A morális érzelmek jelent?sége abban áll, hogy viselkedésünket motiválni képesek
Hirdetés
2014-01 lapszámban megtalálható
B?ntudat és szégyen – morális érzelmeink
Ha az elveinkkel ellentétesen viselkedünk, nagy az esélye annak, hogy b?ntudatot vagy szégyent, tehát valamilyen morális érzelmet élünk át.
Ezek csak akkor tudnak kialakulni, ha képesek vagyunk önmagunkról gondolkodni és önmagunkat valamilyen elváráshoz hasonlítani. A szocializáció során ugyanis nemcsak azt tanuljuk meg, hogy mi értékes, mi elfogadható és helyes, hanem az elvárások, szociális normák, erkölcsi elvek bels?vé válnak – azaz ezeket sajátjainknak érezzük. Kialakul, hogy milyennek kellene lennünk (elvárt énkép) vagy milyenek szeretnénk lenni (ideális énkép) – vagy milyenek nem akarunk lenni (nem kívánt én). Ezek vezérfonalként befolyásolják a viselkedésünket – egyben referenciakeretként szolgálnak a viselkedésünk és saját magunk megítéléséhez is. Az önbecsülésünket – vagyis önmagunk értékességére vonatkozó ítéletünket – er?teljesen meghatározhatja, hogy ezekhez a referenciapontokhoz képest (általában vagy aktuálisan) milyenek vagyunk.
Hirdetés
A morális érzelmek jelent?sége abban áll, hogy viselkedésünket motiválni képesek. A szégyent?l és a b?ntudattól – mivel kellemetlen, s?t fájdalmas érzések – igyekszünk minél hamarabb megszabadulni. Ha lehet?ségünk van rá, akkor – különösen a b?ntudat esetén – megpróbáljuk jóvátenni a vétkünket, tévedésünket, viselkedésünk negatív következményeit. Ez nagyon kedvez? – s?t egy bevett pszichológiai fordulattal élve: adaptív – következménye lehet a morális érzelemnek. Ezek az érzelmek tulajdonképpen morális barométerként arról informálnak minket, hogy mi elfogadható szociálisan és morálisan – illetve hogy szociálisan és morálisan mi elfogadhatóak vagyunk-e saját magunk vagy mások számára.
B?ntudat vagy szégyen?
A szégyent és a b?ntudatot sokszor ennek mentén szokták elkülöníteni egymástól: nagyobb valószín?séggel él át valaki szégyent, ha önmagát definiálja rossznak a morálisan helytelen viselkedés után, míg b?ntudatot nagyobb eséllyel akkor érez, ha magát a viselkedést tartja helytelennek. Empirikus vizsgálatok arra utalnak, hogy a b?ntudat nagyobb eséllyel jár jóvátételre irányuló próbálkozásokkal – a szégyen a hozzá kapcsolódó szorongás vagy éppen düh miatt legátolhatja a „szenved? fél” érzelmeinek és a gondolatainak tudatosítását, megakadályozva a jóvátételre irányuló próbálkozásokat.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 1. számában olvasható.
2014-01 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
A lelkiismeret születése
„Ne mondd meg az anyukádnak, hogy kiszöktünk a kerítésen!”
A lelkiismeret
Az emberi léleknek vannak olyan jelenségei és m?ködésmódjai, amelyeket nem lehet kimerít?en megmagyarázni pszichológiai kategóriákkal. Ilyenek mindenekel?tt az etika meghatározó fogalmai: a ...
Erkölcsi dilemmák
Hogyan viselkedjünk úgy, hogy egyszerre tudjuk önmagunkat tisztelni és kivívni mások tiszteletét? Hogyan kerüljük el az önzést, a gyávaságot és a felel?sség elhárítását? Hogyan legyünk jó emberek?
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.