A pacsirta típusba sorolható személyek jobb pszichológiai egészségmutatókkal jellemezhet?k, mint a baglyok
Hirdetés
2014-04 lapszámban megtalálható
Nappali és esti emberek: pacsirták és baglyok
Frissítve: 2025. 06. 25.
Alighanem mindenkivel megesett már, hogy amikor egy átvirrasztott éjszaka után, a végkimerülés határán a reggeli órákban végre led?lhetett az ágyába, hiába érezte kényelmesnek, puhának és melenget?nek várva várt fekhelyét, hiába húzta el a sötétít?t, akárhogy is forgolódott a takaró alatt, valahogy mégsem jött álom a szemére.
Vagy ha mégis sikerült elaludnia, felszínes, éber és korántsem pihentet? alvásban volt része. Nem csoda, hiszen a reggeli órákban, els?sorban a 10 és 12 óra közti intervallumban az „alvás kapuja” zárva van, s?t egyes alváskutatók az úgynevezett tiltott alvászónák közé sorolják ezeket az órákat.
De vajon miért nem alhatunk, amikor szervezetünk egyértelm?en jelzi, hogy erre lenne szüksége? A kérdésre a magyar származású svájci alváskutató, Alexander Borbély két-folyamat modellje kínálta a legmeggy?z?bb választ. Eszerint az elalvást és ellentétét, az ébredést két tényez? befolyásolja. Az els?, amelyet (az angol Sleep szó rövidítéseképpen) S-faktornak nevezett el, az ébren töltött id? függvénye. Az S-faktor „altató ereje” exponenciálisan növekszik, azaz minél tovább vagyunk ébren, annál nagyobb lesz a valószín?sége annak, hogy elálmosodunk és elalszunk. De mint a fenti példából is látszik, vannak id?pontok, amikor könnyebben alszunk el, míg máskor igencsak nehéz álomba merülnünk. E jelenség hátterében az egyén napszaki ritmusa áll, amelyet C-faktornak (cirkadián faktor) nevezünk. E tényez? ingadozása határozza meg 24 órás ritmusunkat. A C-faktor leginkább egy szinuszoid hullámra hasonlít, amelynek dombjai fokozott éberséget, völgyei pedig álmosságot jeleznek.
Hirdetés
A megfelel? alvásmin?ség tehát e két tényez? ideális összhangján múlik: az S-faktor, azaz a hosszan tartó ébrenlét hatására kialakuló alvásnyomás és a C-faktor, napi ritmusunk passzívabb id?szakának találkozása teremti meg a hatékony és pihentet? alvás el?feltételeit. Az emberi faj esetében a passzívabb id?szak az éjszakai óráktól a reggeli órákig – általában este 10-11-t?l reggel 7-8-ig terjed. Az alvás kapuját éjszaka a C-faktor tágra nyitja, így könnyen álomba merülhetünk. Ám ha ez valami miatt nem sikerült, akármilyen fáradtnak érezzük magunkat, jobban tesszük, ha a reggeli órákban mégsem dörömbölünk, mert ekkor a napszaki ritmusunk többnyire zárva tartja az alvás kapuját...
A kronobiológia tudománya a szervezet bels? ritmusainak sajátosságait és ezek egyéni eltéréseit vizsgálja. Az emberek napszaki ritmusaik alapján elkülönül? csoportokba sorolhatók. A reggeli kronotípusba sorolható személyek, az úgynevezett „pacsirták” korán ébrednek s kifejezetten frissek és üdék a reggeli órákban, éjszaka viszont korán elálmosodnak és nehezükre esik sokáig fennmaradni. A kronotípusok másik végpontját a „baglyok” alkotják, akiknek tantaloszi kínokat jelent kora reggel kikelniük az ágyból – egész délel?tt álmosnak, bágyadtnak érzik magukat, és szinte csak a délutáni órákban sikerül önmagukra lelniük. Este viszont fizikailag és szellemileg is felélénkülnek, és csak az éjjeli órákban vagy kora hajnalban érzik úgy, hogy már ideje lenne ágyba bújniuk. Természetesen nemcsak ezek a széls?séges ritmusú alkatok léteznek, hanem a legtöbb ember valahol a két végpont között helyezkedik el, amolyan „köztes típust” alkotva. Számukra nem jelent különösebb nehézséget, ha például a megváltozott munkakörülmények miatt egy-két órával a szokásosnál korábban kell felkelniük, vagy éppen valamivel tovább kell fennmaradniuk.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 4. számában olvasható
MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
2014-04 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Interjú dr. Purebl Györggyel
Dr. Purebl György Prof.
„Minden harmadik ember inszomniás lesz legalább egyszer az életében”
„A nappalaink mondják meg, hogy milyenek az éjszakáink”A Magyar Alvástársaság alapító tagja, alvásmedicinával foglalkozik, szakterülete az inszomnia és a paraszomniák komplex nem gyógyszeres kezelése ...
Az életünk origója az alvás
Nichs Andrea
Havasi Gerg? alvásnagykövet
A többszörös korosztályos magyar bajnok kajakos hatalmas hittel és elszántsággal beszél karitatív tevékenységér?l, ugyanis ? lett az els? hazai alvásnagykövet. Miel?tt bárki megmosolyogná ezt a ...
Bennünk ketyeg? órák
Dr. Purebl György Prof.
A napi bioritmus fontossága, az egészséges, pihentet? alvás fenntartása
A kutatások fontos tanulsága, hogy bioritmusunk nem egyszer?en a környezet ritmusának felvételét jelenti, hanem gének által irányított életfunkció, amelyre akár tetszik, akár nem, tekintettel kell ...
Hirdetés
Aktuális magazinból
Technológia és pszichológia találkozása
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Tovább olvasom
MIPSZI HÍRLEVÉL
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekMagazinok
Hogyan olvasnál?
eMagazin
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Print kiadványok
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Válogatott tartalmak
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.