Változott a görbe
Már nem a fiatal feln?ttkor az élet legboldogabb id?szaka
Ha mindezt grafikusan ábrázoljuk, a boldogság görbéje U alakot követ (a két csúcs a fiatalkorhoz és az id?skorhoz köthet?), míg a boldogtalanságé domború formát mutat. Ez alapján úgy t?nik, hogy az életközepi válság – vagy más néven kapuzárási pánik – valóban létez? jelenség: a boldogság szintje körülbelül 50 éves korban éri el mélypontját, míg 30 és 70 éves kor között figyelhet?k meg a csúcsok. Ezt a mintázatot 146 országban kimutatták, s?t, a jelenség már az 1970-es évek kutatási adataiban is megjelent – és az eredmények szerint nem kizárólag az emberekre jellemz?. A kutatók ugyanis a nem emberi f?eml?söknél is hasonló életciklusmintát találtak.
Változott a görbe
David Blanchflower, a Darthmouth College közgazdaságtan professzora szerint ez a modern társadalomtudományok egyik legfelt?n?bb és legállandóbb mintázata – volt. A kutató úgy véli, ez a görbe évtizedeken át stabilnak t?nt, azonban egy új kutatás eredményei változást mutatnak. Blanchflower és munkatársai nemrégiben egy tanulmányt tettek közzé az amerikai Nemzeti Gazdaságkutatási Hivatal (NBER. National Bureau of Economic Research) megbízásából, amely szerint a korábban megfigyelt boldogtalansági mintát felváltotta egy olyan tendencia, amely az életkor el?rehaladtával a boldogtalanság folyamatos csökkenését mutatja. Ezt a mintát a fiatalok boldogtalanságának növekedése okozza, mind abszolút értékben, mind az id?sebbekhez viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a fiatalok boldogságszintje is jelent?sen visszaesett, ami átalakította az életkor szerinti boldogság korábbi U görbéjét, ez ma már inkább egyenletesen emelked? vonalat követ.
A boldogtalanság hosszú távú alakulását vizsgáló kutatás a Centers for Disease Control and Prevention (Betegségmegel?zési és Járványvédelmi Központ) Behavioral Risk Factor Surveillance System (Viselkedéses Kockázati Tényez?k Megfigyel? Rendszere) 2009 és 2022 közötti adatait elemezte. Az adatok olyan kérdésekre adott válaszokból álltak, mint például: „ha a mentális egészségére gondol – beleértve a stresszt, a depressziót és az érzelmi problémákat –, az elmúlt 30 napban hány napon érezte úgy, hogy nem volt jól lelkileg?” A 2020 és 2022 közötti id?szakban a válaszadók több mint fele nem számolt be egyetlen rossz mentális állapotban eltöltött napról sem. Ugyanakkor 7 százalékuk mind a harminc napot megjelölte, vagyis minden napját rossz mentális állapotban töltötte. Ez az arány 1993 és 2023 között csaknem megduplázódott, és a növekedés különösen a fiatalok, f?ként a 18–25 éves n?k körében volt a leggyorsabb.
Carol Graham, a Brookings Institution vezet? kutatója szerint, aki a jóllét és boldogság témakörével foglalkozik, súlyos felismerés, hogy a boldogság mélypontja a fiatalkorra esik. Ez az az életszakasz, amikor az emberek elindulnak, terveket sz?nek, és tele vannak lehet?ségekkel. Graham szerint nem lenne szabad pont ebben az id?szakban a leginkább szorongani, depressziósnak vagy reményvesztettnek lenni a jöv?vel kapcsolatban.
Globális jelenségr?l van szó
Blanchflower kezdetben a COVID-járványt tartotta a változások f? okának, de ma már másképp látja. A kutató szerint a világjárvány csupán meghosszabbította azokat a tendenciákat, amelyek már korábban is jelen voltak.
Az NBER-tanulmányban Blanchflower és munkatársai az Egyesült Királyság adatait elemezve meger?sítették ezeket az eredményeket, és hasonló mintázatokat azonosítottak Ausztráliában, Kanadában és Új-Zélandon is. A Sapien Labs Global Mind Project 2020 és 2023 között, 34 országban végzett vizsgálata szintén azt mutatta, hogy a fiatalabb generációk körében világszerte magasabb a rossz közérzet szintje, és a korábbi, évtizedeken át stabilnak t?n? U-görbe már nem figyelhet? meg.
A fiatal feln?ttek körében tapasztalható boldogságcsökkenés és boldogtalanságnövekedés okairól egyel?re nincs tudományos egyetértés. Blanchflower úgy véli, hogy a jelenség hátterében a mobiltelefonok és a közösségi média elterjedése állhat, de nyitott más magyarázatra is. A kutató szerint az okoktól függetlenül is egyértelm?, hogy globális problémával állunk szemben, és túl vagyunk azon a ponton, hogy pusztán mérjük a jelenséget – konkrét lépésekre van szükség a romló tendenciák megállításához.
forrás:
https://www.scientificamerican.com/article/young-adulthood-is-no-longer-one-of-lifes-happiest-times/
Ajánlott cikkeink
Az id?skori boldogságról
Az utóbbi két évtizedben a pozitív pszichológia egyre inkább a közgondolkodás fókuszába került. Növekszik az igény arra, hogy ne csak a problémákkal foglalkozzunk, hanem az életmin?ség javítása is ...
Miért olyan ritka a tartós és boldog kapcsolat?
„Hasonlóságaink miatt találkozunk, és a különböz?ségeinkb?l tanulunk” (Virginia Satir)
Hogyan lesz egy szerelemb?l válás, az intimitásból gy?lölet vagy távolság? Milyen stációkat járunk végig közben? Hogyan tudunk esélyt teremteni magunknak a pozitív érzések, a „szeretetkert” ...
Az ember, aki elkerülte a boldogságot
Gyakran pszichoterápiás keretek között is találkozunk olyan személyekkel, akik mindenféle társas kapcsolatot és helyzetet messzir?l elkerülnek, csendesek, visszahúzódóak, és vágynak ugyan a szoros, ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
