?t?anyaga a boldogságnak. Minél több emberrel van valaki szívélyes, baráti, jó ismer?si viszonyban, annál jobb az önértékelése, és annál kisebb a valószín?sége, hogy szomorú legyen, magányosnak érezze magát, alvási problémák gyötörjék vagy evészavara alakuljon ki. Az eleven szociális kapcsolatok csökkentik a stresszt, és célt, értelmet adnak a mindennapoknak, emellett javítják az immunrendszer m?ködését, s?t még az egyén várható élettartamát is megnövelik.

Az ember az evolúció során társas lényként fejl?dött ki, és ma is bennünk él az ?si lelki igény, hogy valamilyen csoport tagjának érezhessük magunkat. Nem csoda, hogy szenvedünk, ha másoktól elszigetelten, kapcsolatok nélkül kell élnünk. Márpedig a nyugati civilizáció az individuális értékekre helyezi a hangsúlyt, ráadásul ma már az egyén egymaga is biztosítani tudja egzisztenciáját, nem kell feltétlenül szorosabb kapcsolatban lennie másokkal ahhoz, hogy mindennapi életét m?ködtetni tudja. Mindez az egyének távolodásának, elszigetel?désének irányába hat. A hygge mint társadalmi jelenség azért olyan lényeges, mert azt jelzi, hogy egy nép kultúrájának, napi gyakorlatának részévé tette a személyes, kisközösségi kapcsolatok fenntartását, ápolását, állandó er?sítését. Alkalomszer? hygge-élménye a föld bármely országában él? embernek lehet, de a hyggét életformaszer?en gyakorolni egészen más. A dánoknak tulajdonképpen szerencséjük van, hogy a kellemetlen éghajlat „összekényszeríti” ?ket barátságos, meleg szobákban, mert az így kialakuló társas kapcsolatok az átlagosnál sokkal kiegyensúlyozottabb, elégedettebb, boldogabb emberekké teszik ?ket.

A hygge tanulható!

A hyggének fontos eleme a spontaneitás, de azért teljesen magától nem alakul ki; egy kicsit el? kell készíteni számára a terepet – fizikai és lelki értelemben egyaránt.

Bár a hygge nem kizárólag téli tevékenység, a kinti hideg kedvez neki, mert ilyenkor mindenki sokkal jobban ráér egy kis barátságos beszélgetésre. Ám nem mindegy, hogy milyen környezetbe hívjuk meg barátainkat, mert a hygge akkor az igazi, ha stresszmentes, oldott hangulatú összejövetel, ahol mindenki otthonosan érzi magát. Pakoljunk el mindent szem el?l, ami a munkára emlékeztet, és tegyünk ki meleg takarókat, párnákat. Sokan a gyertyákat tartják a hygge egyik legfontosabb kellékének, mert mindig meghittebbé teszik a hangulatot. A hygge legyen egyszer?. Az összejövetel nem arról szól, hogy valaki bebizonyítsa, milyen fantasztikus háziasszony vagy házigazda, és a vendégeket beleszorítsa az elragadtatott álmélkodó szerepébe. Ezért semmiképp nem kell különleges vagy nyilvánvalóan drága ételekkel, italokkal készülni.

Lelki értelemben a legfontosabb el?készület, hogy legyünk nyitottak a hyggére. Merjünk meghívni barátokat – és merjük elfogadni a meghívást. Ez egyébként nem pusztán elhatározás kérdése. Ahhoz ugyanis, hogy okosan tudjuk felhasználni a szabadid?nket, el?ször is az kell, hogy legyen szabadid?nk. És azzal sajnos nem állunk valami jól… A munka és a magánélet egyensúlyát egy erre kidolgozott kérd?ívvel világszerte rendszeresen mérik, és egy közelmúltbeli felmérés azt mutatta, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest rosszabb a helyzet. A magyarok közül sokan úgy érzik, munkájuk túl sok id?t vesz el a magánéletükt?l, ráadásul munka után túl fáradtak is ahhoz, hogy különösebben aktívak legyenek. A szabadid?s tevékenységeket tehát rangsorolnunk kell olyan szempontból, hogy mire szánunk id?t és energiát. Talán furcsán hangzik, de a látszólag céltalan lazítást nem érdemes lehúzni a listáról.

Ha pedig végre összejött a társaság, égnek a gyertyák és a forralt bor is elkészült, nem árt megfogadni Jessica Alexander kulturális tréner tanácsait, hogy a hygge igazán lélekfrissít? élmény legyen:

Légy önmagad. Nem kell szerepet játszanod, nem kell semmit bizonyítanod.
A hygge a stresszmentesség szigete. Kerüljétek a túl komoly témákat. Ne vitatkozzatok, ne ítélkezzetek, ne akarjátok legy?zni egymást.
Panaszkodásnak, negatív megjegyzéseknek itt nincs helye.
A problémákat hagyjátok az ajtón kívül. Lesz még elég id? foglalkozni velük.
Legyetek egy csapat, segítsetek a vendéglátónak, csináljatok minden munkát együtt.
Élvezzétek az ételt, az italt, a beszélgetést, egymás társaságát.

Tudatában kell lenni annak is, hogy a hygge különleges, értékes alkalom, amelyb?l nincsen túl sok, és amelyet meg kell becsülni. A boldogsághoz hozzátartozik, hogy felismerjük a jelen pillanat varázsát. Mert igaza lehet annak a mondásnak, mely szerint az emberek azért nem boldogok, mert nem tudják, hogy azok.

2016-01 lapszámban megtalálható