Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint.

Néha azért tévesztenek célt a mozdulataikkal, mert nem érzékelik pontosan a testhatáraikat

Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakért?kt?l tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. A PPKE BÉTA projektjének serdül?kr?l szóló cikksorozatában most a finommozgások fejl?désével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéb?l a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat a szép szóra! A valóságban egy látszólag igencsak egyszer?nek t?n? mozdulat kivitelezése is számos agyi struktúra precízen összehangolt m?ködésén múlik.

Hirdetés

Míg a korai mozgásfejl?désr?l tetemes mennyiség? tanulmány áll rendelkezésre, addig a kisiskolások és a serdül?k motoros képességeinek alakulásáról viszonylag kevés hazai és nemzetközi szakirodalmat talál a fejl?déslélektan iránt érdekl?d? olvasó. Pedig a tipikustól eltér? állapotok csecsem?- és óvodáskorban történ? diagnosztizálásán, valamint az iskolaérettség vizsgálatán túl is fontos okunk van a diákok motoros sajátosságainak nyomon követésére: csak így tudjuk ?ket ért? módon támogatni képességeik kibontakoztatásában...

A mozgásszabályozás szempontjából további nehézséget jelent, hogy a serdül?k saját testükr?l kialakított sémája nehezen követi le a méretbeli dinamikus változásaikat. Így néha egész egyszer?en azért tévesztenek célt a mozdulataikkal, mert nem érzékelik pontosan a testhatáraikat. A koordináció hatékonyságát ráadásul az is csökkenti, hogy a csontok hirtelen növekedésével az izmok megnyúlnak, s átmenetileg kevésbé tudják ellátni a korábban betöltött funkciójukat. Persze azért így is vannak olyan tevékenységek, amikben a gyerekek kisiskolás koruktól kezdve egyre ügyesebbek, bár a nemek szerint izgalmas eltéréseket mutat, hogy pontosan miben. Iskoláskorban a fiúk az er?t igényl? motoros képességekben jobbak, míg a lányok gyakran el?rébb tartanak a finommotoros készségeket igényl? (pl. rajzolás, írás), , illetve az egyensúlyozásra, lábmunkára épül? mozgások (pl. ugróiskola, ugrálókötelezés) gyakorlásában. A nemek között meglév? biológiai különbségekre nagyban ráer?sít a kultúra hatása is, hiszen a n?iességr?l és a férfiasságról szóló tradicionális társadalmi felfogás a sportosságot (a keménységet, a versengést, az izmosságot, a konfrontációra való képességet) továbbra is szisztematikusan a férfinemhez társítja, a sport iránt nem érdekl?d? gyerekeket, vagy az alacsonyabb teljesítményt nyújtó fiúkat pedig lányosnak állítja be...

IRODALOMJEGYZÉK

Astill, R. G.; Piantoni, G.; Raymann, R. J.; Vis, J. C.; Coppens, J. E.; Walker, M. P.; Stickgold, R.; Van Der Werf, Y. & Van Someren, E. J. (2014). Sleep spindle and slow wave frequency reflect motor skill performance in primary school-age children. Frontiers in Human Neuroscience, 8, 910.
Bedford, R.; Saez de Urabain, I. R.; Cheung, C. H. M.; Karmiloff-Smith, A. & Smith, T. J. (2016). Toddlers’ Fine Motor Milestone Achievement Is Associated with Early Touchscreen Scrolling. Frontiers in Psychology, 02 August 2016.
Berencsi, A. (2017). Finommozgások fejl?dése és tanulása tipikus fejl?dés esetén és Williams szindrómában. PhD disszertáció, Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.
Doyon, J.; Benali, H. (2005): Reorganization and plasticity in the adult brain during learning of motor skills. Current Opinion on Neurobiology, 15(2), 161–167.
Highben, Z., & Palmer, C. (2004). Effects of auditory and motor mental practice in memorized piano performance. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 159, 58–65.
Jueptner, M.; Frith, C. D.; Brooks, D. J.; Frackowiak, R. S. & Passingham, R. E. (1997). Anatomy of motor learning. II. Subcortical structures and learning by trial and error. Journal of Neurophysiology, 77(3), 1325–1337.
Kiefer, M.; Schuler, S.; Mayer, C.; Trumpp, N. M.; Hille, K. & Sachse, S. (2015). Handwriting or Typewriting? The Influence of Pen- or Keyboard-Based Writing Training on Reading and Writing Performance in Preschool Children. Advances in Cognitive Psychology, 11(4), 136–146.
Li-Wei, Z., Qi-Wei, M., Orlick, T., & Zitzelsberger, L. (1992). The effect of mental-imagery training on performance enhancement with 7–10-year-old children. Sport Psychologist, 6, 230–241.
Lotze, M. & Halsband, U. (2006). Motor Imagery. Journal of Physiology-Paris, 99(4-6), 386-395.
McKenzie, I. A., Ohayon, D., Li, H., de Faria, J. P., Emery, B., Tohyama, K., & Richardson, W. D. (2014). Motor skill learning requires active central myelination. Science, 346(6207), 318-322.
Mueller, P. A. & Oppenheimer, D. M. (2014). The Pen Is Mightier Than the Keyboard: Advantages of Longhand Over Laptop Note Taking. Psychological Science, 25(6), 1159-1168.
Schmidt, R. A. (1975). A schema theory of discrete motor skill learning. Psychological Review, 82(4), 225–260.
Shea, C. H.; Lai, Q.; Black, C. & Park, J. H. (2000). Spacing practice sessions across days benefits the learning of motor skills. Human Movement Science, 19(5), 737–760.
Wright, D. J., Wakefield, C. J., & Smith, D. (2014). Using PETTLEP imagery to improve music performance: A review. Musicae Scientiae, 18, 448–463.