ez az egyetlen olyan függ?ség, melyet még csak verbálisan sem büntet a társadalom
Hirdetés
2012-02 lapszámban megtalálható
Függ?ség, amiért nem jár büntetés
Szenvedélyem: a munka
A munkamánia, más szóval workalcoholism vagy workaholism olyan szenvedélybetegség, melyben a munka szinte „drogként” funkcionál, háttérbe szorítva az egyén többi életterét és motivációit. Bármilyen furán is hangzik, a munkamániás emberek ugyanolyan függ?k, mint az alkoholisták vagy a drogosok: szenvedélyük keletkezésének menete, viselkedésmintáik és függ?ségük jellegzetességei ugyanolyanok, mint bármely más szenvedélybetegségé.
Eszedbe se jusson zavarni, rendkívül elfoglalt! Számára a nap minden perce versenyfutás az id?vel.
Este nyolc el?tt program? Ugyan már! Hétvégén ki sem dugja az orrát a szabad ég alá – maximum laptopja kíséretében. Nyaralás közben sem tud kikapcsolni. A barátai már nem is igazán keresik, hiszen úgysem ér rá sosem, vagy hozzán?tt a füléhez a telefon. Mindig csak egyetlen dolog jár a fejében: a munka. Nem kell különösebben körülnéznünk ahhoz, hogy találjunk a fentiekkel jellemezhet? ismer?st.
Az ilyen emberek – korunk egyik legjellemz?bb szenvedélybetegségének tipikus szenved? alanyai – nem kirívóak, nem veszélyesek a társadalom számára. Azt viszont nem is sejtik, hogy önmaguknak mennyit ártanak… Amikor ugyanis a munka „kitolakszik” meghatározott helyér?l és uralni kezdi az egyén életét, akkor már a függ?ség tárgya határozza meg viselkedését, id?beosztását, életét – miközben életcéljai lassan elenyésznek (az irodalom „behavioral excess disorders”-nek nevezi ezt a problémát).
Hirdetés
A munkamánia, más szóval workalcoholism vagy workaholism olyan szenvedélybetegség, melyben a munka szinte „drogként” funkcionál, háttérbe szorítva az egyén többi életterét és motivációit. Bármilyen furán is hangzik, a munkamániás emberek ugyanolyan függ?k, mint az alkoholisták vagy a drogosok: szenvedélyük keletkezésének menete, viselkedésmintáik és függ?ségük jellegzetességei ugyanolyanok, mint bármely más szenvedélybetegségé. A jelenség nem új kelet?: már az 1850-es években érintette Gustave Flaubert, majd 1919-ben a híres magyar pszichológus, Ferenczi Sándor.– végül 1968-ban az amerikai Wayne Oates írta le el?ször. A japánoknál olyannyira jellemz? a kórkép, hogy külön szót használnak rá: ez a „karosi”. A szigetországban a második legjellemz?bb halálokként tartják számon.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 2. számában olvasható
2012-02 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Magazin tartalom
A munkafügg?ségr?l
Egy kutatás meglep? eredményei
A munkafügg?séggel kapcsolatban számos képzet – nemegyszer tévhit – él az emberek fejében arról, hogy az milyen életmóddal, lelkivilággal, örömökkel és nehézségekkel jár.
A munkafügg?ség kialakulása, jellemz?i
Kik a munkafügg?k? Mit?l alakul ki? Hány embert érinthet ez Magyarországon? Ezekre kerestük a választ dr. Kun Bernadette-tel, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének ...
Munkafügg?k a karanténban
A munkafügg?ségre szokás pozitív addikcióként tekinteni, mert egy társadalmilag hasznos tevékenységgel kapcsolatban alakul ki.
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.