Régen a kutatók azt hitték: az agyban „mindenhol minden van”.
Hirdetés
2012-05 lapszámban megtalálható
Mindig a részt kutatjuk, de az egész a fontos
Utazás a koponyán belül - Beszélgetés Janka Zoltán professzorral
Ha egy zsúfolt villamoson utazik, nem találna a tömegben két embert, akinek például a „dopamin-háztartása” egyforma lenne. Ez jó is, meg rossz is. A gyógyszerkutatás szempontjából kétségkívül rossz, hiszen a gyógyszert egy bizonyos hatás elérésére fejlesztették ki, ám az emberek nem egyformán reagálnak rá. Itt lép be ismét az egész embert néz? orvos, s keresi meg az adott személy számára leghatékonyabb terápiát.
Nincsen magányos „génelkövet?”, csak „szervezett b?nözés” van, vagyis mindig sok gén együtt okozza a változásokat, betegségeket. Ezért gondolhatták régen, hogy az agy mindent „csinál”. Pedig nem. Az viszont tény, hogy a szinapszisok, összeköttetések, kölcsönhatások sok mindent meghatároznak. S ami még nagyon fontos: a lelki zavarok kialakulásánál az öröklött gének mellett mindig figyelembe kell venni a környezeti hatásokat és a pszichológiai kondíciókat is. Vagyis a három dimenzió együtt ad csak pontos képet. Egy er?s, stabil személyiség másképpen reagál a környezeti stresszhatásokra és életeseményekre, mint egy gyenge idegzet?. A gyenge ugyanolyan esemény (háború, földrengés stb.) hatására összeomlik, kedélybeteg lesz, depresszió, szorongás vesz er?t rajta, az er?s megküzd? képesség? embert eleve kevésbé érinti, „ijeszti meg” az esemény, s gyorsabban túl is jut rajta, anélkül, hogy maradandó károsodást szenvedne. A pszichés betegségek is elhelyezhet?k ebben a három dimenzióban, a környezeti, a biológiai és a pszichológiai tengely mentén – aszerint, hogy melyik tengely vagy tengelyek szerepe a legmeghatározóbb. Például az Alzheimer-kór kialakulásában egyértelm?en a biológia szerepe a legnagyobb, a poszttraumás stressz betegségekért (PTSD) pedig nyilvánvalóan els?sorban a környezet felel (a háború, a földrengés, a koncentrációs tábor). Ám mint mondtam, az emberek – lelki er?t?l, biológiai adottságoktól függ?en – ezekre sem egyformán reagálnak. Még a sebészeknek is azt szoktam mondani, hogy a sebet is a három tengely szerint kell nézni. Ezt tanítja az egészleges szemlélet: az orvos ne csak a betegséggel, a sebbel foglalkozzon, hanem az egész emberrel: a genetikai, biológiai adottságaival, a környezetével, amelyben él, s a személyiségével, mert csak akkor tudja teljes mélységében megérteni a betegséget, s tudja javasolni a leghatékonyabb gyógymódot.
Hirdetés
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 5. számában olvasható.
2012-05 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség
Igaz-e, hogy a csillagászati ritmusok a génjeinkben vannak? A tartós kialvatlanságtól depressziósak lehetünk – de vajon hízhatunk is?
Titokzatos testi tünetek - 1.
Cikksorozatunk egy sokakat érint? témával, a megmagyarázhatatlan, titokzatos testi tünetekkel foglalkozik. Bevezet? cikkünk magát a jelenséget, lehetséges okait járja körül. Mi is az a szomatizáció? ...
Egy tökéletes társadalom modellje van bennünk – 1. rész
Beszélgetés Kéri Györggyel, a SOTE kutatóprofesszorával
A sejt elpusztítja önmagát, hogy hibás m?ködésével, hamis jeleivel ne veszélyeztesse a rendszert magát. Minden sejtben van halálprogram, melynek külön érdekessége, hogy a sérült sejt nemcsak megöli, ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.