Az id? fontos egészségi tényez? is lehet, irányítja, alkalmasint meg is szabja viselkedésünket.
Hirdetés
2012-02 lapszámban megtalálható
A mi id?nk a mi id?nk?
Id?játék
Nyilvánvaló, hogy a bonyolultabb mentális folyamatok az el?z?ekhez hasonló elemi lépésekb?l állnak össze, bár azt még nem tudjuk, hogy ezek láncszer?en csatlakoznak-e egymáshoz (és idejük összeadódik-e), vagy átfed?en is kapcsolódhatnak? Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor az összid? rövidebb, mint az elemi lépések idejének összege. Intuitíve – legalábbis gyakorlottabb elméknél – az utóbbi látszik valószín?bbnek.
„Mennyi? - „Harminc” - „Mi harminc? - „Mi mennyi?” A kapitány és a gépész humoros párbeszéde a most következ? gondolatok mottója is lehet. Azzal ugyan mindenki tisztában van, hogy bennünk a folyamatok id?ben zajlanak – abba viszont nemigen szoktunk belegondolni, mekkorák is ezek az id?k. Pedig az id? fontos egészségi tényez? is lehet, irányítja, alkalmasint meg is szabja viselkedésünket.
Nézzük hát, hogy mi mennyi!
Két amerikai kutató (Clark és Chase) a 70-es években végzett vizsgálatukban egy-egy mentális folyamat id?tartamát próbálták megállapítani . Azt ugyan el?z?leg is gondolták, hogy rövid id?kr?l lehet szó, ám az eredmények meglep?en gyors folyamatokra derítettek fényt. Egy olyan típusú kérdés eldöntéshez mint például, „a szék az asztal alatt van-e?”, s ha alatta, tehát a válasz igenl?, akkor ahhoz 95-105 ms szükséges (csak hogy érzékeljük: ez a másodperc egytized része!), de ha a feladat annak eldöntése, hogy A és B tárgy ugyanaz-e vagy sem, ehhez már jóval több id?, azaz 120-180 ms kell (ez még mindig egy másodperc ötöde!) Ha a kérdésre adott válasz tagadás (vagyis „a szék nem az asztal alatt van”), ehhez kb. 650-700 ms szükséges.
Hirdetés
A mentális m?ködést gyakran vizsgáljuk számm?veletek segítségével. Az id?k itt is meglehet?sen rövidek, de még egy nagyon fontos dolog tetten érhet?: jelesül az, hogy a mentális folyamatok id?igénye a gyakorlottságtól is függ, s a különbség jelent?s lehet. Egy egyszer? összeadást egy els?s gyermek 710 ms, egy másodikos kb. 400 ms, egy harmadikos 350 ms alatt old meg, míg ez egy feln?ttnek lényegesen rövidebb ideig tart, 20 ms alatt megvan vele (ez utóbbi valószín?tlenül rövid id?: egy/ötvened másodperc!). A kivonás sem igényel sok id?t: egy másodikos 450 ms, egy harmadikos már 270 ms körül kész van vele. Valamivel nehezebbek az úgynevezett „nyitott mondat” feladatok, ahol egy állítást vagy mondatot be kell fejezni egy szóval. Ez egy els?snek kb. 1400 ms-ig, egy másodikosnak már csak kb. 410 ms-ig tart. Bizonyára létezik valamiféle „padló-hatás”, vagyis lehet egy olyan alsó határ, aminél gyorsabban nem megy a gondolkodás, err?l az értékr?l azonban egyel?re fogalmunk sincs. Ha az ember némely fejszámoló m?vész teljesítményére gondol, akkor ez az elvi id?határ nagyon alacsony.
Egyszer?bb, f?leg érzékelési feladatok id?igénye még alacsonyabb. Két hang megkülönböztetéséhez (tehát annak eldöntéséhez, hogy egy vagy két hangról van-e szó) egy feln?ttnek mindössze 2-3 ms-ra van szüksége, ám ha azt is el kell döntenie, hogy a második magasabb-e vagy alacsonyabb, ehhez már 50 ms kell.
Nyilvánvaló, hogy a bonyolultabb mentális folyamatok az el?z?ekhez hasonló elemi lépésekb?l állnak össze, bár azt még nem tudjuk, hogy ezek láncszer?en csatlakoznak-e egymáshoz (és idejük összeadódik-e, azaz additívak), vagy átfed?en is kapcsolódhatnak? Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor az összid? rövidebb, mint az elemi lépések idejének összege. Intuitíve – legalábbis gyakorlottabb elméknél – az utóbbi látszik valószín?bbnek.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 2. számában olvasható.
2012-02 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Mérhet?-e az intuíció?
Mi lenne a spontán válaszunk az alábbi kérdésre: “Egy üt? és egy labda együtt 1 dollár és 10 centbe kerül. Az üt? pontosan 1 dollárral kerül többe, mint a labda. Mennyibe kerül a labda?”
Agyunk fogyasztásmér?je: a pupilla
Általános, mindenki által átélt tapasztalat, hogy bizonyos mentális tevékenységeket különösebb er?feszítés nélkül meg tudunk valósítani, míg más gondolkodási folyamatok elvégzéséhez er?teljesen ...
Tehetség 1.
A neurodiverzitás fényes oldala 1.
A tehetség a neurodiverzitás egyik, az átlagosnál jobban elfogadott formája, de jellemz?en már csak akkor tekinti a társadalom értéknek, amikor teljesítményekben is megjelenik.
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.