a gén által kódolt információ nem változik, csak éppen megszólal vagy elcsendesedik
Hirdetés
2011-04 lapszámban megtalálható
Beszél? és néma gének - Beszélgetés Falus András akadémikussal
Az immunrendszer úgy m?ködik, mint a jó rend?rség: a rosszat kiveszi, a jót nem bántja. Ez egy kognitív sajátosság, aminek ma már számos mechanizmusát molekuláris, sejtbiológiai szinten értjük. A modern immunológia felismerte, hogy a legfontosabb szignál a biológiai veszély (pl. sérülés, rákos burjánzás) érzékelése. Ezek a jelek riadóztatják az immunrendszer sejtjeit. Ez – visszatérve a genomra – egy génaktivitási mintázatot jelent, aminek a célja a veszély forrásának kiiktatása és az egészséges szövet regenerációja.
Az embrió kifejl?désének van egy bels? és egy küls? programja. A bels? program felel?s azért, hogy kb. 40 hét alatt kifejl?djön a gyermek. A küls? program már ekkor is érvényesül, ilyen hatás például az édesanya hangja, h?mérséklete, táplálkozása stb. Ha pedig dohányzik, akkor természetesen annak káros hatása is. Ha megszületik a gyermek, akkor további küls? hatások érvényesülnek. Ezek között a táplálkozást, a mozgást, a fényhatásokat, gyógyszereket, fert?zéseket, s?t a lelki hatásokat is említhetjük. A küls? pszichoszomatikus hatások a bels? funkciókat is befolyásolják. Jó példa erre az allergia, az asztma tüneteinek megjelenése is. Az immunológiailag viszonylag egyszer?en magyarázható túlérzékenységi, allergiás reakció beindítása nagyon gyakran lelki – például stresszel kapcsolt – folyamatokkal kapcsolatos. Minderr?l és egyéb környezeti hatások jelent?ségér?l eddig is tudtunk. Az új felismerés az, hogy ennek során a DNS molekulát úgy is lehet kívülr?l befolyásolni, hogy a genetikailag meghatározott „bet?sorrend” nem változik, csak éppen a DNS lesz hozzáférhet?bb egy-egy gén „megszólalását” illet?en. Ilyen hatás többek között a DNS egyik nukleotidjának metilálása és a DNS-ben lév? fehérjék (hisztonok) acetilálása. Ezek a módosulások „föllazítják” vagy éppen hogy jobban összetekerik a DNS-t, ami aktivációt vagy gátlást, azaz a gének kifejez?désének változását jelenti. A metiláció, acetiláció lényege tehát az, hogy a környezet kémiai változásokon keresztül hat a DNS m?ködésére. Ezek az epigenetikai változások.
Hirdetés
Az interjú Falus András akadémikussal, a Semmelweis Egyetem tanárával, az SE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatójával a Mindennapi Pszichológia 2011. 4. számában olvasható
2011-04 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
„Érezd az er?t!”
Kell, hogy valakit?l megkapjuk a feltétlen elfogadást, a szabályokat, a szabadságot és a feladatokat, hogy aztán mindezt adni is tudjuk. A feln?tté válás nem azt jelenti, hogy megkomolyodunk, és ...
„Nem vagyunk képesek mentálisan mindent elbírni”
Beszélgetés dr. Barta Csaba genetikussal
„Vannak, akik jobban, és vannak, akik kevésbé golyóállóak” – többek között a szomszédban dúló háború pszichés hatásairól is beszélgettünk dr. Barta Csaba egyetemi docenssel, a Semmelweis Egyetem ...
A krónikus betegségek és a pszichoszomatika – A szakmák párbeszéde
A pszichoszomatika kiindulópontja nem a pszichiátria és nem a pszichoterápia, hanem a szomatikus medicina, els?sorban a háziorvosi alapellátás. Ott d?l el a betegségek és a betegek sorsa, mert ott ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.