EMDR terápia

EMDR terápia

A pszichés traumák feldolgozásának igen hatékony módja az EMDR terápia. Az "Eye Movement Desensitization and Reprocessing" – vagyis a szemmozgásokkal történ? deszenzitizálás és újrafeldolgozás – nev? terápiás eljárást a traumatikus élmények következtében kialakult maradandó problémák kezelésére dolgozták ki.

A szemmozgások hatására – az alvás REM-fázisához hasonló folyamat eredményeként – a „befagyott” emlékek újra szabaddá, ezáltal feldolgozhatóvá válnak.

A pszichés trauma

Traumatikus élménynek nevezzük az olyan megrázó eseményeket, mint például egy közlekedési baleset vagy egy fegyveres támadás. Természetesen bizonyos szégyenteljes, vagy más módon megrázó negatív élmények is válhatnak traumatikussá, így a folyamatos csúfolás, kiközösítés az iskolában, a gyermekkori szexuális zaklatás, a lelki bántalmazás vagy elhanyagolás – de ide sorolhatók a fájdalmas, megalázó kórházi események, a munkavégzéssel kapcsolatos „élmények”, vagy éppen személyes veszteségek.

A pszichés trauma tanulmányozása mindig élénk vitáktól övezett terület volt, ám a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD) létezésének ténye ma már nem képezi vita tárgyát. Biológiai aspektusaival is egyre több kutatás foglalkozik, melyek nyilvánvalóvá tették, hogy a trauma tartós vegetatív és központi idegrendszeri, valamint endokrin rendszerbeli elváltozásokat hozhat létre, s az agy specifikus területeinek funkcióját és szerkezetét is módosíthatja.

Hirdetés

A tudományos kutatások eredményeképpen a traumaterápiák egyre adekvátabb megoldásokat dolgoztak ki – ám miközben egyre specifikusabb, egyre pontosabb tudás birtokába jutunk, elvész a pszichés trauma integratív koncepciója és átfogó értelmezése. Az az értelmezés, amely szerint az emocionális, kognitív, viselkedésbeli vagy éppenséggel a testi tünetek széles skálája traumatikus élmények következtében alakult ki.

Ezen az elképzelésen alapul az EMDR integratív terápiás szemlélete.

Az EMDR felfedezése

A módszer születése egy véletlen megfigyelésnek köszönhet?. Francine Shapiro, az amerikai pszichológusn? séta közben sötét gondolatokkal küzdött. Hirtelen azt vette észre, hogy miután szemei spontán módon ide-oda mozdultak, gondolatainak negatív érzelmi töltete drasztikusan csökkenni kezdett.

A felfedezést?l felvillanyozva megpróbálta megvizsgálni, van-e összefüggés a többé-kevésbé spontán feszültségcsökkenés és a gyors szemmozgások között – emellett annak is utána akart járni, hogy másoknál is ugyanúgy bekövetkezik-e a hatás.

Az els? kísérletekben néhány vietnami háborús veterán is részt vett, akik akkor már hosszú ideje kezelés alatt álltak a PTSD miatt. Úgy t?nt, hogy amikor arra kérték ?ket, idézzék fel egy szörny? esemény emlékét,, s eközben szemüket ide-oda mozgassák, könnyebb volt visszagondolniuk a történtekre.

Shapiro els? megfigyelései alapján úgy vélte, hogy itt f?leg félelemcsökkenés (deszenzitizáció) történik. Kés?bb azonban nyilvánvalóvá vált, hogy emellett különféle egyéb reakciók is fellépnek – például olyan kognitív jelenségek, mint a traumatikus eseménnyel kapcsolatos emlékképek, gondolatok spontán módosulása. Saphiro úgy gondolta, hogy ezek a változások leginkább az információfeldolgozás folyamatában érhet?k tetten.

Információfeldolgozási rendszerünk az élményeket adaptív módon feldolgozza – ám ha ezt valami megzavarja, az rosszul feldolgozott, diszfunkcionális emlékezeti hálózatok létrejöttéhez vezethet. Az emocionálisan er?sen megterhel? események az agy érzelmi egyensúlyát oly mértékben megzavarják, hogy a rájuk vonatkozó emlékek a hozzájuk tartozó gondolatokkal, emóciókkal és fiziológiai reakciókkal egyetemben mintegy „befagyott” állapotban tárolódnak az agyban. Ezek a hálózatok különböz? információ-elemeket – érzékeléseket, képeket, hangokat, szagokat, ízeket, gondolatokat, érzelmeket, s?t testi reakciókat is – tartalmaznak, amelyek a történés pillanatában mind jelen voltak.

A szemmozgások hatására – az alvás REM-fázisához hasonló folyamat eredményeként – a „befagyott” emlékek újra szabaddá, ezáltal feldolgozhatóvá válnak.

Az EMDR terápia számos elemét más pszichoterápiás formáknál is megtalálhatjuk. A legfelt?n?bb különbség az, hogy itt a klienst arra kérik, hogy szemeivel kövesse a terapeuta ujjait. Ez az aspektus állt a középpontban a névválasztásnál is: Francine Shapiro meggy?z?dése szerint ugyanis a feldolgozórendszert a szemmozgások aktiválják. A mai napig ez az EMDR legismertebb változata. Kés?bb azonban egyre inkább világossá vált, hogy hasonló terápiás eredményeket lehet elérni másfajta ingerlés-variációk használatával is, például felváltva a két fülre adott hangok vagy kétoldali, gyorsan váltakozó érintés alkalmazásával.

A terápia folyamata

Az EMDR az id?k folyamán teljes érték? terápiás módszerré n?tte ki magát, amely nemcsak a klasszikus poszttraumatikus állapotokban, hanem majdnem minden pszichés probléma kezelésében segítséget tud nyújtani, amennyiben a problémák/szimptómák hátterében traumatikus élmények –azaz diszfunkcionálisan m?köd? információs-emlékezeti hálózatok találhatók.

Az EMDR terápia abból indul ki, hogy a jelenben felbukkanó problémák korábbi tapasztalatokból erednek – feldolgozásukhoz tehát el?ször megkeressük a hozzájuk kapcsolódó múltbeli történéseket (ha lehet, mindig a legfontosabb, alapvet? élménnyel kezdjük), majd feltárjuk az ehhez az élményhez kapcsolódó egyéb történéseket is.

Ezt követ?en a jelenben fennálló, majd szükség esetén a jöv?vel kapcsolatos problémákat vesszük sorra és dolgozzuk fel.

A feldolgozás meghatározott lépésekb?l álló protokoll segítségével történik, melyet mindig a kliens szükségleteinek figyelembevételével, a terapeuta döntése alapján lehet csak alkalmazni. A terápia id?tartamát a problémák eredete és a kialakult diszfunkcionális emlékezeti hálózatok milyensége, valamint a kliens felkészültsége, érzelmi terhelhet?sége, én-ereje is befolyásolja – mindezek függvényében néhány ülést?l akár a többéves munkáig is eltarthat –, a terápiás folyamatban azonban a traumatikus emlékek átdolgozása inkább csak epizodikusan van jelen. Az EMDR terápia nagyon szoros és bizalomteli kliens-terapeuta együttm?ködést feltételez – és mindkettejük számára érzelmileg megterhel? munka, amely a terapeuta részér?l hosszú felkészülést és nagy terápiás tapasztalatot igényel.

Magyarországon néhány éve kezd?dött az EMDR terápiás képzés. Jelenleg 30-40 képzésben lév? EMDR terapeuta van, de számuk évr?l-évre növekszik.

Aki EMDR terapeutát keres, kizárólag a Magyar EMDR Egyesület honlapján szerepl? lista segítségével, illetve az egyesülethez intézett email formájában tegye, mert csak az itt szerepl? terapeuták részesültek megfelel? képzésben és szupervízióban.

2015-05 lapszámban megtalálható