Intelligens döntések?
A magasabb intelligenciahányadossal jellemezhet? személyek valahogy mintha mindenben jobbak lennének – ezt támasztják alá azok a kutatások, melyeknek eredményei szerint nemcsak az iskolában teljesítenek jobban, de jobb munkahelyük, több fizetésük, hosszabb életük is lesz, mint kevésbé intelligens társaiknak, ráadásul a párválasztásban is sikeresebbek lesznek. Látszólag egyszer? a képlet: az értelmesebb emberek, jobban átlátva az összefüggéseket, optimálisabban ki tudják használni az élet által kínált lehet?ségeket, jobban tudnak mérlegelni, dönteni, stb. De vajon tényleg jobban tudnak-e dönteni? Hiszen az élet által „kínált” problémák legtöbbje nagyon homályos körvonalakkal jellemezhet?, számos változóról csakis becsléseink lehetnek – nem beszélve Herbert Simon, az 1978-ban Nobel-díjjal kitüntetett amerikai közgazdász-politológus-pszichológus „korlátozott racionalitás” elvér?l, amely szerint az emberi agy kapacitása nagyon kicsi azokhoz a komplex problémákhoz képest, amelyeket objektív racionalitással kellene megoldania. Rámutatott, hogy nem látjuk át az összes lehetséges cselekvési változatot, hiányosan ismerjük a küls? körülmények várható alakulását, nem tudjuk kiszámítani döntéseink valamennyi következményét, jöv?re vonatkozó „ismereteink” pedig valójában csupán képzeletünk termékei. Az információk tömkelege fölemészti a figyelmünket, mondja Simon, ezért egy döntés meghozatalakor a figyelem hatékony megosztása is kulcsmomentumnak tekinthet?. Ezért még a „legjobb döntéshozók” is intuitív alapon döntenek – és döntéseik csak részben racionálisak.
A magasabb intelligenciaszint és az életben való érvényesülés fent említett összefüggéseinek persze más magyarázata is lehet: az együttállás elvben megmagyarázható akár valami más, nem vizsgált tényez? hatásával, ami mindkét területet – az intelligenciát és az életben való érvényesülést is – azonos irányban befolyásolja. Ian Deary, az Edinburghi Egyetem kutatója egyebek mellett fölveti, hogy egy „jól összeállított rendszer” vagy egy „jól huzalozott test” hatékonyabb választ tud adni a környezetb?l érkez? inzultusokra, ennek köszönhet?en már fiatal korában, de kés?bb, egész élete során is kevésbé használódik el, kevesebb károsodás éri, ezáltal pedig egyszer?en hatékonyabban m?ködik.
Ajánlott cikkeink
Mesterséges intelligencia és a pszichológia – avagy ember és gép interakciója
Képzeljük el, hogy két emberrel chatelünk, és a beszélgetés alapján kell megítélniük, melyikük a n? és melyik a férfi. Milyen kérdéseket kell feltennünk ahhoz, hogy ezt biztosan eldönthessük?
IQ – tévedések vígjátéka?
Ha Magyarországon, vagy bármely más európai, észak-amerikai országban egy kreatív munkára embereket keresnek, az állásajánlatban gyakran megjelenik az ideális jelölt magas intelligenciája, mint ...
Nemi különbségek a racionalitásban
Sokszor hallhatjuk, hogy a férfiak inkább racionális, matematikai, a n?k pedig inkább érzelmi, intuitív gondolkodásúak. De megállja-e a helyét ez az állítás? Valószín?leg mindenki tudna hozni pro és ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
