„Veszélyhelyzetben”

A teljesítményszorongó a megmérettetési helyzeteket veszélyként éli meg, ami aktivizálja a szimpatikus idegrendszer „harcolj vagy menekülj!” üzemmódját –  azaz szerencsés esetben szembenéz a „veszéllyel” és megpróbálja leküzdeni a szorongását, rosszabb esetben az elkerülést választja,  például a dolgozatírás napján inkább hiányzik a suliból, vagy feleléskor az egyest kéri, holott felkészült, de nem meri  megmutatni tudását.

„Egy kis fellépés el?tti lámpaláz még segíteni is szokott” – vallja sok színész, és valóban, az egészséges mérték? szorongás serkent?en is hathat, hiszen mindenkiben ott rejlik az elismerés, a siker utáni vágy, az elért eredmény öröme és a kudarctól való félelem triásza. Gondot az arányok eltolódása jelenthet, amikor a kudarctól való félelem túlságosan feler?södik, és a gyermek számára a feladat már nem kihívást, a siker lehet?ségét, hanem egy esetleges kudarc bekövetkeztét jelenti, amit el szeretne kerülni. Ilyen esetekben a szorongás olyan szintet érhet el, ami már negatívan hat a teljesítményre.

Teljesítményszorongás az iskolában

Ez az egyik leggyakoribb magatartászavar az iskolában – a gyermek képességeihez mérten alulteljesít, képtelennek érzi magát arra, hogy feladatait megfelel?en elvégezze. Bármilyen számonkérés – felelés vagy dolgozat – közeledtével kétségbeesik, bels? nyugtalanság tölti el, viselkedésében a szorongás pszichés és vegetatív jegyei egyaránt megfigyelhet?ek (szemkontaktus kerülése, görnyedt testtartás, halk beszéd, sz?kszavúság, izzadás, heves szívdobogás). Kapcsolatait a mások véleményét?l való félelem és a nekik való megfelelési vágy jellemezheti. A kudarcok elkerülésére törekszik, a siker alig foglalkoztatja. Ennek következménye lehet, hogy a megküzdést igényl? helyzetekben gyakran nem megfelel?en reagál, helyzetmegoldási készsége megbénul. Ilyenkor a fokozott szorongásszint a fentiekhez hasonló testi feszültségtünetekkel jár együtt.  Konfliktusai aktív megoldása helyett hajlamos azok elkerülésére, illetve pszichoszomatikus tünetképzésre (gyakran jelentkez? hasfájás, fejfájás a számára kihívást jelent? helyzetekkel szembesülve), emellett bizonytalanság, aggodalmaskodás, önértékelésének csökkenése jellemzi, könnyebben elfárad.  A túl magasra helyezett célok a megfelelési képtelenség érzéséhez, a sikerélmény hiányához, hosszú távon pedig depresszív jegyek (reménytelenség, tartósan rossz hangulat, önbizalomhiány) kialakulásához vezethetnek.

Kikre jellemz??

A teljesítményszorongás gyakoribb az els?szülött gyermekeknél, illetve az egykéknél – ebben szerepet játszhat az is, hogy az els? években az anya szorongóbb, bizonytalanabb, mint a kés?bbi testvérek gondozásakor. Az elvárások is magasabbak az els? gyermekkel szemben, aki korai életéveiben hajlamos lehet saját teljesítményét a feln?ttekével összehasonlítani, ez pedig irreális célok kit?zéséhez vezethet. A lányokat gyakrabban érinti – bár a fiatalabb korosztályban hasonló a fiúk-lányok aránya, 14 év felett már érezhet? a különbség. Általában családi halmozódás is megfigyelhet?, ami nem meglep?, hiszen a szorongás generációról generációra történ? átadásában genetikai faktor és modelltanulás is érvényesülhet.

Érdekes kérdést vet fel, hogy vajon szorongó szül?nek lehet-e nem szorongó gyermeke, illetve fordítva lehetséges-e?

Természetesen minden el?fordulhat, hiszen a gyermeket rengeteg egyéb küls? hatás (pl. iskola, tanárok, nagyszül?k, barátok fel?l érkez? visszajelzés) éri élete során, amelyek szintén befolyásolhatják a félelem szintjét, mind pozitív, mind negatív irányban. A szorongásra való hajlam velünk születik, de a körülményekt?l függ, hogy aktiválódik-e, és milyen mértékben.

Mikor gyanakodhatunk arra, hogy gyermekünk szorong a különféle iskolai megmérettetéseknél?

* Az egyik legfontosabb jel lehet, ha otthon még tökéletesen felmondja az anyagot, de másnap nem sikerül ugyanezt a teljesítményt nyújtania az iskolában, és sorozatosan rosszabb érdemjegyeket kap, mint amit a tudása alapján várnánk.

* Reggelente iskolába menetel el?tt gyakran has- és fejfájásra panaszkodik, de hétvégén és iskolai szünetek idején nem számol be hasonló tünetekr?l.

* Dolgozat és felelés el?tti este nagyon nehezen alszik el.

* Leblokkol, és nem tud megszólalni ilyen helyzetben.

* Izzad a tenyere (gyakran a dolgozat papírja is nedves lesz), hasgörcs gyötri, rágja a körmét, nagyokat sóhajtozik.

* Esetleg különféle szorongáskelt? gondolatokról számol be: pl. „Mindent elfelejtettem”, „Semmi nem jut eszembe”, „Nem fog sikerülni”

A teljesítményszorongás lehetséges okai

* Kialakulásában mind temperamentumbeli sajátosságok (pl. szorongó alaptermészet), mind környezeti tényez?k (pl. szorongó szül?, mint modell; magas szül?i elvárások, feltételhez kötött szeretet) szerepet játszhatnak.

* Az ilyen gyerekeknél els?dlegesebb a kudarctól való félelem, mint a tudásvágy, az ismeretszerzés motivációja – sokszor nem önmaguknak, hanem mások (els?sorban a szül?k) elvárásainak szeretnének megfelelni. A kihívásokat fenyegetésként élik meg, igyekeznek inkább elkerülni.

* Nagyon sok köztük a kórosan maximalista – számukra csak a tökéletes teljesítmény fogadható el az élet szinte minden területén, a hibázás kizárt. Ez viszont hosszú távon nehezen tartható, így soha nem lesznek elégedettek magukkal, önértékelésük alacsony marad, s életüket állandó félelem kísérheti.

* A szül?k magas elvárásai szintén hozzájárulhatnak a teljesítményszorongás kialakulásához – de sokszor az is elegend?, ha több generáción átível? értelmiségi családból származik a gyermek, ahol a diploma megszerzése kimondatlanul ugyan, de alapelvárás.

* A szül? nemritkán saját beteljesületlen vágyait szeretné megvalósítani gyermeke révén, s annak kudarcait sajátjaként kezeli. Nemtetszését ilyenkor akár nyíltan (pl. szeretetmegvonással), akár rejtetten, implicit módon is közvetítheti (pl. verbális és non-verbális reakciók disszonanciája: a kimondott bátorító szavak ellenére viselkedése, érzelmei csalódottságot sugallnak, amit a gyermekek érzékelnek).

* Romboló hatású lehet az úgynevezett feltételhez kötött szeretet: „Akkor leszek kedves és odaadó, ha jól teljesítesz” rejtett szül?i attit?d közvetítése is.. Ilyenkor a szeretetmegvonás büntetési módként jelenik meg, és a gyermekben kialakíthatja azt az érzést, hogy ha rosszul teljesít, nem lesz szerethet? mások számára – azaz viselkedésének és érzéseinek f? motivációs komponensévé a kudarckerülés válik.

* A szül?ket gyakran merev nevelési attit?d jellemzi, ahol a szigorú elvárások mellett hiányzik a dicséret, mivel a jó teljesítményt természetesnek tartják, ezzel is növelve a gyermek saját tudásával kapcsolatos szorongását.

* A teljesítményszorongást a gyermek korábbi negatív tapasztalatai (pl. leblokkolt a felelésnél, kinevették, mert valami helytelent mondott) is indukálhatják vagy súlyosbíthatják. A tanulási zavarok fennállása is fokozhatja a szorongást, f?leg olyan gyermekeknél, akiknél e mellé maximalizmus is társul, hiszen gyakran épp a fennálló tanulási zavar miatt érik ?t sorozatos kudarcok – minden er?feszítése ellenére.

* A teljesítményszorongás kialakulásában természetesen egyéb küls? tényez?k is szerepet játszanak, így például teljesítményorientált társadalmunk (az olimpián is szinte kizárólag az aranyéremnek örülünk, pedig minden teljesítmény mögött rengeteg befektetett munka áll).

* Szorongásra hajlamos gyermekeknél az iskolai-nevel?i attit?d elégtelensége, a nem megfelel? tanári hozzáállás (pl. hideg-kontrolláló attit?d) is hozzájárulhat a teljesítményszorongás kialakulásához.

A teljesítményszorongás következményei – miért gond, ha ennyire fél gyermekünk ilyen helyzetekben?

* A debilizáló szint? szorongás negatívan hat figyelmi kapacitásunkra és felidéz? emlékezetünkre, gátolja az agyi tevékenységet.

* A gyermek a tudásából kevesebbet tud megmutatni, mint amire képes, esetleg teljesen leblokkol, ennek következtében rosszabb érdemjegyeket kap, tanulmányi eredménye romlik.

* Továbbtanuláskor nem a valódi képességeinek megfelel? oktatási intézménybe kerül.

* A sorozatos kudarcélmények hosszú távon elkerül? magatartáshoz (hiányzások dolgozatírásnál, iskolából való kimaradás), illetve folyamatos csalódottság-, kimerültség- és tehetetlenség-érzéshez vezethetnek („Hiába tanulok, nem tudok teljesíteni”), ami el?bb-utóbb további pszichés problémák megjelenését okozhatja.

Mit tehetünk a teljesítményszorongás csökkentése érdekében?

Szül?ként

Aliztól gyermekkorában édesanyja mindig így búcsúzott el reggelente: „Ügyes, okos vagy, meg tudod csinálni!”– és adott egy „múzsa-puszit” a homlokára.  Aliznak ez olyan er?t adott, hogy még egyetemista korában is minden vizsgája el?tt felhívta anyukáját, és rituálészer?en eljátszották, hogy Aliz a telefonhoz tartotta a homlokát, édesanyja pedig küldte a múzsa-puszit. Ilyen és ehhez hasonló szül?i biztatás, „egyezményes családi gesztusok” jelent?sen enyhíthetik a szorongást.

* Fontos, hogy nyitottak legyünk gyermekünk problémájára, empatikusan hallgassuk meg, és biztosítsuk támogatásunkról ezekben a számára nehéz helyzetekben.

* Fogadjuk el, ha szorongása miatt átmenetileg gyengébb jegyeket hoz, mint azt tudása indokolná. A próbálkozást értékeljük, ne a teljesítményt! Romboló kritika helyett adjunk biztató visszajelzést – „Ez nem megy jól Neked” kijelentés helyett fogalmazzunk így: „Nézd, ha így próbálod, biztosan sikerülni fog!”

* Kutatások is bizonyítják: ha a szül? a teljesítmény helyett a hozzáállást, a ráfordítást értékeli, gyermeke sikeresebb lesz azon társaihoz képest, akiket csak a teljesítményük alapján min?sítenek.

* A humor, a játék, az engedékenység mind-mind feszültségoldó hatású lehet a szorongásra hajlamos gyerekeknél. 

* Sokat segíthet a „hibázni lehet, s?t érdemes is, mivel ebb?l tanulunk a legtöbbet”, és „mindig van második esély” attit?d is. Egyszóval: a gyermeknek is könnyebb lesz, ha környezete lazulni tud.

* Cél, hogy el?bb-utóbb felismerje: fontos ugyan az iskolai teljesítmény, de nem annyira, hogy magunknak ártsunk vele. És minden javítható – s?t sokszor nem feltétlenül csak az iskolai sikerességen múlik a kés?bbi helytállás. Mindennél fontosabb a kiegyensúlyozott személyiségfejl?dés, mivel ennek talaján könnyebben veszi a kés?bbi akadályokat.

* A tünetek tartós fennállása, illetve jelent?s funkcióromlás esetén mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, aki segít feltérképezni a problémát okozó tényez?ket, és beavatkozni a szükséges pontokon.

Tanárként

* Az iskolában a teljesítmény-centrikus alapattit?d lehet felel?s a teljesítményszorongásért – ennek enyhítési lehet?sége a pedagógus nevelési-tanítási módszerében rejlik. Sok-sok biztatás, jó kapcsolat kialakítása, gyakori pozitív visszajelzés és személyre szabott számonkérés (saját korábbi teljesítményéhez való viszonyítás, ennek alapján a fejl?dés megállapítása), a teljesítmény helyett a befektetett munka értékelése sokat segíthet. Fontos, hogy a tanár biztonságos légkört tudjon kialakítani, ahol a gyermek elfogadása önmagáért, nem a teljesítményéért történik.

* Az els? tanévekben a tanító néni személyisége a legmeghatározóbb tényez?, amely a kés?bbiekben befolyásolhatja a tanuláshoz és iskolához f?z?d? motivációt. Ezért is nagyon fontos, hogy – ha van rá lehet?ségünk, – alapos gondossággal válasszunk a gyermekünk személyiségéhez illeszked? tanító nénit.

Kisfiam iskolába kerülése el?tt, a tanító néni választásakor volt egy kulcsmondat, ami segített dönteni: „Nálam nincs fekete pont, katicákkal jutalmazok, mert hiszek abban, hogy csak pozitív ösztönz?kkel tudom kihozni a legtöbbet minden gyermekb?l, és mindenki fejl?dését megpróbálom saját magához mérni, nem a többiekéhez.” Valóban csak jutalmaz és mindenkinek személyre szóló értékelést ad – valószín?leg ennek köszönhet?, hogy kisfiam felszabadultan megy reggelente iskolába, és szinte észre sem veszi a „számonkérést”.

A pozitív példa mellett álljon itt egy negatív is: a szintén els?s kislány otthon hagyta a tornafelszerelését, amiért kapott egy fekete pontot, amit „elfelejtett” aláíratni a szüleivel, ezért újabbal büntették. Ezt követ?en a kislány fejfájásra és hasfájásra panaszkodott iskolába menetel el?tt, és rendkívül szorongott, hogy vajon aznap miért kap büntetést. Az iskola már inkább a félelmet, nem az örömöt jelentette számára...