Kincsek, melyek elevenen eltemetnek

Olyan, mintha a tárgyaktól való megszabadulás azt az érzetet keltené, hogy kidobásukkal elveszítünk egy fontos információt, amit az adott tárgy hordoz.

Az életterünk az énünk kiterjesztése. De mi van akkor, ha ez a hely egy leveg?tlen, napfényt?l elzárt verem, ahol a feleslegesen felhalmozott tárgyak tömkelege mellett eltörpülünk, és úgy érezzük, nincs kiút, csak süllyedünk és süllyedünk, pedig már azt hittük, nincs lejjebb?

A dolgokhoz való ragaszkodás vágyát régóta magunkban hordozzuk, pszichénk részévé vált. Az emberiség történelme során f?ként az élelmiszerek és más fontos er?források sz?kössége nyomán alakult ki, nyomot hagyott az agyunkban és a viselkedésünkben. Vannak azonban olyan esetek, amelyek túlmutatnak ezen, és a felhalmozás gátat szab az egészséges életvitelnek. Ekkor már gy?jtögetésr?l beszélünk, aminek tárgya lényegében bármi lehet: magazinok, régi ruhák, ajándékos díszdobozok… Olyan, mintha a tárgyaktól való megszabadulás azt az érzetet keltené, hogy kidobásukkal elveszítünk egy fontos információt, amit az adott tárgy hordoz. Vagy mintha csorba esne az esemény emlékén, megsértené a tárgyhoz kapcsolódó embert, vagy bármily meglep?, akár magának a tárgynak is rosszulesne, ha a szemétben végezné. A gy?jtöget?k körében az sem ritka, hogy a kelleténél több állatot fogadnak örökbe, s egy id? után már nem tudják min?ségi gondozásban részesíteni, kordában tartani ?ket, de sokan az állatok okozta szennyez?déseket sem képesek otthonukban feltakarítani.

Hirdetés

A gy?jt?szenvedély mint zavar

A gy?jtöget?ket meg kell különböztetnünk a gy?jt?kt?l. Utóbbiak különleges tárgyakat gy?jtenek, legyen az egy festményekb?l álló repertoár, régiségek, hangszerek vagy akár járm?vek – ezek értéke az id? el?rehaladtával csak növekszik, és a gy?jt?k büszkén mutatják meg kollekciójukat másoknak, így ennek van egy jelent?s szociális vonatkozása is. Mindez a gy?jtöget?kr?l nem mondható el: esetükben éppen ennek az ellenkez?je figyelhet? meg. A gy?jtögetés továbbá nem összekeverend? a rendetlenséggel sem, és bizton állíthatjuk, hogy a gy?jtöget? ember nem lusta. Nem azért nem dobja ki az ötvenedik üres konzervdobozt, mert trehány lenne, hanem mert számára ez a döntés és cselekvés borzasztóan megterhel?.De mit is jelent ez pontosan? A kényszeres gy?jtögetés vagy más néven gy?jt?szenvedély-zavar a BNO-11 (a Betegségek Nemzetközi Osztályozása) szerint a kényszeres és kapcsolódó zavarok kategóriájába tartozik. Az ebben a zavarban szenved? személyeket er?s késztetés vezérli a tárgyak felhalmozására, és ez nem áll összefüggésben a tárgyak értékével. Környezetük számára ez megmagyarázhatatlan jelenség. A vásárlás, beszerzés, de akár az ingyenes holmik felkutatása ismételten megjelenik, mígnem az érintett lakótere ellehetetlenül, besz?kül, és egy ösvényekkel tarkított, padlótól a plafonig ér? szemétgy?jteménnyé válik. Hatására rohamos tempóban romlik az élettér és a személyes higiénia is. Olykor még a csap és kád is tele van a helyiség használatától teljesen eltér? eszközökkel. A takarítás extrém mérték? hiányától elszaporodnak a bogarak és a rágcsálók, melyekre az átható b?z miatt sokszor a szomszédok lesznek figyelmesek. Ezekben a házakban, lakásokban a felhalmozott tárgyak miatt magasabb a t?zveszély kockázata is, hiszen a lángok könnyedén terjedhetnek a zsúfoltság okán, így az emberek biztonsága is veszélynek van kitéve. Mindezek mellett a gy?jtöget?k helyzete kihatással van szociális kapcsolataikra is. El?bb-utóbb izolálódnak, nem tudják vendégül látni barátaikat, családtagjaikat, és ?k is egyre kevésbé mozdulnak ki haszontalan kincsekb?l épített várukból. Végs? soron a felhalmozott tulajdonukat választják az emberi kapcsolataik helyett. Ha mégis a javak szelektálására, kidobására kerül sor, a gy?jtöget?k heves érzelmeket élnek át. Ahhoz hasonlóakat, mint amiket egy szeretett személy elvesztésekor tapasztalunk. Jellemz?en képtelenek megválni tárgyaiktól, elengedni azokat. Ebben a magas szint?, szorongásteli állapotban gyakran nem tudnak döntéseket hozni, így a z?rzavar felszámolására tett kísérleteik kudarcba fulladnak vagy akár összeomláshoz vezethetnek, hiszen a kényszeres gy?jtöget?knek egyedülálló érzelmi viszonya van a tárgyaikhoz. Érdekes tulajdonságuk, hogy meglep? módon a legtöbbjük perfekcionista. Ezt abban a momentumban lehet tetten érni, amikor az illet? inkább bele sem kezd a rendrakásba, ha azt nem tudja azonnal, tökéletesen elvégezni. Ez pedig gyakorta megesik, hiszen súlyos esetekben az egész lakás tele van limlomokkal. A gy?jt?szenvedély-zavarnak azért vannak különböz? fokozatai, attól függ?en, hogy az illet? milyen szint? belátással bír a helyzetér?l, és a kezelésére is van lehet?ség.

Mi állhat a hátterében?

A kényszeres gy?jtögetés kialakulásában vannak ismert kockázati tényez?k, mint például egy traumatikus esemény átélése, amelynek során a felhalmozással a trauma okozta fájdalmat igyekeznek tompítani. Az érzelmi deficit így csatornázódik át, utat találva magának. A tárgyak felhalmozása tölti fel az érzelmi hiányállapotot, elterelve a figyelmet a valódi problémáról.Egyes kutatások szerint a gy?jtöget?knél eltér? agyi aktivitás is megfigyelhet? az elüls? cinguláris kéregben, ami többek között a döntéshozatalért felel?s agyi terület. Ezért is lehet, hogy esetükben igencsak embert próbáló feladat bizonyos döntések meghozatala.A gy?jtögetést olyan szempontból is vizsgálják, hogy inkább örökl?dés vagy környezeti hatásra alakulhat-e ki. Egyel?re ez a kérdés nem nyert bizonyítást egyik oldalról sem, de megfigyelhet?, hogy a gy?jtöget?k családtagjai között szintén van, aki felhalmoz. Ami azonban a leginkább jellemz?, hogy már egy jó ideje fennálló betegség mellett megjelenhetnek a gy?jtögetés jelei is. Ezek nem feltétlenül járnak kéz a kézben, de együttes megjelenésük gyakran el?fordul. Ilyen lehet például a depresszió, a szorongás, az OCD (obszesszív-kompulzív zavar, más néven kényszerbetegség) és az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar).

A kényszeres gy?jtögetés kezelése

Drasztikus esetben, ha a helyzet már rendkívül súlyos, az ÁNTSZ vagy az önkormányzati jegyz? elrendelhet kényszertakarítást, ám ez a fentiek fényében óriási triggert okozhat a gy?jtöget?ben, a szégyen súlya akár elviselhetetlen is lehet számára. El?fordul persze, hogy végül rend és tisztaság lesz, de a probléma gyökere ezzel nem oldódik meg. Az els? lépés mindig a belátás, a felismerés, ami esetükben nehezen megy, ezért a szakemberig való eljutás igazi akadályfutásként jellemezhet?. Amennyiben a depressziót vagy szorongást gyógyszerrel csökkentik, ez kis mértékben ugyan, de segíthet enyhíteni a gy?jtögetés tüneteit is, valódi megoldást azonban a terápia fog jelenteni, azon belül is a kognitív viselkedésterápia, ami a gondolkodás és viselkedés megváltoztatására helyezi a hangsúlyt. Mit tehetnek a barátok, a család? A legfontosabb, hogy maradjunk együttérz?ek és tiszteletteljesek, ne hozzuk megalázó helyzetbe a gy?jtöget?t. Nincs szükség a véleményünk hosszas kifejtésére, okoskodásra, dorgálásra, inkább a türelmes, támogatói attit?d lehet célravezet?. Semmi esetre se vegyük át a döntés jogát a holmik felett, és ne dobjuk ki az általunk haszontalannak titulált dolgokat az érintett beleegyezése nélkül. Próbáljuk szakember felé terelni, ahol megfelel? ellátásban részesül, s aminek hatására min?ségbeli változás fog történni az életvitelében.

Czapák Zita pszichológus, szervezetfejleszt?

MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2023/3 Tanulás és tudás lapszámban megtalálható