A n?i szépségideált a férfiak írják (el?)?

Az emberi test azért olyan, amilyen, mert funkcionális szempontból (azaz arra, amire használjuk) ez a legmegfelel?bb. Ugyanakkor a test a társas viszonyok és hatalmi kapcsolatok alakulásának is az egyik legfontosabb – szimbolikus – színtere. A patriarchális társadalmakban a férfiak által diktált „maszkulin esztétika” szerint a n?k erkölcsi, gazdasági, társadalmi-politikai értéke a fizikai megjelenésükhöz köthet?. Ez a férfiak néz?pontja alapján szervez?d? rendszer sokszor irreális szépségideálokat jelent – és ír el?. Jutalmazza azokat a n?ket, akik megfelelnek ezeknek az elvárásoknak (vagy legalábbis ezek elérésére törekszenek), míg büntetik vagy megvetik azokat, akik nem azonosulnak vele. Ám ha mégis azonosulnak ezekkel, , számos káros következménye lehet rájuk nézve annak, ha úgy érzik, mégsem képesek ezeket elérni (pl. negatív testkép, étkezési zavar, alacsonyabb pszichológiai jóllét). A témával foglalkozó szakirodalom nagy része a vékony testideál elérésére összpontosít, ám ez a tárgyiasítás-elmélet a n?k mellére is alkalmazható, hiszen a n?i mell fontos szerepet játszik a n?k megítélésében.

Mellméret és elégedetlenség

A n?k melle sok szempontból eltérhet egymástól. Lehet különböz? formájú, szimmetriájú és keménység? – de napjaink szépségrendszere els?sorban mellmérete alapján kategorizálja a n?ket. Különösen a nagy mellre jellemz?, hogy számos tekintetben árucikként kezeli és fetisizálja a nyugati média. A n?k mellét nem az alapján vizsgálják vagy ünneplik, hogy mire valók, hanem aszerint, miként kell kinézniük. Tehát a kortárs tömegkultúra a n?i mellet egyrészt elválasztja funkcionális céljától (pl. szoptatás), másrészt a nagy mellet a n?iesség fogalmához köti. Ennek hatásra nagy mell a n?iesség különösen meghatározó jellemz?jévé vált.

Viszont n?i mell efféle megközelítése befolyásolhatja a n?k saját testtel kapcsolatos érzéseit. Észak-amerikai és nyugat-európai n?kkel végzett vizsgálatok legalább az 1950-es évek óta dokumentálják a mellmérettel való elégedetlenség magas szintjét, ami általában az aktuális és az ideális mellméret közötti eltérésr?l szól. Például az észak-amerikai heteroszexuális n?k körében végzett egyik nagy – 26 703 résztvev?vel zajlott – kutatás szerint a többség (70%) elégedetlen volt mellének bizonyos jellemz?ivel, a résztvev?k 28 százaléka pedig nagyobbat szeretett volna. A tanulmányok Nyugat-Európában arról számoltak be, hogy az Egyesült Királyságban a n?k többsége a jelenleginél nagyobb mellet akart, csakúgy, mint Olaszországban. 

Észak-Amerikán és Nyugat-Európán kívül viszont sokkal kevesebb kutatás vizsgálta a mellek méretével való elégedetlenség arányát. Ez a mell?zöttség azért fontos, mert etnográfiai adatok szerint az ideális mellméret bizonyos mérték? kulturális eltérést mutat. Néhány kultúrában a nagy mell a n?iesség és a nemi identitás szimbolikus összekapcsolódása miatt alapvet? fontosságúvá válhat – például a latin-amerikai n?k fokozott kulturális nyomást élnek át, hogy a n?iességet keblük teltségével igazolják. Ezzel összhangban egy tanulmányban a brazil n?k 65,5 százaléka az aktuálisnál nagyobb mellre vágyott – bár meg kell jegyezni, hogy a minta els?sorban fiatal n?kb?l állt. Ezzel szemben a keleti és délkelet-ázsiai n?knek általában kisebb melle van, mint a világ más részein él?knek, és egyes tanulmányok szerint e népek n?iesség-felfogásában is kevésbé hangsúlyos a mellméret jelent?sége.

Az utóbbi évtizedekben olyan sok kutatás tárta fel a n?k elégedetlenségét a testük méretével, alakjával vagy feszességével, hogy a mellmérettel kapcsolatos elégedetlenség pszichológiai következményeit nem is tartjuk számon. Pedig ez a mesterségesen gerjesztett rossz érzés dollármilliárdokat termel az esztétikai m?tétek iparágában.

Magyar elégedetlenség – nemzetközi viszonylatban

Sok tekintetben új eredményt hozott a n?k mellmérettel kapcsolatos elégedetlenségének lehetséges okairól és pszichológiai következményeir?l a Viren Swami professzor vezetésével (40 nemzetb?l 18 541 n? bevonásával) készült nemzetközi felmérés. Azt találták például, hogy a n?k által ideálisnak tartott mellméret nemzetközi viszonylatban homogénnek mondható. Ez azért is meglep?, mert – mint láttuk – vannak olyan kultúrák, amelyekben (történelmi távlatban) a n?iesség megítélésének nem jellemz? kritériuma a mell mérete. Mindenesetre az ideálisnak tartott mellméret globális „egysége” összhangban áll azzal a korábbi eredménnyel, amely a vékony n?i test ideálképének elterjedését mutatja világszerte.A következ? érdekes eredmény a n?k aktuális és ideálisnak tartott mellmérete közötti különbség elemzéséb?l fakad. A n?k többsége (47,5%) a jelenleginél nagyobb mellet részesítette el?nyben, míg alig egynegyedük (23,2%) kisebbeket szeretett volna. Csupán kevesebb, mint egyharmaduk (29,3%) nem jelzett különbséget az ideális és a jelenlegi méret között. Összehasonlításképpen: ugyanebb?l a kutatásból az derül ki, hogy a magyar n?k több mint fele (55%) nagyobb mellet tart ideálisnak a sajátjáénál, és csak negyedük (25,4%) elégedett aktuális méretével.

Az elégedetlenség okai

1. Társadalmi-gazdasági státusz 

Néhány kutatás szerint az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú n?k elégedettebbek a mellméretükkel, mint a jobb körülmények között él?k – ez bizonyosodott be például Malajziában és Dél-Afrikában. Hasonló eredmények születtek Brazíliában, Borneóban és Mexikóban, ahol a gazdagabb helyeken él?k negatívabb testképr?l számoltak be, mint nehezebb körülmények között él? társaik. Az említett, 40 nemzet bevonásával végzett nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei azonban ezt egyértelm?en nem támasztják alá: a gazdagabb, városi viszonyok között él? n?k nem voltak elégedetlenebbek a mellük méretével, mint szegényebb, vidéki társaik. Valószín?leg arról van szó, hogy a biztonságosabb társadalmi-gazdasági környezet, a viszonylagos gazdagság, jólét a n?k számára egyfajta véd?faktor, ami az egészségr?l szóló – köztük a saját testtel kapcsolatos – információk felel?sebb kezelését is jelenti.

2. Személyiség 

A mellük méretével elégedetlenebbek azok, akikre a magasabb neuroticitás, vagyis negatív emocionális reakciókra való? hajlam jellemz?. (Ezek a negatív érzelmek általában vélt vagy valós környezeti fenyegetettség, frusztráció?, veszteség miatt alakulnak ki. A neuroticitás tehát nem betegség, hanem inkább alacsony önértékelés melletti ingerlékeny, se?rto?de?keny, szorongó, aggódó, szomorúságra hajlamos beállítódás.) Az ilyen n?k érzékenyebbek a megjelenésükkel kapcsolatos véleményekre és az elutasításra, ez pedig a mellük méretével összefügg? elégedetlenségüket is növelheti. Néhány kutatásban arról is beszámolnak, hogy a magukat magas neuroticitás-pontszámokkal jellemz? n?k a valóságosnál jóval nagyobbnak látják a saját testüket, mint amekkora az valójában, s feltehet?leg aktuális mellméretüket is tévesen ítélik meg.   

3. A nyugati média hatása 

A tömegkommunikáció hatása a mellméret-ideálok és a mérettel kapcsolatos elégedetlenség terén is érvényesül. Például amerikai n?kkel végzett kutatásokban azt találták, hogy a tömegmédiában ábrázolt nagy mell még annak ellenére is fontos szerepet játszik a n?k mellmérettel kapcsolatos elégedetlenségében, hogy a résztvev?k kifejezték ellenérzésüket a közvetített ideállal kapcsolatban. Egy nicaraguai tanulmányban a nyugati televíziók hatása és a nagyobb mellek iránti preferencia között mutattak ki összefüggést. A korábban hivatkozott 40 kultúrát felölel? kutatásban mindezzel ellentétben azt találták, hogy méret tekintetében a n?k elégedetlenségét jobban befolyásolják a helyi médiumok (tv, internet, magazin stb.), mint a nyugati média. Ennek az ellentmondásnak egyszer? magyarázata lehet az, hogy napjainkban szinte teljes egészében nyugati mintára készülnek a nemzeti médiatartalmak, amelyek – helyi szerepl?kkel – általában lemásolják a nyugati szépségideálokat, így többek között hatékonyan közvetítik a „nagy mell ideálját” is.

4. Életkor 

Minél fiatalabb egy n?, annál valószín?bb, hogy elégedetlen a mellének méretével. Több tényez? is hatással lehet arra, hogy az életkor el?rehaladtával a n?k e téren elégedettebbé válnak. Egyrészt a n?i mellet tárgyiasító üzleti célú/ társas üzenetek kevésbé érnek célba ebben a csoportban, mint a fiatalabb n?k körében. Másrészt ez az életkorral együtt kialakuló védettség valószín?leg együtt jár olyan tapasztalatok átélésével, mint az anyaság és a szoptatás, amelyek segítenek a n?knek, hogy a mellük eredeti biológiai funkciójára fókuszálhassanak. Az anyai néz?pont, amely a melleknek a baba táplálásával kapcsolatos „felhasználását” hangsúlyozza, csökkentheti azt az egyoldalúan torz üzenetet, amely azokat els?sorban szexuális díszként szeretné láttatni.

Az elégedetlenség következményei

Amint arról korábbi vizsgálatokban is beszámolnak, a mellmérettel való nagyobb elégedetlenség együtt jár a negatív testképpel és a testtel való általános értelemben vett elégedetlenséggel. Azt is mondhatjuk, hogy a mell méretével kapcsolatos elégedetlenség a globális negatív testkép egyik fontos mutatója: aki nem elégedett a mellének méretével, a teste egészével sincs jóban. Az elégedetlenség másik fontos negatív hatása pedig az, amit az egyén önértékelésére és szubjektíven átélt boldogságára, vagyis pszichológiai jóllétére gyakorol.

Dr. Meskó Norbert