Félelmek képei
Frissítve: 2025. 06. 23.
A gyerekek tévézésével kapcsolatosan állandó dilemma, vajon mennyiben jár káros következményekkel a gyerekek viselkedésére, lelki egészségére az er?szakos, félelemkelt? tartalmak ábrázolása? Mindenáron meg kell-e óvnunk ett?l a gyereket – vagy ha ez elkerülhetetlen, hogyan el?zhetjük meg, hogyan tompíthatjuk a negatív hatásokat?
Azt már elöljáróban el kell ismernünk, hogy sokszor kett?s mércével közelítünk a téma felé: gyerekeink számára legszívesebben megtiltanánk az effajta filmeket, miközben alkalomadtán mi magunk szívesen megnézünk egy thrillert vagy horrort. A társadalomtudósok „Third-person-effekt” néven említik ezt a jelenséget: szinte mindannyian úgy gondoljuk, hogy a médiaer?szak látványa általában véve káros hatással van az emberekre – ugyanakkor meg vagyunk gy?z?dve arról, hogy ez kizárólag másokat érint – mi magunk nem vagyunk kitéve semmiféle veszélynek.
Persze az is a probléma egyoldalú megközelítése lenne, ha kizárólag a negatív hatásokra összpontosítanánk, s az agresszió megjelenítésének teljes tiltása mellett foglalnánk állást. A gyerekek és fiatalkorúak számára ugyanis a határok megismerése és próbálgatása fontos tanulási és fejl?dési lehet?séget is jelenthet. Ám – ahogy Lothar Mikos médiakutató megjegyzi – már az er?szak fogalmának meghatározásánál is problémába ütközünk, hiszen nem függetleníthetjük az adott társadalom morális ítéleteit?l, a kulturális kontextustól vagy akár a történelmi sajátosságoktól. A médiaer?szak népszer?sége a feszültségkeltés és félelem „élvezeti értékének” is köszönhet?, hogy a gyerekek és a fiatalok azt próbálgatják, mennyit tudnak elviselni és hogyan képesek kezelni ezeket az érzelmi „megpróbáltatásokat”. S jóllehet a félelmet a médiakutatásokban általában „negatív érzelemként” tartják számon, ne feledjük, hogy ez ?si érzelmeink egyike, és evolúciós szempontból fontos túlélési mechanizmust képvisel. Az evolúció során ugyanis fontos volt, hogy megtanuljunk félni, mivel ezzel elkerülhetjük a nagyobb bajt...
Azt gondolnánk, hogy a félénk gyerekek kerülik a félelemkelt? filmeket – Peter Vitouch osztrák médiakutató azonban rácáfol erre. Olyan gyerekek médiafogyasztási szokásait vizsgálta, akiknek valamilyen – félelemmel összefügg? – pszichés problémájuk volt. Az egyik csoport szorongásos problémákkal küzdött, de tagadták, hogy félelmeik lennének, a másik csoportba olyanok kerültek, akiknek a családjában haláleset történt, s szemmel láthatóan nehezen birkóztak meg ennek feldolgozásával. Utóbbiak esetében egyértelm? volt, hogy a kialakult pszichés problémákért nem a médiatartalmak hibáztathatók. Vitouch megállapította, hogy az átlaghoz képest mindkét csoport tagjai jelent?sen több félelemkelt? m?sort néznek, s?t, kifejezetten vonzzák ?ket ezek a tartalmak – éppen a félelemmel való megbirkózás terén jelentkez? nehézségeik miatt válnak fontossá számukra. Sok esetben újra és újra szeretnék látni vagy hallani a borzongató történetet. Ennek egyik oka a kutató szerint az lehet, hogy a gyerekek a bejósolhatóság révén úgy érzik, kontrollt gyakorolhatnak az események felett – másrészt bármikor ki lehet kapcsolni a filmet, elmenekülni, becsukni a szemünket vagy egyéb gondolkodási stratégiákat kialakítani, s a látottakat elvonatkoztatni valóságtól („Hiszen ez csupán egy film!”).
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 2. számában olvasható.
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Neurodiverzitás és képerny?id?
mipszi.hu
A legtöbb szül?t érinti a gyermek képerny? el?tt töltött idejének és a digitális eszközök használatának hatása a fejl?désre. Sok veszélyre lehet – és bizonyos esetben szükséges is – felhívni a ...
Internetfügg? a gyerekem?
Tárnok Zsanett, PhD
A szül?k általában két dolog miatt aggódnak: az egyik, hogy gyermekeik túl sok id?t töltenek valamilyen képerny? el?tt, illetve hogy ellenállnak, ha ezt az id?t a szül?k csökkenteni próbálják. Egyre ...
Hagyjam vagy ne hagyjam? A „kütyüzés” hatása a gyerekekre
mipszi.hu
Jó vagy rossz, ha egy gyerek „kütyüzik”, vagyis digitális eszközöket használ (pl. tablet, telefon, PC, laptop)?
Jóbarát vagy technoördög?
Dr. Csibi Sándor, Dr. Szabó Attila Prof.
Megszületett, itt van, szeretjük, és nem tudunk nélküle élni! Megváltoztat bennünket annyira, hogy nem értjük sokszor sem az el?z?, sem a következ? generációt. A kicsik gyorsabban és ügyesebben ...
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekHogyan olvasnál?
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
