Ez a hormon nemcsak a küls?t, hanem a gondolkodást, az érzelmeket és a viselkedést is képes befolyásolni.
Hirdetés
2013-05 lapszámban megtalálható
Az ereinkben folyó vadállat: a tesztoszteron
A genetikai kutatások nemrég váratlan felfedezést tettek az ember és egyéb él?lények hasonlóságáról. Kiderült, hogy a humán génállomány a gyümölcslégyét?l mindössze 40 százalékban, a tehénét?l 20, az egérét?l 10, legközelebbi állati rokonunktól, a csimpánztól pedig csupán 1,2 százalékban különbözik. Tehát sokkal jobban hasonlítunk az állatokra, mint amennyire különbözünk t?lük.
Nem véletlen, hogy az emberi faj egyedülálló vívmánya, az együttélést szabályozó kultúra sem mindig tudja ellensúlyozni évmilliókra visszanyúló evolúciós gyökereinket. Számos olyan helyzet adódik az életünkben, amikor testünk átveszi az irányítást az elménkt?l, és jelent?s szerephez jut az állati énünk. Gondoljunk csak a magából kikelve üvölt?z? autósokra, az idegenben vereséget szenved? csapatot kísér? futball-huligánokra, vagy a házasságokat romba dönt?, minden józan észt nélkülöz? szerelmek kialakulására. Az ilyen helyzetekben a jól szervezett, tudatos döntési mechanizmusokat ?sibb, érzelmi alapú viselkedés váltja fel, amelynek hátterében mélyen fekv? agystruktúrák és a bels? elválasztású mirigyek hormonjai állnak. Ezen hormonok közül talán a tesztoszteron a legismertebb – és egyben a legkétesebb hírnévnek örvend?, mivel egy sor nyers, civilizálatlan, a társadalmi együttélést megnehezít? viselkedéshez kapcsolja a köznyelv.
Hirdetés
Férfiesszencia
A tesztoszteront férfi nemi hormonnak is nevezik, mert a férfiak szervezetében nagyobb mennyiségben található meg, és felel?s a férfi nemi jellegek kialakulásáért. Azonban a n?i petefészek is termel tesztoszteront – igaz, sokkal kevesebbet. A tesztoszteron egy sor fizikai jellemz?t szabályoz, ilyen többek között a nagyobb izom- és csonttömeg, a sz?rnövekedés az arcon és a testen, valamint a mélyebb hang. Számunkra azonban érdekesebb, hogy ez a hormon nemcsak a küls?t, hanem a gondolkodást, az érzelmeket és a viselkedést is képes befolyásolni. Ez a kapcsolat kétirányú, a tesztoszteron szintje például reagál bizonyos helyzetekre. Az ilyen – az evolúciós pszichológia szóhasználatával élve – reprodukciós sikerességhez kapcsolódó helyzetek közé tartoznak azok, ahol potenciális szexuális partner van jelen vagy státusznövekedésre van kilátás (mint például a párharc). Mai viszonyokra lefordítva ezek a szexuális ingereket és a tágabb értelemben vett verseng? helyzeteket jelentik. Ezekben a tesztoszteron szintje növekszik, s?t egy szexuális aktus, vagy gy?ztes összet?zés után a férfi nemi hormon szintje még tovább is n?het – érdekes módon férfiaknál és n?knél egyaránt.
Mit?l lesz ezüstszín? a vezérgorilla háta?
Kihívás esetén a tesztoszteron szintje megn?, s?t, gy?zelem esetén ez a megnövekedett szint tovább megmarad – vagy még emelkedik is a vesztesekéhez képest. Ezt az összefüggést Alan Mazur a „bioszociális státuszelmélet” segítségével magyarázta. Ennek lényege, hogy a férfi nemi hormon és a társadalmi státusz kölcsönösen meghatározzák egymást. Tehát a verseng? helyzetben az emelkedett tesztoszteron segít jobban teljesíteni a státuszt érint? versengési szituációkban. A gy?zelem után magasan maradó szintje pedig létrehozza azokat a fizikai jellemz?ket, amik segítenek megtartani a vezet? szerepet. Emiatt alakul ki például a gorilláknál a vezérhím ezüstös sz?rzete és nagyobb izomtömege. Embernél a domináns jegyek kevésbé jellegzetesek, de például a magasságot, az er?s állkapcsot és az atletikus alkatot a legtöbben önkéntelenül is a vezet? szereppel társítják. Nem meglep? módon ezeket jelent?sen meghatározza a tesztoszteron mennyisége.
Az agresszív hormon
A tesztoszteronszint jelent?sebb környezeti ingerek híján reggelt?l estig fokozatosan csökken, ám a naponta termel?d? hormon szintje az egyénre jellemz?, öröklött tényez?, ami bizonyos mértékben hatást gyakorol a viselkedésre. Patkányokon és egereken végzett kísérletek egyöntet?en azt mutatták, hogy a magasabb hormonszint több agresszív összet?zéssel jár együtt. S?t, ha a kísérleti állatokba tesztoszteront injekcióztak, akkor ugyanolyan támadóan viselkedtek, mint az eleve magas tesztoszteronszint? társaik. Ezt az összefüggést embereknél is vizsgálták. Megfigyelték például, hogy a börtönben az agresszív és nehezen kezelhet? rabok tesztoszteronszintje magasabb volt, mint a békés és együttm?köd? raboké. Hasonló eredményeket találtak a kontakt-sportolóknál (pl. küzd?sportok, vízilabda, rögbi, stb.) is, azaz minél magasabb volt a sportolók tesztoszteronszintje, annál agresszívebbek – ám hatékonyabbak is – voltak sportolás közben.
Ezekb?l az eredményekb?l arra következtethetnénk, hogy e férfi nemi hormon és az agresszivitás közvetlenül összefüggenek. Azonban az is kiderült, ha a vizsgált személyek nem börtönlakók vagy sportolók, hanem átlagemberek voltak, a kapcsolat sokkal gyengébb. Egy 2006-os, több kutatás eredményét statisztikailag összegz? metaanalízis szerint az agresszió és a tesztoszteronszint közötti összefüggés az embereknél igen csekély mérték?, és szinte csak a b?nelkövet?knél és sportolóknál áll fenn. Tehát az embereknél csak olyan környezetben függ össze az agresszivitással, ahol az érvényesüléshez szükség van bizonyos szint? er?szakosságra is, más esetekben nem. A kutatók ebb?l arra következtettek, hogy valójában a tesztoszteron nem az agresszivitással van összefüggésben, hanem a domináns viselkedéssel (azaz mások irányításának vágyával). A dominancia gyakorlására pedig a modern társadalmakban nem az agresszió, hanem a kifinomultabb, szociális készségeket igényl? módszerek alkalmasabbak. Ezt az elképzelést a vizsgálatok is alátámasztották, vagyis a domináns viselkedés valamint a magasabb szociális pozícióra törekvés és a hormon szintje közötti közvetlen kapcsolat a körülményekt?l függetlenül is létezik.
A tesztoszteron, mint doppingszer
Amíg a doppingellen?rzés kevésbé volt szervezett, sokan használták teljesítménynövel? szerként sportvilágban – ám a tesztoszteronnal való visszaélés nemcsak illegális, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is rejt. A nagy mennyiségben bevitt férfi nemi hormon ugyan segít a sportolóknak izomtömegük és állóképességük növelésében, de hosszú távon a visszacsapási reakció miatt könnyen okoz pszichés instabilitást, tartós impotenciát, kopaszodást, immungyengeséget és bels? szervi (f?leg máj) károsodást. Nemcsak sportolók használják, hanem néhányan például a libidójuk növelését remélik a férfi nemi hormontól. Emellett kontrollált körülmények között rehabilitációs terápiákban is használják.
Kib?l lesz a f?nök?
Jogosan adódik a kérdés, hogy ha a domináns viselkedés és a férfi nemi hormon szintje között közvetlen kapcsolat van, akkor a magas tesztoszteronszinttel rendelkez?k a társadalmi hierarchiában is magasabbra jutnak-e? Állatoknál (például páviánoknál és juhoknál) kimutatták ezt az összefüggést, azonban a komplex emberi társadalmak megnehezítik ennek szakszer? vizsgálatát, így eddig csak néhány indirekt eredmény született. Egy 1984-es kutatásban az amerikai West Point katonai akadémia végz?seinek fizikai tulajdonságait vetették össze katonai és tanulmányi el?menetelükkel. 356 egykori kadét arcképét gy?jtötték ki az akadémia évkönyveib?l, majd azokat számos értékel? rangsorolta aszerint, hogy mennyire férfiasak és dominánsak – ez közvetve jelezte a tesztoszteronszintjüket. Az így kapott értékeket összevetették azzal, hogy milyen ranggal távoztak az akadémiáról. A kutatók arra jutottak, hogy a férfias arcforma – aminek kialakulásáért nagyban felel?s a tesztoszteron – összefüggött a katonai ranggal az akadémia elvégzésekor, ám kés?bb már nem.
Arra is találtak némi bizonyítékot, hogy a karrierválasztásban szerepe lehet a férfi nemi hormonnak. Például a színészek és labdarúgók tesztoszteronszintje magasabb volt a lelkészekénél. Továbbá a bíróságon dolgozó jogászokat – akik a tárgyalásokon gyakran részesei szóbeli csatározásoknak – magasabb tesztoszteronszint jellemezte, mint a tárgyalásra nem járó kollégáikat. Nagyobb mintán azonban, ami számos foglalkozásra tért ki, a szakma társadalmi státusza és a férfi nemi hormon mennyisége között fordított volt az összefüggés. James Dabbs 1992-es elemzésében egy 4462 f?s, amerikai háborús veteránokat tartalmazó adatbázist vett górcs? alá. Arra jutott, hogy a magas tesztoszteronszint inkább olyan alacsonyabb státuszú fizikai munkásokra volt jellemz?bb, mint a hegeszt?k, k?m?vesek, és bolti eladók. Ellenben a magasabb státusszal járó foglalkozások gyakorlói, például az egyetemi professzorok és mérnökök alacsonyabb szintet mutattak. Ezeket az egymásnak ellentmondó eredményeket úgy értelmezhetjük, hogy az emberi társadalomban csak néhány olyan pálya van, ahol a magasabb tesztoszteronszinttel járó nagyobb versengési kedv az el?menetel szempontjából is hasznos.
Macsó madarak
Egy amerikai-brit biológus, John Wingfield seregélyek és fecskék párzási viselkedését tanulmányozva figyelte meg, hogy amikor a madaraknak magas a tesztoszteronszintje, akkor nem tör?dnek az utódaikkal, és kevesebb id?t fordítanak a tojások kiköltésére, valamint a fiókák etetésére. Ez evolúciós szempontból nem túl hatékony, hiszen csökken a saját gének túlélésének esélye is. Kés?bb bebizonyosodott, hogy az utódgondozást és párkapcsolati köt?dést az ember esetében is blokkolja a magas hím nemi hormon magas szintje. A magasabb tesztoszteronszint? férfiak rövidebb id?t töltenek a gyerekükkel és párjukkal, s?t, gyakrabban bántalmazzák vagy hanyagolják el ?ket. Megn? a kapcsolaton kívüli szexuális aktivitás valamint a család elhagyásának esélye, és csökken a párkapcsolattal való elégedettség.
Kockázatos döntések
A társadalmi státusz és e hormon összefüggését az embernél egyel?re nem tekinthetjük bizonyítottnak, azonban a kockázatvállalási hajlandósággal – ami jó és rossz eredményt is hozhat a státuszra nézve – már egyértelm?en összefügg a magasabb tesztoszteronszint. Például 2006-ban a kanadai Londonban üzleti tanulmányokat folytató diákok vállalkozási kedvét vizsgálták. Azon hallgatókat, akik már indítottak saját vállalkozást, magasabb tesztoszteronszint jellemezte, mint a vállalkozást nem indító évfolyamtársaikat. Ezzel az is összefügghet, hogy a férfiak és n?k különböznek a kockázatvállalási stratégiájukban. Az amerikai politikai pozíciókra pályázók elemzésekor azt találták, hogy a n?k csak akkor indultak egy tisztségért, ha legalább 20 százalékos esélyük volt annak elnyerésére. A férfiak ellenben ennél sokkal kisebb sansszal is megelégedtek, és persze gyakrabban alul is maradtak. Tehát nem a versengési hajlandóságban van a nemi különbség, hanem abban, hogy a n?k nem vállalnak szükségtelenül nagy kockázatot. Elképzelhet?, hogy ezt a nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot a tesztoszteron emelkedett szintje okozza a politikus férfiaknál.
A karriert érint? döntéseken túl a magas tesztoszteronszinttel járó magasabb kockázatvállalási hajlandóság kiterjedhet a társadalom által kevésbé elfogadott viselkedésekre is, mint a felel?tlen autóvezetés és a szexuális partnerek gyakori váltogatása. Nem meglep? módon a férfi nemi hormon a személyiségvonások közül leginkább az impulzivitással és spontaneitással mutat szoros összefüggést.
A fentiekb?l kit?nik, hogy a ez a hormon jóval kisebb mértékben befolyásolja viselkedésünket, mint állati rokonainkét. A neveltetéssel, a megküzdési stratégiák és szociális készségek tanulásával elértük, hogy sokkal kevésbé vagyunk a testünk által el?re huzalozott mechanizmusok játékszerei. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy a tesztoszteron szerepe nem jelent?s életünkben, hiszen akár tetszik, akár nem, szociális állatok vagyunk.
Megjelent a Mindennapi Pszichológia 2013. 5. számában.
2013-05 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Mosogat-e egy macsó?
Férfi szerepek, férfi értékek a családban
Az Igazi Férfi macsó. Az Igazi Férfi érzékeny. Az Igazi Férfi határozott. Az Igazi Férfi gyengéd. Az Igazi Férfi szenvedélyes. Az Igazi Férfi rámen?s. Az Igazi Férfi figyelmes. Az Igazi Férfi önálló. ...
A hódítás útja(?)
Az emberiség egyik legszebb álma – a n?
Magányos hódítók ma is léteznek, bár a pszichológia ma inkább egyfajta pszichopátiaként tekinti „donjuanista” m?ködésüket.
Egy férfi illata
Vannak emberek, akik rendelkeznek azzal a telepatikusnak t?n? képességgel, hogy „ránézésre” megmondják valakir?l: homoszexuális – azaz halálpontos „melegradarjuk” van. Tévedhetetlenül kiszúrják a ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.