Az igazságért túl nagy árat kellene fizetni – jobb nem észrevenni a dolgokat…
Hirdetés
2011-06 lapszámban megtalálható
A bizalom kockázata
Frissítve: 2025. 06. 20.
Ha emberi kapcsolatainkban vagy közéleti kiállásunkban a másik fél megszegi az egyezséget és megcsal, elárul minket, akkor ez nemcsak azért fáj, mert elmarad az együttm?ködést?l remélt eredmény. Legalább ennyire rossz, hogy rájövünk, baleknak néztek minket – és igazuk is volt. Velünk ezt is meg lehetett csinálni… A helyzeten az sem javít sokat, ha kiderül, hogy az, akiben bíztunk, nem álnokságból viselkedett másképpen, mint ahogyan reméltük, hanem egyszer?en csak félreismertük ?t. Ekkor ugyanis önmagunkban is csalódunk egy kicsit...
Ha azt kell látnunk, hogy visszaéltek a bizalmunkkal, akkor sok esetben – bármilyen meglep? – úgy döntünk, hogy nem, ezt inkább mégsem kell meglátnunk. Egyszer?en nem vagyunk hajlandók észrevenni! Közismert, hogy azok, akiket súlyos lelki megrázkódtatás ért, gyakran képtelenek visszaemlékezni a traumatikus eseményre. De mintha nem lenne véletlenszer?, hogy kit ér utol az efféle emlékezetkiesés. Megfigyelték, hogy a szexuális bántalmazás áldozatai közül sokkal nagyobb mértékben jellemz? az emlékezetkiesés azokra, akiket családtagjuk részér?l ért támadás, mint azokra, akikkel szemben egy idegen követte el a tettet. Érthet?: ha egy idegen részér?l ér valakit sérelem, könnyen megteheti, hogy megharagszik az illet?re és elkerül vele mindenféle további kapcsolatot – de mit tegyünk egy családtaggal? Ha érzelmileg és egzisztenciálisan függünk valakit?l, veszteséget jelentene, ha kivetnénk az életünkb?l, ezért inkább nem is veszünk tudomást arról, hogy ártott nekünk.
Hirdetés
Nem véletlen az a valóban létez? jelenség sem, hogy sokszor a férj vagy a feleség az utolsó, aki megtudja, hogy párja megcsalja. Ez a hazugságra való vakság jelensége: az ember egyszer?en nem érzékeli a jeleket, amelyekb?l azt a következtetést kellene levonnia, hogy egy számára nagyon fontos személy visszaélt a bizalmával, elárulta ?t. Az igazságért túl nagy árat kellene fizetni – jobb nem észrevenni a dolgokat…
Ez természetesen nemcsak a magánéletre, hanem a politikára is igaz. George W. Bush második megválasztása után az Analyses of Social Issues and Public Policy cím? folyóiratban külön lélektani tanulmány foglalkozott azzal, hogyan voltak képesek Bushra szavazni olyan emberek, akiknek kétharmada kiemelked?en fontos értéknek tartja az ?szinteséget. Bush els? elnöki ciklusa alatt ugyanis volt néhány olyan eset, amikor egyértelm?vé vált, hogy az elnök – finoman szólva – bizonyos megnyilvánulásaiban nem volt teljesen ?szinte. Hogyan szavazhattak rá mégis a becsületesség hívei? Nos, választópolgárok, különösen azok, akik elkötelezettek egy-egy politikus, politikai irányzat mellett nem engedhették meg maguknak, hogy észrevegyék, szeretett vezet?jük gátlástalanul hazudik, mert ha ezt a tényt engedik eljutni a tudatukig, saját erkölcsi normáikat követve el kellett volna fordulniuk t?le.
Az elszánt – és a küls? szemlél? számára teljesen abszurd – bizalom legkülönösebb példája alighanem a Stockholm-szindróma. 1973-ban Stockholmban két fegyveres b?nöz? megtámadott egy bankot és négy embert napokig fogva tartott. Ezalatt a túszoknak sikerült meggy?zniük magukat, hogy fogvatartóik igen rendes emberek, akikben megbízhatnak; kiszabadulásuk után gy?jtést is rendeztek a b?nöz?k jogi védelmének finanszírozására. Ez észveszt?nek t?nik, ám a lélektani logika világos: a túszok számára sokkal jobb érzés azt hinni, hogy alapvet?en rendes emberekt?l függ az életük, mint ha arra gondolnának, hogy elvetemült és aljas embereknek vannak kiszolgáltatva.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 6. számában olvasható
MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
2011-06 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Akiben megbíznak, ?szintébb lesz
Molnár Kincs?
Számos pszichológiai kutatás középpontjában a társas együttm?ködés olyan témái állnak, mint az önzetlenség, a morális értékek fejl?dése, az empátia és nem utolsósorban a bizalom. A békés együttélésre ...
Meghamisított emlékek
Reichardt Richárd
El?fordult már veled, hogy kristálytisztán emlékeztél valamire, de kiderült, hogy tévedsz? Talán egy filmrészletre emlékeztél rosszul, talán egy gyermekkori emlékr?l derült ki, hogy mások szerint nem ...
Az önbecsapásról és az üres beszédr?l
Ullmann Tamás
Azt mondom-e, amit igaznak hiszek? Azt teszem-e, amit helyesnek tartok? Látszólag értelmetlen kérdések, hiszen tudatos lényként gondolunk önmagunkra és úgy véljük, tudjuk, mi a helyes, mi az igaz – ...
Hirdetés
Aktuális magazinból
Technológia és pszichológia találkozása
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Tovább olvasom
MIPSZI HÍRLEVÉL
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekMagazinok
Hogyan olvasnál?
eMagazin
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Print kiadványok
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Válogatott tartalmak
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.