Már egyévesen megértik, mir?l beszélnek mások
Kíváncsi csecsem?k
Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték... A beszéd megértéséhez szinte soha nem elegend? önmagában a nyelvi tudás, mert a nyelvi kódok a beszédkontextustól függ? elemek sokaságát tartalmazzák (a te, vagy az ott szavak eltér? dolgokra utalhatnak különböz? helyzetekben), ráadásul a beszéd során, ha nem is tudatosan, de igyekszünk kitalálni a beszél? szándékát, hogy mit is szeretne közölni. Ehhez nélkülözhetetlen ismernünk, hogy a beszél? mit tud a világról és milyen célokat követ, mert ez a tudás nagymértékben befolyásolja az üzenet jelentését. Például az étkez?asztalnál elhangzó „Ideadnád a sót?” mondatra nem eldöntend? kérdésként tekintünk. Ilyenkor nem igennel vagy nemmel válaszolunk, hanem – felismerve a beszél? szándékát (azt, hogy meg szeretné sózni az ételét) –, kérésként értelmezzük a nyelvi kód alapján egyébként kérdésnek tekinthet? mondatot.
A kommunikációs tudáskészlet egyik fontos eleme – ahogy arra a fenti, sószórós példa is utalt – a képesség mások céljainak és tudásának nyomon követésére. Amennyiben feltételezzük, hogy ez valóban nélkülözhetetlen szerepet játszik a kommunikációban, akkor már csecsem?korban, a beszéd elsajátítása el?tt jelen kell lennie, hogy segítse az ismeretlen szavak és mondatok megértését és elsajátítását a babák számára.Ezt a kérdést járták körül a Közép-európai Egyetem kutatói. Vizsgálatukban arra voltak kíváncsiak, hogy a csecsem?k valóban képesek-e kikövetkeztetni, mir?l kommunikálnak mások, ha a beszélget?partnerek és az általuk használt nyelv is ismeretlen számukra... A kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a babák akkor is képesek megérteni azt, hogy mások mir?l beszélnek, ha nincsenek a megfelel? nyelvi ismeretek birtokában – pusztán az alapján, hogy észben tartják mások célját és tudását...
Úgy t?nik tehát, hogy nemcsak a feln?ttek, de már a csecsem?k is rendelkeznek olyan általános képességekkel, ami lehet?vé teszi számukra a kommunikáció megértését. Ilyen képesség többek közt mások céljának és tudásának felismerése és nyomon követése. A hasonló következtetési képességek a kontextus figyelembevételének segítségével elég támpontot adhatnak a babáknak, hogy rájöjjenek az ismeretlen szavak jelentésére. Mindez nemcsak lehet?vé teszi, de fel is gyorsítja a nyelvtanulást, és választ adhat arra is, miként értik meg a csecsem?k az els? általuk elsajátított szavakat.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 4. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Tudnak-e számolni a csecsem?k?
A kutatók nagyon sokáig keveset tudtak arról, hogyan látják a csecsem?k a világot. Az utóbbi három évtizedben azonban robbanásszer? változások történtek, és egyre pontosabban tudjuk, milyen képük van ...
Mit tud a baba?
A mozgás szerepe az értelmi fejl?désben
Minden szül? aggódva figyeli újszülöttje els? mozdulatait, majd a csepered? baba mozgásának fejl?dését: vajon tudja-e, amit az adott id?szakban tudnia kell?
Mit tud a gyermeki agy?
Tíz kérdés az olvasás fejl?désér?l és fejl?dési zavaráról
Hogy megértsük, miért nem sikerül minden kisgyermeknek gyorsan és jól megtanulnia olvasni, jó, ha ismerjük azt is, mit tud err?l a kérdésr?l a tudomány. A hagyományos magyarországi munkamegosztásban ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
