Hirdetés
2018-03

2018-03 lapszámban megtalálható

Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a m?vészetterápiában

„Virágba borult csillagok”

Változni látszik az a korábbi álláspont, hogy a népm?vészet els?sorban múzeumba való, és csak mint érdekesség játszhat szerepet a mai átlagember életében. 
„Virágba borult csillagok”
A magyar nyelv „természet” szava egyszerre jelenti a küls? bioszférát és az ember bels? lelki világát.

A XX. század végén, a harmadik évezred küszöbén a régi kultúrák – és így a magyar népi m?veltség is – új megvilágításba kerültek. A régi megközelítések és vizsgálatok mellett a mai ember új szempontok szerint kezdi értékelni ?ket. Korábban els?sorban a társadalmi-történelmi viszonylatok oldaláról vizsgálták, ma el?térbe került a természeti viszonyok és a lélektan oldaláról történ? megközelítés. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a múló értékek mellett örök érvény? értékek is megfogalmazódnak ezekben a kultúrákban, melyekre korunk emberének is szüksége van. Változni látszik az a korábbi álláspont, hogy a népm?vészet els?sorban múzeumba való, és csak mint érdekesség játszhat szerepet a mai átlagember életében. Kétségtelen, hogy már nem tér vissza az a sajátos társadalmi viszony, amely létrehozta ezen értékeket, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kortárs világ keretei közt ne lenne létjogosultsága, ne lehetne beilleszteni a hétköznapokba, ne javíthatná a mai ember életmin?ségét, kultúráját. Egyre inkább kirajzolódik, hogy minden kultúra – nemcsak a régi, hanem a mai – alapját is képezik bizonyos archetípusok, melyek az ember alapvet? lelki szükségleteib?l fakadnak. Ezek az ?sképek fogalmazódnak meg újra és újra különböz? korok sajátos viszonyai között, és kapnak egyedi, a kort, a kultúrát képvisel? színezetet. Nagyon érdekes új szempont a népi m?veltséget a természet oldaláról megvizsgálni, megközelíteni. Valójában egy evidenciáról van szó. A régi falusi ember a természetben élt, élete és munkája t?le függött. A természetet nem statikus objektumként érzékelte, mint ahogy a mai városi ember hajlamos rá, hanem átélte annak teljes, kozmikus meghatározottságú mozgásfolyamatait, változásrendjét, élete szervez?jévé vált. Ez az élmény – más történelmi, kulturális hatások mellett – m?vészetére is jelent?sen hatott. A városi ember elszakadt a természett?l, legfeljebb egy-egy töredéket, pillanatot lát bel?le, ha például végigmegy egy parkon, sétál egyet az erd?ben. A természet ma is körülöttünk él, még ha sokszor nem is veszünk róla tudomást. Ma egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mesterséges környezetben csak egy bizonyos pontig érzi jól magát az ember, a természet világától való elidegenedés el?bb-utóbb lelki és testi betegségekhez vezet. Ezt a problémát nagyon szépen érzékelteti a magyar nyelv „természet” szava, amely egyszerre jelenti a küls? bioszférát és az ember bels? lelki világának sajátosságait. 

Hirdetés

Népm?vészet a m?vészetterápiában

A népm?vészeti formák, motívumok és szimbólumok kiindulópontot jelentenek a természet folyamatainak átéléséhez, mely gyerekeknek és feln?tteknek egyaránt keretet adhat –– az elszenvedett traumák, érzelmi elhanyagolások önkifejez? módú szimbolikus feldolgozásához, illetve felszabadító hatású mintát adhatnak az alkalmatlanság-érzettel küzd?, a túlzott virtualitásban felnövekv? generációk számára, hiszen minden történelmi korban egyaránt m?köd? ?sképek rejlenek bennük.

A immár 30 éve m?köd? – a MOL Gyermekgyógyító Program támogatását élvez?–Csontváry Képz?m?vészeti Stúdió Egyesületben tevékenykedünk, amely els?sorban a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ gyermekotthonában és lakásotthonaiban él?, hányatott sorsú, veszélyeztet? családjukból kiemelt gyermekekkel, serdül?kkel foglalkozik, de küls?s érdekl?d? feln?ttekkel is. M?vészetterápiás m?helyünkben többek között a természet változásrendjére épül?, önkifejez? alkotó programot valósítunk meg hosszú évek óta, amely az eredend? gyermeki kifejezésmódra, a bels? látásra, és az ebb?l táplálkozó népi m?veltségre, ?si természet-mitológiára épít.

A terápiás foglalkozásokon részt vev? gyerekek, fiatalok és feln?ttek a népi motívumokat nem másolják, hanem azokat belülr?l átélve, értelmezve, tovább gondolva teremtik meg saját szimbolikus képi világukat, amely akár keretet is adhatnak a saját elszenvedett traumáik, érzelmi elhanyagoltságuk önkifejez? módú, szabad feldolgozásához, önvalójuk megtalálásához, énjü szerves megéléséhez. Fontosnak tartjuk, hogy a mai generációkhoz is közelebb kerüljön a természet, ezért a régi korok kultúrájának mintájára lehet?ségeket kezdtünk el keresni a természet örökösen megújuló folyamatainak feldolgozására a m?vészet eszközeivel. Az egyik ilyen lehet?ség a természet változásrendjének antropomorf-szimbolikus megjelenítése. Ezen a területen igazán magas rend? szellemi értékeket hozott létre a magyar népm?vészet, melynek archaikus rétegei még a mai napig is ?rzik az ?si m?vészet emlékeit. 

A természet változásainak megjelenítése

Alkalmazott módszerünket magyar és a bels?-ázsiai népi motívumokra építjük. 

A nyugat- és dél-európai ornamentikára a formák mechanikus ismételgetése, elemek tetsz?leges egymáshoz rendelése a jellemz?, els?sorban a dekorativitásra törekszik. Ezzel szemben a magyar és a közép-ázsiai, bels?-ázsiai ornamentikára jellemz?je, hogy a formák szervesen kapcsolódnak egymáshoz, a természet és a benne él? ember testi-lelki folyamatait, átváltozásait mutatva meg. Ez az életfolyamatokat kifejez?, ciklikus rendszer beszédes szimbolikus formákkal jelenik meg a népm?vészet vizuális nyelvrendszerén keresztül. Ezáltal válik az adott kép él?vé, amivel azonosulni lehet.

A nyugati ember elkülönül a természett?l, rövid távú érdekeit?l hajtva meg akarja változtatni A hagyományos gondolkozású keleti ember kapcsolódik hozzá, része kíván maradni, együttm?ködik vele.

A bels?-ázsiai népm?vészeti motívumok mellett sajátos eszközeinkkel feldolgoztuk a népi asztalosm?vészet csodálatos remekét, a Pécshez közeli Kóróson lév? református templom  mennyezetének festett kazettáit. Az egyes kazettákat kivetítjük az alkotóknak, akik nem lemásolják a képek virágformáit, hanem azok üzenetét belülr?l átélve és feldolgozva, a formákat kreatívan továbbalkotják – így mindenki megteremti a „saját kazettáit”, saját szimbólumait. 

Életünk komplexitása

A mai ember élete nagyon töredezett. Sokszor egymáshoz nem kapcsolódó, egymáshoz nem ill? történésfolyamatokon át vezet életutunk. Például amikor a TV-ben egy jó filmet nézünk, szétzilálja a film sodrását, amikor közben egy teljesen oda nem ill? reklámot vágnak be. Az iskolai rendszerben sokszor témájukban egymástól idegen tanórák követik egymást, például irodalomóra után fizika, aztán történelem stb. A régi paraszti kultúrában az ember a búzaszem vetését?l a kalász learatásán át a kenyér elfogyasztásáig a teljes folyamatot átélte – a mai társadalomban a munkahelyek többségénél a gazdasági, ügyviteli stb. folyamatoknak csak egy kis részébe kapcsolódik bele. Sem a teljes struktúrát, sem a teljes folyamatot nem látja át. Ez a kaotikus állapot különösen feler?södik a manapság felt?n?en gyakori személyiségzavarokban, gyermekeknél magatartászavarokban, pedig lelki egészségünk szempontjából fontos, hogy személyiségünk integráltan tudjon m?ködni, életünket komplexen tudjuk szervezni, megélni. 

A magyar és bels?-ázsiai népm?vészeti formavilág vizuális nyelvi gondolkozásmódjára jellemz?, hogy leképezi a természet szorosan egymásba kapcsolódó mozgásfolyamatait. Ez a költ?ien megjelenített kifejezésmód alkalmas arra, hogy olyan folyamatokat éljünk át, amelyekben összefüggenek, szervesen egymásra épülnek a dolgok, így segítve a személyiség m?ködésének, illetve a személyiségfejl?désnek az integráltságát. Nézzünk most erre példákat:

uzbeg_keramiatalka.jpg

Üzbég kerámiatálka

Üzbég kerámiatálka. Motívumain jól érzékelhet? a már fentebb említett szerves egységrendszer: a középen lév? centrális pontból (magból) növekszik, fejl?dik tovább a stilizált növényi ornamentika. Bár a stílus elvont, nem valóságh?, mégis egyértelm?en látszik a különböz? részek dinamikus összefonódása, az a fajta él? kapcsolatrendszer, amit a természetben is látunk, érzékelünk. 

festett_kazetta_a_korosi_reformatus_templombol.jpg

Festett kazetta a kórósi református templomból

Festett kazetta a kórósi református templomból. A természetes szerves egység itt is megjelenik; a földb?l lassan kinyíló virág növekedési fázisait mutatja be, az alsó zárt, bimbós részb?l kinyílt virágkehely lesz. Érdekesség, hogy stílusában visszaköszön a honfoglalás kori palmettás motívumrendszer.

noveny_fejlodesi_folyamata.jpg


noveny_fejlodesi_folyamata_2.2.jpg

A gyerekek is nagyon jól megfogták és értelmezték ezt a fajta kapcsolatrendszert az egyes elemek között, amit már a saját képi világukhoz igazítva jelenítettek meg. Mindkét munkánál szépen követhet? a növény fejl?dési folyamata, fázisai; a zárt mag vagy bimbó, amib?l tovább növekszik, szárasodik a virág, míg végül energiáktól duzzadó szirmokban nyílik szét.

Az évkör

Közben az évkör 12 térid?-egység tulajdonságaival is megismerkedünk a természet változásrendjében, melyhez a 12 hónapot megjelenít? népi gyermekmondókát használjuk: „Jégen járó január, havat fúvó február, rügymozdító március, ágzöldít? április, virágnyitó május, szárba szökell? június, sarlósuhintó július, aranyat izzó augusztus, sz?l?szagú szeptember, levelet osztó október, ködnevel? november, deres-daras december.” Az emberélet fordulóit is feldolgozzuk indirekt, szimbolikus módon, például a születés vagy a család problematikáját.

A kazettákon minden egyes hónapnak az id?szakot kifejez? jele jelenik meg, egyik forma átalakul a másikba. Különösen izgalmas ezen átmeneti id?szakok, állapotok megjelenítése, erre mutatjuk az alábbi példát: 

kos_kazetta.jpg

  

halakbol_a_kosba_serdulo_rajzan.jpg

Kazettánkon a Kos csillagkép jelét láthatjuk, amely szétnyíló két szárával a rügyfakadást, a feltámadást idézi meg. Ez a Halak csillagkép jeléb?l (i) indul, mely e kirobbanás el?készületét, az életfolyamatok bels? megindulását, a rügymozdítás motívumát szimbolizálja

Láthatjuk, hogy az egyik csillagkép alakzata hogyan folyik át a másikba. Az alkotó ezzel zseniálisan utal arra, hogy felismerte a természeti folyamatok egymásból fakadó folytatólagos, körkörös rendjét. Az id? fázisokká való szakaszolása az ember mesterséges teremtménye. A természetben a folyamatok nem törnek így meg, hanem egymásból következnek.

korosi_kazeta_madarcsalad_2.jpg

Madárcsalád, szintén a kórósi templomból. Középen egy madárfészek, melynek két oldalán a madárszül?k ülnek, középen a fiókáikat szimbolizáló virágos életfa bontakozik ki. Ezen a kazettán is szépen követhet? az életfolyamatok áramlása. 

magzat_elvetelese.jpg

Ezt a rajzot egy intézetben nevelkedett, tinédzser korú lány készítette. Az alapkompozícióba már személyes történetét is elrejtette; barátn?je magzatának elvetélését, mely ?t is érzékenyen érintette. A madárpár szomorúan gubbaszt a kép két oldalán, a növényi ornamentika az életer? áramlása helyett inkább hervadást, elmúlást sejtet. A középen megjelen? kék bibe lekonyuló leveleivel és hideg színeivel a még az anyaméhben lév?, de már elhalt magzat, ami lassan csordogál lefelé, „kifolyik” a szimbolikus szül?csatornán (ezt a folyamatot is szépen érzékeltetik a sötét színek, a spirális növényi kacsok befelé tekered?, összehúzódó, bátortalan alakja). Ugyanakkor a méhburkot körül ölel? fénymin?ség er?teljes gesztusaival és sárga színével egyfajta vigasztalásként jelzi, hogy a meg nem született kis élet már egy másik létformához csatlakozott.

orion_csillagkod_a_vilagurben.jpg

Az Orion csillagköd részletgazdag fényképe (a Hubble ?rszonda felvétele)

orion_csillagkep_mennyzetkazettan.jpg

 

Orion csillagköd a mennyezetkazettán

orion_csillagkod_rajza_1787-bol.jpg

Orion csillagköd rajza 1787-b?l
(Histoire de L’académie Royale des Sciences)

 

A kórósi festett kazetták az ifjabb Gyarmati János asztalosmester keze munkáját dicsérik. 1834-ben festette fel a szabad szemmel látható csillagképek közé a csak távcs?vel látható égi objektumokat is virágnyelven. Az ? nagyapja falusi prédikátor volt, vagyis lelkész és tanító egy személyben. Ezek a prédikátorok nagy m?veltséggel rendelkeztek, mivel a teológiai ismereteken kívül természettudományi, történelmi, irodalmi képzést is kaptak, vagyis a csillagászati tudás is a családi m?veltséghez tartozott. Az egyik, szintén falusi prédikátor, Katona Mihály 1814-ben megjelentette az els? magyar nyelv? csillagászati tankönyvet: A Föld mathematica leírása a világ alkotmányával együtt. A könyvben a természettudományos ismeretek mellett a csillagok szemlélésének lelkisége is megfogalmazódik: Ama’ töméntelen ezer ragyogó pontokkal, a’ Tsiliagokkal kirakott Ég boltozatjának figyelemmel való szemlélése, megindít és magán kívül ragad minden érzékeny szívet:… Megesmérteti vele a` józan okosság keskeny határait, és ?‘ maga semmiségét, és bétölti szívét alázatossággal és emb?r társai eránt való szeretettel.” A szeretetnek gyógyító, lélekrendez? ereje van, ezért jelenik meg ez a szellemiség a kozmikus szimbólumokon keresztül a református templom szakrális terében. Ugyanez a megközelítés jelenik meg a mi m?vészetterápiás módszerünkben is.

Katona Mihály könyvében már hivatkozik a Francia Tudományos Akadémia évkönyvére (Histoire de L’académie Royale des Sciences), melyben Messier francia csillagász 1787-ben 103 mélyég objektumot közöl. Az egyik ilyen a Nagy Orion csillagköd.

Csillagbölcs?k

Az e csillagköd által megihletett festett kazetta képe mellé helyeztünk egy 1774-ben, az említett évkönyvben megjelent rajzot a mélyégi objektumról. Jól látható mindkét képen az egymás alatt, függ?legesen sorakozó három csillag és a mellette csoportosuló csillagok halmaza, melyek befoglaló formája egy öblös bölcs?re vagy anyaméhre hasonlít. A XX. századi tudomány bebizonyította, hogy ebben a csillagködben új csillagok jönnek létre. 

A gyerekeket érdekeli a csillagászat, a kozmosz világa: a csillagködök, amelyek egy része egyben „csillagbölcs?k”is, mivel csillagok születnek bennük. Segítségével a születés problematikáját is fel lehet dolgozni olyan gyerekekkel, akiket nem vártak születésük el?tt, és a kés?bbiekben szüleik is eltávolodtak t?lük. Így születésük traumáját nem direkt, hanem indirekt módon közelítjük meg a terápiában. A kórósi templom mennyezetkazettái között is van több példa a kozmikus köd megjelenítésére népi virágnyelven. Ezeket is felhasználjuk. Az Orion csillagköd virágnyelven megfogalmazott népi mustrája mellé a Hubble ?rteleszkóp által készült fényképet is kivetítjük az alkotóknak. Megbeszéljük, hogy ebben a csillagködben csillagok születnek, és ennek nyomán alkossák meg a saját, csillaggyermeket ringató bölcs?jüket.

csillagbolcso1.jpg

Ezen a 10 éves fiú által készített gyermekrajzon nagyon szép, szimbolikus alakot ölt a születés, a csillagbölcs? témája. Az élénk színek, vibráló formák, finom részletek egyfajta galaktikus, álomszer? hatást keltenek, ugyanakkor ott vibrál benne a kitörési szándék, a megszületés, megérkezés vágya.

csillagbolcso2.jpg

Ezt a rajzot egy vetélésen átesett 16 éves lány készítette. A csillagbölcs? témájánál ? is személyes traumájához nyúlt vissza. Az anyaméhet jelképez? virágkehely színei fagyosak, a középen lév? kis embrió fekete köldökzsinórral kapcsolódik hozzá, ez már magában foglalja a halál motívumát, amit a szemek fekete üressége is hangsúlyoz.

csillaglany_szuletik_anna_rajza_10_eves_koraban.jpg

csodaszarvas_anna_rajza_28_eves_koraban_2.jpg

 Ezt a két képet ugyanaz a lány rajzolta; egyik a csillagbölcs? témájához készült 10 éves korában, a másik a Csodaszarvas-mítoszt dolgozza fel 18 évvel kés?bb. A képeket összeköti egy azonos motívum, a „t?ztulipán”, mely a csillaggyermek feje fölött izzik, és kés?bb a szarvas agancsaként is lángol, ami a kozmikus fényt hozza el regös énekünk szerint. 

„Szarvam vagyon, ezer vagyon, 
Szarvam hegyin vannak százezer ég? szövétek,
Gyulatlan gyuladnak, oltatlan alusznak.
Hej, regülejtem, regülejtem!”
(Dozmat, Vas-megye.)

Mindkét esetben természetesen tört fel ez a szimbólum az alkotó bels? világából, mint eredend? ?skép. Fontos jelentéssel bír számára; az életer?t, életigenlést, egyfajta teremt? energiát testesít meg.

zoldhalompusztai_szkita_csodaszarvas.jpg

 Zöldhalompusztai szkíta csodaszarvas, agancsa lángnyelvekb?l épül fel

csodaszarvas_a_korondi_nepi_keramian.jpg

Csodaszarvas a korondi népi kerámián, agancsa lángokból épül fel, mely mintául szolgált alkotóinknak. 

Platthy István m?vészetterapeuta a Csontváry Képz?m?vészeti Stúdió Egyesület m?vészeti vezet?je.
Poór Anna a Csontváry Képz?m?vészeti Stúdió Egyesület m?vészetterápiás asszisztense.

 A cikk a Mindannapi Pszichlógia 2018/03. számában jelent meg

2018-03

2018-03 lapszámban megtalálható

Hirdetés
Éves print el?fizetés
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap | óra | perc | mp

Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!

Kosár Előfizetek

Körvonal

Mentális egészség

Mindennapi filozófia

Önismeret

Párkapcsolat

Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL

Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.

Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.

Feliratkozás

Kérje a MIPSZI hírlevelét

Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.