Az „ideális szakért?”, aki mindig a rendelkezésünkre áll…
Hirdetés
2016-02 lapszámban megtalálható
Dr. Google és a cyberchondria
Ha nincs épp elérhet? orvosunk, esetleg kérdéseink lennének a leleteinkkel kapcsolatban vagy nem vagyunk biztosak a kapott diagnózisunkban, netán épp most akarnánk saját diagnózist felállítani, bármikor felkereshetjük Dr. Google rendelését. Huszonnégy órában dolgozik, és sosem fárad el. Az „ideális szakért?”, aki mindig a rendelkezésünkre áll…
A cyberchondria
Az Információs Korban virágzásnak indult cyberchondria a korábban megszokott hipochondria online verziója – fogalmazta meg Dr. Aboujaoude stanfordi pszichiáter. A statisztikák azt mutatják, hogy elképeszt? mennyiség? egészségügyi témájú keresést indítunk a világhálón. A szakember szerint minden kereséssel egy olyan útra léphetünk, ahol az eredeti állapotunkhoz képest jóval er?sebb új szorongással számolhatunk. Az így szerzett információk sokszor kifejezetten ijeszt?ek, mert általában a valóságosnál sokkal súlyosabb tünetcsoportra hívják fel a figyelmet. Az internet el?tti hipochondriát a betegségekt?l való fokozott szorongások jellemezték. A páciens folyamatosan orvoshoz járt, nem csillapodott a kivizsgálás iránti igénye, s a negatív leletek sem gy?zték meg, s?t, egyre újabb és újabb testi panaszokkal jelentkezett. A kezel?orvosok szerint ez az állapot nehezen oldható, mert mintha nem akarna megnyugodni: elégedetlen a leleteivel, és hiába csillapítják azzal, hogy nincs semmi baja, nem sikerül meggy?zni.
Hirdetés
A mai, XXI. századi cyberchondria ennek az állapotnak az online megfelel?je, mert a Google-keresések sorozatos ismétlése ugyanezt a szorongás-láncolatot indítja el. Valójában egy ördögi kör jöhet létre: a hipochondriás szorongások generálják a Google használatát, ami aztán feler?síti a további hipochondriás érzelmi m?ködést, ami újabb keres?szavak bevetését eredményezi. Egy kényszeres cselekvéssorral állunk szemben: a szorongásvezérelt ösztönzésnek nehéz ellenállni – ez pedig az újabb adatok miatt még er?sebb félelmekhez vezet. Dr. Aboujaoude szerint leginkább a perfekcionista karakterek esnek áldozatul a cyberchondriának, mert ?k azok, akik mindig a tökéletes és részletes választ keresik – az internet pedig olyan felületnek t?nhet, mely rendelkezik ezzel a tökéletes válaszlehet?séggel, hiszen „mindent tud, amit lehet”. Így kezd?dnek a vég nélküli keresések a határozott válaszok után...
Az amat?r egészség-tanácsadó és a „betegek”
Számtalan olyan oldallal találkozhatunk, melyeket valójában nem orvosok, hanem olyan civilek készítenek, akik valamilyen érzelmi indíttatásból szükségét érzik, hogy „tudásukat” közreadják. Természetesen ezeket az információkat ?k is csak beszerzik valahonnan – általában szövegmásolás segítségével. Amikor pedig készen van egy ilyen „összetákolt” adathalmaz, már csak várni kell, és kisvártatva összetalálkozik az amat?r tanácsadó tudattalan agressziója és a keresést indító „páciens” tudattalan szorongása. A tudattalan agresszió persze látszatra másról sem szól, mint az önzetlen segítségnyújtásról.
A ránk öml? információk halmazában, a „kezdett?l a végig” típusú tünetgy?jtés során könnyen eljuthatunk a torokfájástól a gégerák diagnózisáig. Ám ami a képerny?n megtörténhet, a valóságban nem fordulhat el?. Amikor orvoshoz megyünk, egy szakember rendezi sorba a tüneteket, s miközben ezt teszi, már megalkotja a differenciáldiagnózisokat is – vagyis végiggondolja, milyen kórképek jöhetnek még szóba, mit lehet elvetni, mi az, ami indokolttá tehet további kivizsgálásokat. Amikor viszont internetes keresés találatait olvassuk, nincs ilyen „sorompó”, senki szaktudása nem állítja le a cikk/oldal olvasását a negyedik sornál, hogy tovább ne folytassuk, mert az már nem ránk vonatkozik, mert már rég nem az eredeti kérdéshez ill? válaszokat tartalmazza, hanem annál jóval többet.
A kritikai sz?rés hiánya pontosan látszik a „segítségnyújtónál”, aki láthatóan inkább saját „tökéletes tudásának” nárcisztikus élményét akarja átélni, mintsem arra gondolna, hogy mit okozhat ezzel a másik oldalon lév?, már eleve szorongásokkal küzd? olvasónak. Az információ birtoklása nem azonos a szaktudással – ám a laikus „segít?” oldalak úgy bánnak a halmazba szedett tünetsorokkal, mintha szaktudás birtokában lennének, holott ez távolról sincs így. Az olvasó pedig mit tehet? Hisz az els? kör találatainak, mert úgy gondolja: ha ezek a legnépszer?bbek, akkor nyilván igazak is.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 2. számában olvasható
2016-02 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Éndoktor
Tavaly november vége volt. Folyamatosan úgy éreztem, falakba ütközöm a munkahelyemen. Bármennyire is igyekeztem, a siker messze elkerült. Egy ideje az éjszaka közepén megébredtem, majd az ágy ...
„Utánanézek az interneten!”
A XXI. század betege
Egy tünet, egy furcsa testi érzés és máris rákeresünk az interneten a lehetséges okokra. Hétköznapi reakció, ám sokszor több szorongást okoz, mint amennyit eloszlat, és hosszú távon talaja lehet a ...
Az „internet-generáció” után
avagy IKT kompetencia olvasástudás el?tt
E gyerekek közül sokan már most els?-második osztályosok, és az elkövetkez? években egyre nagyobb számban fognak megjelenni az oktatási rendszerben. Sok kisiskolás számára már most ismertek az ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.