Nem létez? ismer?sök
Mindannyiunknak jó néhány közeli ismer?se van: nemcsak a nevüket és a foglalkozásukat tudjuk, hanem azt is, hogy ki a párjuk, hány gyereket nevelnek, hol voltak nyaralni, minek örülnek, és mi az, ami éppen bántja ?ket. Közülük azonban sokakat csak mi ismerünk, nekik még arról sincs tudomásuk, hogy mi a világon vagyunk. Ismer?seink közül többen persze igencsak akadályoztatva vannak a barátkozásban, hiszen ahhoz legalább létezniük kellene… A milliószor idézett történet szerint – mely valószín?leg nem egyéb városi legendánál – negyedszázaddal ezel?tt Magyarországon gy?jtés indult egy brazil szappanopera f?h?sn?je, Isaura kiszabadítására a rabszolgasorból...
Az evolúciós lélektan alaptétele, hogy az emberi agy s pszichés m?ködéseink sora ahhoz a környezethez alkalmazkodott, amelyben fajunk hosszú-hosszú ideig, évek tízezrein át élt. Ez pedig lényegesen különbözött a maitól! Az emberek zárt, kis közösségek tagjaiként élték le az életüket, és – bár talán különösen hangzik, hogy ezt is említenünk kell – virtuális világ nem volt, amit maguk körül láttak, az tényleg létezett: akikkel nap mint nap találkoztak, valóban az ismer?seik voltak.
A mai világban, ahol a szoros, együtt él? közösségek már jó ideje felbomlottak – hiszen már nem feltételei a túlélésnek, mint az ?skorban, – és az emberek néhány f?s családokban, vagy éppen magányosan élnek, itt állunk a k?korszakból örökölt lelkünkkel. Azokkal a pszichés reflexekkel, amelyek azt sugallják, hogy a közösségb?l kiszakítva élni rossz és szorongató; az embernek a lelki nyugalomhoz, biztonságérzethez társas kapcsolatokra van szüksége.
Tiszta szerencse, hogy ezt a k?korszaki lelket viszonylag könny? átverni. Elég, ha mutatunk neki néhány rendszeresen visszatér?, mozgó, beszél? emberi alakot, és máris megnyugszik: jól van, minden rendben, társaságban vagyunk, nem vagyunk magányosak. Az a meghökkent?, hogy hiába tudjuk az eszünkkel, hogy a tévében megjelen? alakokkal valójában semmiféle kapcsolatunk sincsen, mégis olyan érzelmi reakciókat adunk rájuk, mintha valódi ismer?seink volnának.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 3. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Az „internet-generáció” után
avagy IKT kompetencia olvasástudás el?tt
E gyerekek közül sokan már most els?-második osztályosok, és az elkövetkez? években egyre nagyobb számban fognak megjelenni az oktatási rendszerben. Sok kisiskolás számára már most ismertek az ...
A kurkászástól a Facebook Like-ig
A csoporthoz való tartozás igénye az emberi lélek mélyén gyökeredzik. Kapcsolataink kezelésére sokáig nem létezett jobb módszer a notesznél, majd a mobiltelefon memóriájánál. Tíz évvel ezel?ttig az ...
Barátok?
Laci keser?en meséli anyukájának, hogy Bence, akir?l azt hitte, igazi haver, a Facebookra feltett egy képet róla – egy olyan fotót, amit tulajdonképpen senkinek sem akart volna megmutatni. És persze ...
Közösségi média és valóság: filterek mögött
A közösségi média egyre tökéletesebbre optimalizálja algoritmusait, ami azt jelenti, hogy egyre személyre szabottabb tereket hoz létre az egyes felhasználók számára, és így leginkább csak azt ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
