Neked f?ztem, egyél még!

„Szedjél-vegyél… Ezt is kóstold meg, fér még beléd, neked csináltam! … Nem ízlett, hogy csak ennyit ettél?!”

Általában az ötvenes-hatvanas hölgyek e játszma ételosztó játékosai

Aligha akad olyan magyar család, aki ne ismerne az étkez?asztal mellett vérig sért?d? édesanyát vagy nagymamát, ha a párja vagy gyermeke nem szed két-három emberes adagot a f?ztjéb?l. Ha ez már megtörtént valakivel, annak emlékei között felsejlenek a fentiekhez hasonló, olykor sértettséget sugalló, akár zsaroló stílusú mondatok is. A magyar gasztro- és étkezési kultúra „ebédl?asztali protokollja” közé tartoznak ezek. A családszociológia tankönyvek is az anyát jelölik meg gondoskodó máterként, a család stabil pontjaként. A mitológiában Juno, mint a római f?isten felesége a házi t?zhely ?rz?je, tehát a párhuzam nem ördögt?l való.

Hirdetés

Elemezzük a körülöttünk ev?, túlsúlyos férfiakat „etet?” világot! Általában az ötvenes-hatvanas hölgyek e játszma ételosztó játékosai, s férjeik – rosszabb esetben fiaik – az ev?s-etetett áldozatok. Megjegyzem, sokszor tudtukon kívül. Sokuk már kórosan elhízott, mindazonáltal hangos és ért? gasztronómusok, a fejedelmi lakomák élvez?i – ez utóbbit b?szen hangoztatják is.

Ám már a nemzetközi szakirodalom is megnevezi a kórt: a betegség (jelenség) neve feederism. Mivel a fogalom a szaktudományban is új, tetten érhet? némi bizonytalanság mind a pszichopatológiában, mind a diagnosztikus kritériumokban. Ha a szaktudomány iskolateremt? teoretikusainak (Freud és Jung) elméleti bázisát a feederism vizsgálati fókuszával vesszük górcs? alá, azt találjuk, hogy a változókort követ?en a szexuális energia áthelyez?dhet egy másik képzet-elemre. Ez a feederek esetében nem más, mint a partner arcán látott öröm, az ? jóllakottság-érzésének visszajelzései, amit a feeder által elkészített étel váltott ki.

Nem akadémiai értekezés, inkább közérdek?-ismeretterjeszt? besorolású szakirodalom Kathy Charles és Michael Palkowski szerz?páros tollából az a könyv*, amelyben a szerz?k tucatnál több feederrel és feeder-párral él? személlyel vettek fel mélyinterjút. Igyekeztek feltárni az általuk „szexualizált súlygyarapodásnak” nevezett jelenség felszín alatti világát. Munkájukat multidiszciplináris szemlélettel, azaz pszichológiai és szociológiai fókusszal egyaránt elemzik. Logikusnak hat tehát e párhuzamot a feederism-mel összevetni, ugyanis gerontoszociológiai és szexuálpszichológiai evidencia ma már, hogy a változókort követ? id?szakban a testi együttlétek száma radikális csökkenést mutat az ötvenes életévek elejéhez képest. Így a szexuális élet ritkábbá válásából származtatható az is, hogy ezen örömforrások helyére akár az etetés, f?zés, az étkezéssel kapcsolatos örömszerzés is léphet. A Lesley-Vasey szerz?páros** esetleírásában hangsúlyozza, hogy nagymintás és reprezentatív kutatásuk eredményei szerint a legtöbb etet? n?, míg az etetettek nagyrészt férfiak – fordított helyzettel nem találkoztak. Ilyenkor tehát a család n?tagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját. Fontos hangsúlyozni, hogy a feeder els?dleges célja nem a súlygyarapítás, hanem az intim kontextusban az étel élvezetének kiváltása, vagy a már el-elmaradó szexuális együttlétek és örömforrások hiátusának kitöltése az etetés, gondoskodás által.

Mivel a jelenség egy új, kevéssé kutatott tudományterület, ezért nincs tudományos konszenzus arról, hogy a modern szakirodalom szexuális devianciának tartja-e a feederism-et. Ennek a paradigmának a tudományos közbeszédben való pontos elhelyezése a tudomány m?vel?inek jöv?beni feladata lesz. Abban egyetértés van, hogy a klimaxot követ? id?szakban boldogsághormont vált ki az etet?b?l, ha örömforráshoz juttatja ételei révén a partnert, s ezt látja is rajta. Az örömöt indukáló gesztus tehát a testzsírok megszerzésének vagy megsegítésének folyamatából származik, s téves teória a magas testsúly elérésének célját feltételezni a feederism-ben.

Családi és népegészségügyi szinten egyaránt fontos tudni e jelenségr?l, hiszen számos betegség kiváltója a túlsúly és az egészségtelen táplálkozás, s nemcsak az obezitológus szakorvosok, hanem a családorvosok is számos esetben feltételezhetik e jelenséget az elhízott, magas testsúlyú férfibetegeik állapotának hátterében.

*Charles, K., Palkowski, M: Feederism: Eating, Weight Gain, and Sexual Pleasure. Hardcover, 2015.

**Lesley L.T. - Paul L. Vasey (2011): Cite as Feederism in a Woman. (40:3), pp 639–645.

Dr. Zelena András Ph.D.

docens, BGE KKK Társadalomtudományi Intézet

2019-02 lapszámban megtalálható