Beszélgetés Kéri Györggyel, a SOTE kutatóprofesszorával
Egy tökéletes társadalom modellje van bennünk – 1. rész
Az emberben rendszerbe szervezett sejttársadalom él, melyben az egyes sejt és a rendszer sokrét? és kiegyensúlyozott kölcsönhatásban van egymással. Ahogy ezt egy taoista gondolat nagyon szépen megfogalmazza: a tengerben benne van a csepp és a cseppben benne van a tenger. A rendszer m?ködésének az alapja a sejtek közötti kommunikáció. Addig vagyunk egészségesek, amíg a kommunikáció tiszta és valós. Amíg a sejtek nem hazudnak egymásnak. A kommunikáció kifejezés a communare – közössé tenni – szóból származik. S valóban ezt teszi a sejt, amikor kommunikál vagy „dönt”, vagyis az információt befogadja, reagál rá és továbbítja. Az egészséges szervezetben minden sejt végzi a maga dolgát, és minden sejt fontos. A rendszer védi a sejtet, a sejt a rendszert. Tökéletesen érvényesül az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elve – amíg a rendszer egészséges.
A jelátviteli terápia és a hozzá kapcsolódó gyógyszerkutatás egyik legfontosabb felismerése az, hogy a betegségek túlnyomó többségének a hátterében jelátviteli zavarok, hibás jelek állnak. Igaz ez nemcsak a daganatos, hanem például a fert?z? betegségekre is, hiszen sok esetben a vírusok, s?t a baktériumok is beavatkoznak a sejtek jelátviteli mechanizmusaiba, átprogramozva azokat, megzavarva, károsítva a kommunikációs rendszert. De jelátviteli zavarok állnak a gyulladásos illetve számos központi idegrendszeri betegség hátterében is, mint például az érelmeszesedés, vagy az Alzheimer- és a Parkinson-kór. A tumorokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az egészséges sejt a szervezetben csak akkor osztódik, ha erre a rendszerb?l üzenetet kap. Az üzenet a szaporodást ösztönz? (proliferációs) jel – pl. az ún. növekedési faktorok – formájában érkezik, de ez nem egyetlen pillanatnyi impulzust jelent, hanem egy egész jelhálózat összehangolt m?ködését. Ha valaki megvágja az ujját, a vágás körüli sejtek üzenetet kapnak, hogy szaporodjanak, aminek a hatására a seb beforrad. A gyógyulás után a sejtosztódás – pl. a kontakthatások miatt – leáll. (Kontakthatás: a szaporodó sejtek „érzik” a szoros érintkezést?l, hogy már elegen vannak.)
A baj akkor kezd?dik, ha a sejtek további szaporodásra késztet? hibás illetve hamis jeleket kapnak – akkor is, amikor már nincs szükség további osztódásra. Hamis üzenethalmaz létrejöhet például krónikus gyulladás esetében kórokozó (bacilus, gomba stb.) jelenlétében, amikor túlkompenzálás következik be, vagy akár kórokozó nélküli krónikus gyulladás esetén is, ami pl. mechanikus sejtpusztulást követ? hibás reguláció következménye lehet.
Az interjú 1. része a Mindennapi Pszichológia 2013. 3. számában olvasható
Ajánlott cikkeink
Utazás a koponyán belül - Beszélgetés Janka Zoltán professzorral
Mindig a részt kutatjuk, de az egész a fontos
Ha egy zsúfolt villamoson utazik, nem találna a tömegben két embert, akinek például a „dopamin-háztartása” egyforma lenne. Ez jó is, meg rossz is. A gyógyszerkutatás szempontjából kétségkívül rossz, ...
Az „orvosgyógyszer” hatásai és mellékhatásai – avagy miként gyógyít az orvos-beteg kapcsolat?
Szinte bárkit kérdezünk, mindenkinek van egy története arról, hogy amikor ? maga vagy hozzátartozója beteg volt, nem megfelel? stílusban bántak vele, nem tájékoztatták kell?en – vagy épp minden ...
Beszél? és néma gének - Beszélgetés Falus András akadémikussal
Az immunrendszer úgy m?ködik, mint a jó rend?rség: a rosszat kiveszi, a jót nem bántja. Ez egy kognitív sajátosság, aminek ma már számos mechanizmusát molekuláris, sejtbiológiai szinten értjük. A ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
