Túlzott önfeltárás a Facebookon
A túlzott megosztásnak van egy másik arca is, amikor nem az információ “mélységével”, hanem inkább a mennyiséggel van problémánk: fotó minden étkezésr?l, selfiek tömege, bejelentkezés minden buszmegállóból, vagy töméntelen mennyiség? kép a gyerekekr?l, akár már a magzatkortól kezdve.
A jelenség pszichológiai szempontból is figyelemreméltó: kutatók sokasága szeretné megtudni, vajon mi a túlzott megosztás legf?bb motivációja. A nehézségek azonban már itt kezd?dnek, hiszen a definíció sem egyszer?: mi számít túlzottnak? Fel lehet-e állítani egy objektív mércét? Ki dönthet err?l? Ki mondja meg, mi a normális? Tovább nehezíti a helyzetet, hogy míg mindenki ismer legalább egy túlzott megosztót, önmagát szinte senki nem vallja annak – ez pedig nyilvánvalóan egy negatív társadalmi megítélést tükröz, egyszer?en ciki bevallani. Pedig a megosztás, vagy más szóval önfeltárás pozitív jelenség is lehet: az intim, személyes kapcsolat kialakításához elengedhetetlen. Pszichológiai kutatások sora mutatta ki, hogy jobban kedveljük azokat, akik megosztanak valamit önmagukról, és az ilyen megosztások kölcsönösséget kiváltva segítik a kapcsolatok szorosabbá válását. Más pozitívum is elképzelhet?, egy kísérletben például a kutatók arra kérték a résztvev?ket, hogy egy hétig kétszer annyit posztoljanak a Facebookra, mint általában szoktak. Az eredmények szerint a megnövekedett aktivitás csökkenti a magány érzését – a kapcsolatot a valahová tartozás élménye közvetítette. Legérdekesebb az volt, hogy ez az érzés független volt a kapott like-ok vagy kommentek számától, a kutatók szerint maga a megosztás bír ilyen hatással: a posztolók kiírták magukból élményeiket, érzelmeiket, ami önmagában elegend? volt a szubjektív jóllét emelkedéséhez.
Úgy t?nik, érdemes lehántani a jelenségr?l a negatív jelentéstartalmakat, és semlegesebb megközelítésben vizsgálni. Akkor fogalmazzuk át a kérdést: mi késztet arra, hogy rövidebb-hosszabb ideig többet tárjunk fel érzelmeinkb?l, gondolatainkból?
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 6. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott Mozgó-kép
Tévézz okosan! - A média és az iskola kapcsolata
Dr. Gyarmathy Éva neveléslélektani szakpszichológus
Ajánlott könyv
Ajánlott cikkeink
Sharenting – szül?nek lenni a közösségi média rivaldafényében
Hogyan befolyásolhatja a gyermekeink közeli és távoli jöv?jét, ha az életük minden pillanatát megosztjuk a közösségi oldalakon? Hogyan tudjuk csökkenteni a „sharenting” – a megosztás (share) és a ...
A kurkászástól a Facebook Like-ig
A csoporthoz való tartozás igénye az emberi lélek mélyén gyökeredzik. Kapcsolataink kezelésére sokáig nem létezett jobb módszer a notesznél, majd a mobiltelefon memóriájánál. Tíz évvel ezel?ttig az ...
Bizonytalanságaink
A modern élet nem csupán azt jelenti, hogy a korábbi generációknál kényelmesebben és szabadabban élünk. A mi életünk számtalan olyan problémát is kitermelt, amivel nagyapáink és nagyanyáink még csak ...
A selfie pszichológiai kérdései
A Föld lakosságának fele készített már selfiet – legtöbben Ausztráliában, ?ket követik a kanadaiak és az amerikaiak. És bár a m?faj a 18-24 év közöttiek körében a legnépszer?bb, a híres „szelfiz?k” ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
