A jó, a rossz és a kisbaba
Az erkölcs kulturálisan meghatározott fogalom. Egy mostanában készült, 15 kultúrát feltérképez? vizsgálat kimutatta, hogy az olyan értékek, mint kedvesen fogadni az idegeneket, vagy büntetni a tisztességtelenséget, fontosabbak a piacgazdaságban m?köd? társadalmakban, ahol a fenti viselkedésekre nagyobb szükség van ahhoz, hogy menjen az üzlet. Így a szerz?k azt állítják, hogy az emberek által fontosnak tartott legtöbb morális érték attól függ, hogy az illet? milyen kultúrában n?tt fel – nem beszélhetünk bels?, veleszületett meghatározottságról. Másrészt viszont nincs olyan kultúra, ahol ne találnánk meg a jó és a rossz fogalmát, ahol ne lenne valahogy meghatározva, hogy mi tisztességes, ahol ne jutalmaznák valahogyan a kedvességet és a h?séget, ahol ne különböztetnék meg az er?szakos cselekedetet a véletlen balesett?l. Ezeknek az értékeknek az emberek túlélése szempontjából evolúciós jelent?ségük van, a saját közeli hozzátartozóink – ezáltal génjeink – védelme, vagy az együttm?ködés mind ahhoz járul hozzá, hogy minél tovább maradjunk fenn itt e földi létben. Éppen ezért logikus a feltételezés, hogy valamiféle naiv, alapszint? erkölcs velünk születik...
Erkölcsi fejl?désünket tekintve nemcsak arról van szó, hogy a korábban hittnél sokkal el?bb, tehát már születésünkkor rendelkezünk némi erkölcsi érzékkel, hanem a szabályrendszer, amihez tartjuk magunkat, jóval hamarabb árnyalttá válik, mint azt hittük. Piaget még arról beszél, hogy a gyerekek óvodás korukban erkölcsi realizmussal rendelkeznek, azaz k?bevésettnek vélik a szabályokat. Ma azt gondoljuk, hogy ez nincs így. Judith Smetana két és fél éves gyerekeket kérdezett a bölcs?de szabályairól. Például arról, hogy jó dolog-e ledobálni a ruhákat a földre vagy bántani másokat. A gyerekek mind azt állították, hogy mindkett? rossz. Ám azt is elmondták, hogy ha a bölcsisnénik megengednék, akkor le lehetne dobálni a ruhákat, ezt a szabályt meg lehetne változtatni. Bántani a társaikat viszont mindig rossz lenne, függetlenül attól, hogy mit mondanak a bölcsisnénik.
Ez az alapszint? morális hozzáállás a váza annak az összetett érzelmi fogalmi rendszernek, amit feln?tt korunkban erkölcsünkként fogalmazunk meg. Egy feln?tt tudatában van az általa vallott morális értékeknek, meg tudja fogalmazni azokat, érvelni tud és ellenérveket mondani, de ugyanúgy er?s érzelmekkel reagál, ha a jóságnak vagy h?ségnek egy felt?n?en szép példáját látja, vagy valami kirívó gazsággal szembesül, mint a gyerekek, mikor tapsolnak a jó megjutalmazásakor, vagy sírva fakadnak a gonosszal találkozván.
A különbség csak a tudatos megfogalmazásban és az érzelmek kontrolljában van, ösztönös reakciónk nem különbözik a gyerekekét?l...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 1. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
A lelkiismeret születése
„Ne mondd meg az anyukádnak, hogy kiszöktünk a kerítésen!”
Erkölcsi dilemmák
Hogyan viselkedjünk úgy, hogy egyszerre tudjuk önmagunkat tisztelni és kivívni mások tiszteletét? Hogyan kerüljük el az önzést, a gyávaságot és a felel?sség elhárítását? Hogyan legyünk jó emberek?
Mindenható gyermekkor
A korai életévek hatása a feln?ttkorra
Ha valaki azt érzi, hogy az életében nem ott tart, ahol szerinte tarthatna, ha úgy érzi, hogy a „benne lév? mag” nem a természetének megfelel?en fejl?dik, akkor el?ször a „talajt” érdemes ...
A gyerekek értelmi fejl?désér?l
Piaget fejl?dési szakaszai
Jean Piaget svájci pszichológus elmélete szerint a gyerekek tanulási folyamata és értelmi fejl?dése négy fontos szakaszra bontható. E szakaszok id?beli elhelyezkedése és tartama ugyan egyénenként ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
