A mozgás szerepe az értelmi fejl?désben
Mit tud a baba?
Az utóbbi években több kutatás összefüggést talált a mozgás és az idegrendszer fejl?dése között – rövid összefoglalónkban ismertetjük a mozgásfejl?dés szakaszait, ezzel segítve a szül?knek abban, mikor mire kell fokozott figyelmet fordítaniuk, hogy az id?ben történ? korrekcióval a kés?bbi problémákat megel?zzék.
A korai mozgásfejl?dést és annak a gyermeki fejl?désben betöltött szerepét már hosszú évtizedek óta a kutatások népszer? témái között találjuk, és egyre ismertebbé válik a köztudatban is. Vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a mozgásfejl?dés már a korai életszakaszban is jelzi az idegrendszeri érést. Ennek figyelemmel követése lehet?séget ad arra, hogy a környezeti hatások pozitív irányban befolyásolják a fejl?dést, ezáltal lehet?vé válik az éretlenség miatti funkció-elmaradások hatékony megel?zése és korrekciója.
Az els? életév akaratlagos mozgásfejl?désének tipikustól való eltérése az idegrendszer éretlenségére és/vagy károsodására utal, valamint a kés?bbi, iskolai magatartás- és tanulási zavarok el?rejelz?je lehet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az egyes mozgásformák megjelenése, ezek eltérései el?re bejósolják a kés?bbi tanulási nehézségeket, hiszen számos tényez? – így genetikai és környezeti hatások is – együttesen befolyásolja a tanulási képességek alakulását. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermeket nevel? szül?k képet kapjanak a tipikus szervez?désr?l, és arról, milyen tevékenységek segítenek az eltérések felszámolásában...
A mozgásfejl?dés révén megjelen? egyre összetettebb mozgások, a környezeti aktivitás az énkép alakulásában is fontos szerepet töltenek be: az eredményes akciók elégedettség-érzést váltanak ki az apróságokból... A gyermek szempontjából eredményes – és a környezetb?l pozitív, támogató reakciót kiváltó – cselekvések jelent?sen hozzájárulnak a pozitív énkép kialakulásához, és segítik az önállóság elérését. A mozgás és az egyszer? mozgásos játékok tehát fontos szerepet töltenek be a környezet megismerésében, a kognitív funkciók fejl?désében, a szociális kapcsolatok és az énkép alakulásában. A közös mozgásos tevékenységek, játékok tartalmassá teszik az együtt töltött id?t – és még a szül?knek is aktív kikapcsolódást kínálnak.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 4. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Nézd, mit mutatok!
Így tanul a kisbaba
Gyermekeink életük els? pillanatától fogva szüntelenül tanulnak, napról napra új információkra és képességekre szert téve. Gondoljunk csak bele, mi mindent kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy ...
A tudásszomj és a „tanulógép”
A kisgyerek, aki örömmel firkál, alkot, egy pillanat alatt befékezhet? már azzal a megjegyzéssel is, hogy „hú, milyen szép, de ugye tudod, hogy a kutyának négy lába van?”. Máris megtanulta a gyerek, ...
Kíváncsi csecsem?k
Már egyévesen megértik, mir?l beszélnek mások
A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemz? képesség roppant id?igényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az els? nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
