Hogyan lehet az, hogy az emberek – mindenfajta pszichológiai ismeret nélkül – viszonylag jól tudják jellemezni egymást?
Hirdetés
2013-05 lapszámban megtalálható
A személyiség faktorai
Maga a Big Five megközelítés és annak ötfaktoros eredményei nem új kelet?ek. Eredetileg angol személyiség-leíró szavak szervez?dését kezdték elemezni a kutatók az 1930-as, 1940-es évekt?l kezd?d?en, de mára számos más nyelven is elvégezték ezeket a vizsgálatokat. Az eredményeket illet?en összességében igen nagy konszenzus alakult ki a pszichológusok között, mindenhol, minden nyelven lényegében hasonló ötfaktoros struktúrát sikerült kimutatni. Megdöbbent?nek t?nik ez az univerzális szint? nyelvi egyezés, hiszen ha csak a fizikai környezetre gondolunk, már ott óriásiak lehetnek a különbségek, nem beszélve a kulturális differenciákról.
A személyiség közvetlenül nem megfogható, nem mérhet? – csak következtetni tudunk rá. Nagyrészt a viselkedésb?l, a reakciók állandóságából tudhatjuk, hogy egyáltalán létezik. Ha pedig ez egy ilyen mélyen gyökerez?, egyéni viselkedésünket meghatározó pszichológiai struktúra, akkor felépítésér?l, szervez?désér?l is érdemes elgondolkodnunk.
Ahhoz, hogy megértsük, miként is szervez?dik maga a személyiség, megpróbálhatunk egy egészen egyszer? megközelítésmódot alkalmazni, miel?tt végleg elvesznénk a személyiségelméletek végeláthatatlan dzsungelében. Gondoljuk végig, hogyan lehet az, hogy az emberek – mindenfajta pszichológiai ismeret nélkül – viszonylag jól tudják jellemezni egymást? Például ha el akarom mesélni, milyen személyiség a barátom, fel tudom sorolni, mi jellemz? rá – hogy kedves, barátságos, könnyen teremt kapcsolatot másokkal, ugyanakkor egy kicsit felszínes is, szeret egyszerre sok dologgal foglalkozni, amiket aztán nem mindig fejez be, kicsit rendetlen, stb.
Hirdetés
A személyiség szervez?désének megértéséhez rendelkezésünkre áll egy kifinomult eszköz, maga a nyelv. Az ún. „lexikai hipotézis” szerint ami fontos a világból, az mind leképz?dik, beágyazódik a nyelvbe, vagyis arra kifejezéseket alkotunk. Tehát, ha megfordítjuk ezt a logikát, akkor azt mondhatjuk, hogy amire sok szavunk van, az valószín?leg lényeges számunkra a világ – vagy adott esetben a személyiség – leírása szempontjából. A leggyakrabban emlegetett példa, hogy az eszkimóknak sokkal több szavuk van a hóra, mint nekünk. Kicsit sántít a dolog, hiszen az eszkimók valójában nem is egyféle nyelvet beszélnek, de hozhatunk egy közelebbi példát is: a hollandoknál oly sokszor és sokféle formában esik az es?, hogy érthet? módon sokkal több kifejezésük létezik erre.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 5. számában olvasható
2013-05 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
A passzív-agresszív személyiség
„Nem tudtam, hogy mostanra kérted.” „Jaj, csak vicceltem!” „Ennél te okosabb vagy azért…” „Nekem aztán édes mindegy.” „Persze, persze, habár…”
Önnön személyiségünk tudósai
A személyes konstrukciók elmélete, ahogyan Kelly elnevezte teóriáját, abban a filozófiai kiindulópontban gyökerezik, hogy semmi sem szent ebben az univerzumban.
Fény és árnyék a személyiségben
A pszichológiában C. G. Jung honosította meg az árnyék fogalmát. Mit is jelent az analitikus pszichológiában a lélek sötét oldala, és mit lelkünk „fényes” oldala, a perszóna – az az árnyékkal ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.