Mit árul el a hangunk?
De mi különbözteti meg a „semmi” semmit a „valami” semmit?l, az egyik jól-t a másik jól-tól? Hogyan lehetséges, hogy meglehet?sen pontosan felismerjük beszélget?társunk érzelmi állapotát még akkor is, ha csak telefonon beszélünk vele, és nem látjuk a mozgását, az arckifejezését? Van-e különbség a férfiak és a n?k között a hangulat beazonosításának sikerességében? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak az érzelmesbeszéd-kutatások.
Több évtizede ismert, hogy már az újszülött csecsem?k is el?nyben részesítik az emberi beszédet más hangokkal szemben, s a saját anyjuk hangját más n?kével szemben. Az utóbbi évek kutatásai pedig kimutatták, hogy ez a képesség már az anyaméhben is jelen van. Azt is tudjuk, hogy a nyolc hónapos babák már képesek megkülönböztetni a férfihangot a n?it?l. Feln?ttekkel végzett kutatások azonban megállapították, hogy ez a két feladat: ismer?seinket felismerni, illetve ismeretleneket megkülönböztetni hangjuk alapján két különböz? funkció az agyban. Az els?vel kapcsolatban azt tudjuk, hogy nincs egyetlen beszédparaméter, ami mindenkinél egyformán fontos lenne – egyik ismer?sünk azonosításában hangmagassága, a másiknál hangja érdessége, a harmadiknál egyéb paraméterek játszanak fontosabb szerepet. Az viszont mind idegen, mind ismer?s esetén megfigyelhet?, hogy ha a beszéd érzelmeket tartalmaz, egyrészt aktívabbak lesznek a beszédértésért felel?s agyterületek, másrészt plusz agyterületek is bekapcsolódnak.
Amit mondunk – vagyis mondanivalónk tartalma –, és ahogyan mondjuk, általában összhangban van egymással. Ha a telefonban boldog hangsúllyal azt mondom valakinek: „De örülök, hogy hívtál”, akkor a másik fél nem fog kételkedni abban, hogy valóban örülök. A tartalom és a hang szétválását leginkább akkor figyelhetjük meg, ha a kett? ellentmond egymásnak: például ha személyes találkozásnál kissé undorodva, a hangsúlyt lefelé engedve mondom, hogy „de örülök, hogy látlak”. Ilyenkor az, amit mondok, a tartalom, vagyis hogy örülök, és a nonverbális kommunikációm, ami jelzi, hogy ez egyáltalán nincs így, ellentmond egymásnak. Ha ezt felismerjük, általában inkább a nonverbális kommunikációnak hiszünk, hiszen feltételezzük, hogy azt sokkal nehezebb befolyásolni, mint a tartalmat, ezért ?szintébben kifejezi a másik érzelmeit, attit?djeit...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 3. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
A csöndes mosoly titka
Bökdösd a pingvint!
Nem tudom, ismerik-e azt az érzést, amikor a megbeszélésen már vibrál az ablaküveg a feszültségt?l. Aztán hirtelen egy kollégában elpattan valami, és végre-valahára felemelkedik a hanger?, ...
Hogyan kezeljük gyermekeink indulatait?
Els?ként mindenképpen szögezzük le, egyáltalán nem biztos, hogy egy szül? mindig, minden körülmények között megfelel?en viszonyul gyermeke indulataihoz – jobban járunk, ha belátjuk s ...
Flegmázó robotok – nem az fáj, amit mondtál, hanem ahogyan mondtad
Csak beképzeljük, vagy a ChatGPT tényleg hangulatingadozásokat produkál mostanában? Egyik nap kedves és segít?kész, máskor rideg és sz?kszavú, néha pedig passzív-agresszíven próbál lerázni minket. ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
