Önbizalom a mindenhatóság érzésének tükrében
Kritikus pont: ha valami nem megy…
A pszichoanalitikus gondolkodás szerint a személyiség saját mindenhatóságába vetett – többnyire tudattalan – hite alapvet?en járul hozzá az egészséges önbizalom hiányához. Egészséges önbizalmon értve azt, hogy az egyén olyan reális célokat, elvárásokat képes maga elé állítani, amiket kisebb-nagyobb er?feszítések árán el is tud érni, az elért eredmény pedig elégedettséggel tölti el, ami er?síti önmaga értékességének az érzését, és építi reálisan megalapozott pozitív önértékelését, önbizalmát. A mindenhatóság, mindentudás érzése a személyiség fejl?dése során kedvez? esetben fokozatosan gyengül, helyét a reális önismeret, a saját képességek reális megítélése, az egyén önmagával és másokkal szemben támasztott reális elvárásai veszik át. Minél fiatalabb egy gyerek, annál inkább képes magára úgy tekinteni, mint aki mindenre képes. Az ebben való csalódás kiemelt id?szaka a 2-3 évesekre jellemz? dackorszak. Szeretnék a cip?t bef?zni, a zoknit felvenni, levenni, a kabátot begombolni, a magasan lév? polcról a játékot levenni – de nem megy, pedig igazán szeretnék, de nem tudják. A korábbiakhoz képest ebben az életszakaszban sokkal s?r?bben tapasztalják meg saját korlátaikat, az akarom, szeretném és tudom közti különbséget. Feszültségekkel teli korszak ez! Ugyanakkor a születés pillanatától gy?lnek a tapasztalatok arról, hogy valami a kívánt szándék ellenére nem valósul meg. A csörg?t nem mindig lehet elérni, az anya nem válik azonnal elérhet?vé a finom tejjel és így tovább… aztán kezd?dik a nyöszörgés, ami hamarosan sírásba hajlik… Hogy mi a folytatás? Ez jelent?s részben múlik a feln?tt környezeten: ha képesek felismerni a kellemetlenség okát és elfogadni, hogy ez valóban az a gyerek számára, akkor ezen a talajon meg is lehet nyugtatni ?t. Ha a szül?k, az anyák, apák, akik ilyen-olyan aktuális érzéseik miatt az adott helyzetben síró, kétségbeesett, kudarcot vallott gyerekükkel nem tudnak együttérezni, nem tudják ?t megérteni és ennek eredményeként megnyugtatni – és ha az ilyen helyzetekben többnyire ez a jellemz? –, akkor korlátozott lesz a gyerek önmegnyugtatásra való képessége, védtelenebb lesz a kudarcokkal való megbirkózásban. Önbizalma sérülékennyé válik, önbecsülése fenntartásában a mindenhatóság, mindentudás hamis illúziójába kapaszkodik. Ezért id?vel azok a helyzetek, amelyek megkérd?jelezhetik ezt az illúziót, haraggal töltik el és saját értékességének érzését?l fosztják meg. Ez a folyamat többnyire tudattalanul zajlik. Ami a viselkedésben látható, az általában vagy a gátoltság, háttérbe húzódás, panaszkodás, vagy ennek épp az ellenkez?je: mindenáron való törekvés a mások figyelmének megszerzésére, er?szakoskodás, hangoskodás, mások igényének felt?n? semmibevétele, dühkitörések.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 3. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Köt?dés
Manapság egyre népszer?bb és egyre több édesanyához jut el a „köt?d? nevelés” elnevezés? irányzat, amely a pszichológia köt?dés fogalmából kiindulva azt tanítja a szül?knek, hogyan alakíthatják ...
Az önbizalomról – kicsit másképp
Önbizalomhiány nem létezik. Merész, s?t már-már pimasz állítás, hiszen még szavunk is van rá.
A túlvédett gyerek
A szül?i túlvédés függ?séghez, a szül? és gyermeke közötti hatalmi harcokhoz, a kortárs környezetben pedig visszahúzódáshoz, illetve agresszív kitörésekhez vezethet.
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
