Vajon jogos a szül?k aggodalma, hogy a gyerekek képerny? el?tt töltött ideje már függ?ségnek számít? Valójában nem létezik olyan betegség, hogy internet- vagy telefonfügg?ség. Van problémás internethasználat – ezt 1995-ben írták le el?ször, a kóros játékszenvedélyhez hasonlítva a jelenséget –, de ez nem számít önálló diagnózisnak, inkább a kényszerek, impulzuskontroll-problémák közé illeszkedik. Ennek ellenére a köznyelvben sokszor használjuk azt a szót, hogy internet- vagy telefonfügg?, de azzal, hogy ezt függ?ségnek nevezzük, leginkább azt az aggodalmat kommunikáljuk, hogy a sok képerny?id? egészségtelen, és tehetetlennek érezzük magunkat, hogy ezt befolyásolni tudjuk.

Ne patologizáljunk!

A legújabb diagnosztikai rendszerek már megfogalmazzák a mentális egészségre negatívan ható online játékszenvedély zavarát (internet related gaming disorder, IGD), amiben mindenképpen kritérium, hogy a jelenség valamilyen funkcionális károsodással járjon a mindennapi életre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy az egyén elveszíti a kontrollt a játékkal kapcsolatos viselkedése felett, és a játék els?bbséget élvez olyan más, fontos napi tevékenységekkel szemben, mint a tanulás, a munka, az öltözködés, a társas kapcsolatok ápolása stb.Fontos szempont, hogy a játékkal töltött id? és gyakoriság nem tartozik ebbe bele. Tehát ha a gyereknek vannak érdemi offline szociális kapcsolatai, teljesít az iskolában, esetleg még sportol is, biztos, hogy nem beszélhetünk függ?ségr?l. Legyünk óvatosak ezzel a kifejezéssel, és ne patologizáljuk az egyébként normális serdül?kori viselkedést. Ez a kijelentés akkor is érvényes, ha a fiatal ellenáll, ellenkezik, és dühös lesz, ha korlátozzuk a képerny?id?t.Félrevezet? lehet annak a megítélése, hogy sok id?t töltenek-e a kamaszok a neten, hiszen többnyire az életkoruknak megfelel? tevékenységeket végeznek, melyeket a szül?k régebben offline végeztek: társalognak a barátaikkal, felfedezik személyes érdekl?dési körüket, vásárolnak, zenét hallgatnak, házi feladatot készítenek, filmet néznek, játszanak. Tulajdonképpen ez új módja a fiatalok kultúrájának, a kortárskapcsolatok fenntartásának és az azokban való részvételnek.

Problémás internethasználat és mentális egészség

Ha egy gyerek olyan széls?ségesen koncentrál a videójátékokra, hogy az a mindennapjaira is jelent?s hatással van, akkor ezt inkább valamilyen más mentális egészségi probléma „termékének” tekintjük. Ilyen lehet a szociális szorongás, az ADHD, a tanulási zavar, a hangulati problémák.Azok a gyerekek, akik valamilyen szempontból kudarcként élik meg a hétköznapjaikat, mert például tanulási zavar miatt nehézségeik vannak az iskolában, vagy a szociális szorongásuk miatt nehezen teremtenek kapcsolatot, sikerélményt szereznek az online játék során: egy biztonságosan kiismerhet? térbe kerülnek, mellesleg tartoznak is valahová. Sajnos fontos azt is tudni, hogy a játékokat és az alkalmazásokat úgy tervezik, hogy a lehet? legnagyobb mértékben lekössék a gyerekek figyelmét, és olyan beépített önjutalmazó rendszert tartalmaznak, ami még a feln?ttek önkontrollját is próbára teszi. Gondoljunk csak arra, amikor új információ érdekében folyamatosan lefelé görgetjük a különböz? közösségi oldalakat. Nagyon nehéz megálljt parancsolni. Az agyunk arra van beprogramozva, hogy keresse és szeresse az újszer?, stimuláló dolgokat, ráadásul könnyebb ezt választani, mint a nagyobb szellemi er?feszítést igényl? feladatokat, annak ellenére, hogy azok hosszabb távon kifizet?d?bbek. Sajnos ha folyamatosan felületesen kötelez?dünk el az ingerek felé, akkor alapvet?en a lehet?ségünk vész el arra, hogy valamilyen elmélyült és lassabb tevékenységet végezzünk, mint például az olvasás. A jó hír az, hogy csak a lehet?séget, és nem a képességünket veszítjük el, így megfelel? tudatossággal és jó szokások kialakításával visszaszerezhetjük azt.

A problémás internethasználat következményei

A kutatások azt mutatják, hogy a túlzott mérték? játék – a szabadid? kétharmadának vagy annál nagyobb részének ezzel töltése – összefügg a negatív mentális egészségi állapottal, többek között a szorongás, a depresszió és a szerhasználat gyakoribb el?fordulásával.Ugyanez igaz a közösségimédia-használatra is, ahol különösen a lányok veszélyeztetettek, mert kedvez?tlenül hasonlítják magukat társaikhoz. Ez az összefüggés nem bizonyítottan ok-okozati, vagyis nem azt jelenti, hogy az Instagram vagy a TikTok miatt lesz valaki depressziós, ennek ellenére érdemes megvizsgálni, hogy a közösségi média hogyan hathat negatívan a tinédzserekre és a fiatal feln?ttekre.Az egyik ok, amiért az összefüggés többnek t?nik, mint véletlen egybeesés, az az, hogy a depresszió növekedése az okostelefon-használat növekedésével párhuzamosan jelentkezett. Egy 2017-es, több mint félmillió nyolcadik és tizenkettedik osztályos amerikai tanuló körében végzett tanulmány szerint – melyet Jean Twenge vezetésével készítettek – 2010 és 2015 között 33 százalékkal n?tt a magas szint? depressziós tüneteket mutató diákok száma. Ugyanebben az id?szakban a lányok öngyilkossági aránya ebben a korcsoportban 65 százalékkal n?tt! Különösen a tinédzser lányok depressziójának növekedésével kapcsolatban jellemz? az az elgondolás, mely szerint a kiváltó okok közül a legfontosabb, hogy negatívan hasonlítják magukat mások tökéletesnek t?n? képéhez – akik szebbnek, vékonyabbnak, népszer?bbnek és gazdagabbnak t?nnek –, így fokozatosan elvesztik az önbecsülésüket. A depresszióval való összefüggés alól kivételt képeznek azok a lányok, akik nagymértékben használják a közösségi médiát, de emellett magas szint? személyes társas interakciókat is fenntartanak. 
Az okostelefonokat 2007-ben vezették be, és 2015-re a tizenévesek és fiatal feln?ttek 92 százalékának volt ilyen eszköze. Ugyanebben az id?szakban ugrásszer?en megn?tt a fels?oktatásban segítséget kér? diákok száma, els?sorban depresszió és szorongás miatt, ami a járvány óta tovább emelkedett.Egyes szakért?k a depresszió növekedését annak bizonyítékaként látják, hogy az online kapcsolatok érzelmileg kevésbé kielégít?ek, és emiatt a fiatalok szociálisan elszigeteltnek érzik magukat. Persze ne felejtsük, hogy vannak olyan tinédzserek is, akiknek nem sikerül offline kapcsolatot teremteniük társaikkal, mert vagy földrajzilag elszigeteltek, vagy nem érzik magukat elfogadottnak az iskolájukban és a helyi közösségben. Ezeknek a gyerekeknek az online kapcsolat életment? lehet.A fiatalok rengeteg id?t töltenek a közösségi médiában azzal, hogy posztolják, amit a világ szerintük tökéletes életnek tart. Már önmagában az a tény, hogy sok id? elmegy ezzel, megakadályozza azt, hogy olyan tevékenységeket végezzenek, ahol feltölt?dhetnek, önbizalmat építhetnek, például a fizikai aktivitáson vagy más sikerélményt adó tevékenységen keresztül. Az a dopaminlöket, amit a lájkok begy?jtése és figyelése okoz, hosszú távon nem lesz kielégít?, viszont könny? hozzászokást okoz.A figyelmi problémák oka leginkább az, hogy a fiatalok úgy érzik, és tulajdonképpen büszkék is rá, hogy képesek párhuzamosan egyszerre több dologgal is foglalkozni: házi feladat közben zenét hallgatni, a közösségi médiára figyelni, sms-ezni és a háttérben tévézni. Bizonyított tény, hogy ez a multitasking alapvet?en nem lehetséges, hiszen aláássa a kognitív funkciókat, és csökkenti a tanulási hatékonyságot. A valóságban arról van szó, hogy nagyon gyorsan váltanak az egyes tevékenységek között, de ennek ára van: a gyengébb koncentráció, a megnövekedett id?, amit ténylegesen a tanulásra kell fordítani, és a csökkent szabadid?.Kutatások szerint a kamaszok 60 százaléka az alvás el?tti utolsó órában még nézi a telefonját, és átlagosan egy órával kevesebbet alszik, mint azok a társaik, akik nem használják a telefonjukat lefekvés el?tt. Az elektronikus képerny?k kék fénye zavarja az elalvást, ráadásul a közösségi média ellen?rzése nem feltétlenül pihentet? vagy alvást el?segít? tevékenység, hiszen ez a fajta folyamatos görgetés könnyen stresszhez vezethet.A tizenéveseknél a hangulati problémák egyik gyakori kiváltó oka az alváshiány, amit a közösségimédia-használat még súlyosbíthat.

Hogyan csökkenthetjük a közösségimédia-használat negatív hatásait?

Bár még nincs meggy?z? bizonyíték arra, hogy a közösségi média használata közvetlenül depressziót okozna, rengeteg figyelmeztet? jelet látunk a negatív hatásokat tekintve. A lényeg talán az, hogy mindig koncentráljunk az online és offline világ közti egyensúlyra. A szül?k felel?ssége, mikor engedik meg gyereküknek, hogy okoseszközöket használjon, és milyen határokat szabnak, illetve milyen érdekl?dést mutatnak gyerekük online tevékenysége iránt. Természetes, hogy a fiatalok számára az online tér egy id? után privát térré válik, de akkor is érdemes szül?ként megbizonyosodni róla, hogy az pozitív és egészséges-e. A szül?k felel?ssége az is, hogy figyeljenek a gyerekükre, és vegyék komolyan, ha hangulati vagy egyéb tüneteket észlelnek. Beszélgessenek vele, és ne várjanak a segítségkéréssel, ha esetleg úgy érzik, nem oldódik meg a probléma.

Tippek: mire figyeljünk? 

Egyensúly – Gy?z?djön meg róla, hogy gyermekei offline is részt vesznek a társas érintkezésben, és legyen idejük olyan tevékenységekre, amelyek segítenek az identitás és az önbizalom építésében.

Értesítéseket ki! – Az alkalmazásfejleszt?k az értesítésekkel arra csábítják a felhasználókat, hogy bármit is csináljanak, szakítsák meg, hogy folyamatos kontaktusban maradjanak. Ne hagyja ezt.

Kamasz lányok veszélyben – Figyelje azokat a lányokat, akik különösen nehéz id?szakon mennek keresztül, vagy átlagon felüli stressznek vannak kitéve. A közösségi média negatív hatásai még inkább n?hetnek, ha az önbizalom eleve alacsony.

Tudatos használat – Bátorítsa a tinédzsereket, hogy legyenek ?szinték önmagukkal azzal kapcsolatban, hogy a közösségi médiával töltött id? hogyan befolyásolja az érzéseiket, és szakítsanak az olyan interakciókkal, amelyek fokozzák a stresszt vagy a boldogtalanság érzését.

Mutasson példát – Szervezzen min?ségi családi id?t, beleértve a telefonmentes vacsorákat és egyéb tevékenységeket. 

Alváshigiéné – Vezesse be, hogy a hálószobában egy meghatározott id?pont után és éjszaka nem lehet okostelefont használni.