Ásás receptre?

Ásás receptre?

A mai ember már nem az égre emeli a tekintetét, ha az id?járásra kíváncsi, hanem a kezében lapuló okostelefonra, és nem a nappal vagy a kakasokkal kel, hanem az ébreszt?órával.

„Az orvos kezel, a természet gyógyít” (Petronius Arbiter)

T?zött a nap, az égen csak egy-egy bárányfelh? úszott át, igazi ver?fényes nyári nap volt. „Menjünk strandolni, olyan jó meleg van!” – szaladtam be az udvarról a barátomhoz a szobába, mire ? lehajtott fejjel nyomkodott párat az okostelefonján, és határozottan kijelentette: „Itt azt írják, hogy teljesen felh?s az ég és csak 20 fok van. Nem megyek”.

Igen, a mai ember már nem az égre emeli a tekintetét, ha az id?járásra kíváncsi, hanem a kezében lapuló okostelefonra, és nem a nappal vagy a kakasokkal kel, hanem az ébreszt?órával. Pedig a természetnek, természetes környezetünknek nagyobb szerepe van az életünkben, mint gondolnánk!

Hirdetés

Természet és civilizáció

Az emberi faj életterét évmilliókig a növények, állatok, folyók, tengerek, hegyek és völgyek alkották. Testi és lelki adottságaink is ezekhez alkalmazkodtak, hiszen a természet jelentett mindent: vizet, élelmet, otthont, tájékozódási pontot. A civilizáció rohamos fejl?désével azonban egyre inkább elszakadunk a természett?l, ezzel pedig az emberiség bölcs?jét?l. Új és idegen kihívásokkal tarkított közegbe kerültünk, amely egyre gyakrabban „civilizációs betegségek” formájában ölt alakot. Szerencsére néhány évtizede újra elkezdtük felfedezni, hogy a természettel való közvetlen kapcsolat nemcsak testünknek, de lelkünknek is jót tesz,, s?t, gyógyító erej?!

Az ember mindig is ösztönösen igyekezett egy kis szelet természetet csempészni az épített környezetbe. Függ?kertek, palotakertek, sövénylabirintusok a kastélyok udvarán és kolostorkertek ezrei épültek a történelem során azzal a céllal, hogy a benne elmerül?knek nyugalmat, bels? egyensúlyt és gyógyulást hozzanak – ma pedig a „zöld iroda”, a „zöldtet?k”, a közösségi kertek, a balkonkertészet jelentik ugyanezt.

A természet gyógyító erejét a 20. században fedezték fel újra a kutatók, amikor is megfigyelték, hogy azok a kórházi betegek, akiknek lábadozásuk során lehet?sége van egy kerti sétát tenni, vagy kórtermük ablaka zöld udvarra vagy kertre néz, gyorsabban gyógyulnak, kevesebb fájdalmat élnek át és hangulatuk is sokkal jobb. Ezek a tapasztalatok aztán tudományos vizsgálatok százait indították el, melyek eredményeképpen végül megszületett a KERTTERÁPIA különleges irányzata.

Ásózás receptre?!

A kérdés most biztosan többekben felmerül. Pedig számtalan országban bevett gyakorlat és elfogadott terápiás módszer a természettel való gyógyítás. Japánban az orvos szemrebbenés nélkül ír el? levert, stresszes páciensének nyugtató helyett egy kiadós erdei sétát, azaz „erd?fürd?t” (japánul shinrin yoku). A kertterápia megannyi irányzatának közös pontja, hogy az ember és növény kapcsolatát használja fel gyógyító szándékkal. Az emlékkertek (memorial garden) célja els?sorban a veszteség feldolgozása, a gyász folyamatának segítése. A terápiás táj (therapy landscape) már azáltal is nyugtat és relaxál, ha valaki csak nézel?dik, sétálgat benne. A terápiás kert (therapy garden) viszont kifejezetten aktív részvételt igényel, hiszen a kerti munkákon keresztül fejti ki jótékony testi-lelki hatásait.

De mik is ezek a hatások pontosan?

A közös kerti ténykedés hatással van társas életünkre – segíti a beilleszkedést, er?síti a csoport összetartását és a valahova tartozás érzését, olyan társas készségeket fejleszt, mint az együttm?ködés, a tolerancia vagy az empátia. Pszichés hatásait is vizsgálatok százai bizonyították: csökkenti a stresszt és a szorongást, javítja a koncentrációt, fejleszti a memóriát és a kognitív képességeket, er?síti az önbizalmat és az önértékelést, növeli a bels? stabilitást és javítja a hangulatot. A kertészkedéssel járó testmozgás pedig er?síti az immunrendszert, növeli az egyén teljesít?képességét és gyorsítja a gyógyulási folyamatokat.

Fenti hatásai miatt a kertterápiát egyre több országban, s egyre több területen alkalmazzák sikerrel. Az id?sek otthonában él?knek segít leküzdeni az id?skori panaszokat és lehet?séget nyújt az aktív mindennapokra. Használják kórházakban is, ahol a módszer hatékonyságát talán egy japán építészcég díjnyertes terápiás kertje bizonyítja legjobban. A kórházi zöldterületet úgy alakították ki, hogy a kemoterápiás kezelésben részesül? daganatos betegek fájdalmait a hatalmas üvegablakokon át látható gyönyör? növények, zöldell? fák és egy csordogáló patak enyhítsék.

A gyógyító kertek egyre népszer?bbek a fogyatékossággal él?k fejlesztésében és támogatásában is. Ilyen például a Budapesten létrehozott Vakok Kertje, amely aromás f?szerekkel és különleges tapintású növényekkel szolgálja a látássérült látogatók feltölt?dését. Gyerekek és feln?ttek pszichés problémái esetén is sikerrel alkalmazható a kertterápia, legyen szó szorongásról, depresszióról, figyelemzavarról vagy viselkedési problémákról.

Az élet körforgása

A kert, a növények biztonságos terepet nyújtanak, miközben leképezik az élet egész körforgását. A maggal reményt vetünk, hiszen csak bízhatunk benne, hogy az apró fekete pontocskákból növények fejl?dnek majd. Így tanítja meg a kert a bizakodást és optimizmust. Amikor ültetünk és ápolgatunk, akkor a gondoskodást és tör?dést gyakoroljuk. A gazolással egy kicsit mindig magunkban is rendet teszünk. A palánták nevelgetése kitartásra és türelemre tanít. A termés leszüretelése vagy a virágokban való gyönyörködés pedig a világ értékelésében segít, s abban, hogy megbecsüljük benne saját magunkat is. Láthatjuk, hogy az él?b?l hogyan lesz a földet tápláló avar, majd abból hogyan sarjad újra élet, s ezzel talán a legfontosabbat tanulhatjuk meg: az elfogadást, hogy minden jól van úgy, ahogy van, és a dolgokat nem szabad sürgetni.