A populizmus pszichológiája
Betegesen normális?
Frissítve: 2025. 07. 08.
A képviseleti demokráciák paradoxona
Bár a populizmust gyakran szokás valami politikai betegségnek, devianciának, extremitásnak látni, ez tévképzet. A képviseleti demokráciáknak ugyanis van egy természetes paradoxona. Az olvasók közül ki szeretne például károsanyag-emissziós kvótákról vagy agrárszubvenciókról szóló, hosszú órákon tartó parlamenti bizottsági, majd plenáris vitában és döntésben részt venni? Valószín?leg nem sokan. Éppen ezért választjuk és ruházzuk fel a döntés jogával a képvisel?inket, és ezért fizetjük meg ?ket: többségünknek sem motivációja, sem ideje nincs arra, hogy a köz döntéseiben közvetlenül részt vegyen. Ezzel együtt a legtöbb országban (nem csak nálunk) a választók nagyon rossz véleménnyel vannak a saját maguk által választott politikusokról. A populizmus így gyakran egyfajta „szelepként” m?ködik, melyen keresztül levezethet?ek a mások által hozott döntések nyomán keletkez? természetes feszültségek. És ez nem csupán politikai kontextusban van így. Aki nagyobb (vagy akár kisebb) szervezetnél dolgozik, legyen az multinacionális vállalat, kórház vagy éppen egyetem, pontosan tudhatja, hogy a vezet?k és a „rendszer” szidása – különösen Kelet-Európában – a munkahelyi beszélgetések egyik leggyakoribb, már-már kötelez? formája. Sokszor még azokban a szervezetekben is, ahol a dolgozók jól érzik magukat és elégedettek a munkájukkal…
Egy kis populizmus tehát nemcsak a demokráciáknak, de a hétköznapi életnek is szükségszer? velejárója. És persze a populista állítások tartalmazhatnak részigazságokat, még ha túlságosan általánosítanak is: például a politikusok körében egyes id?szakokban teret nyerhet a korrupció vagy a hozzá nem értés. Ugyanakkor azonban ne feledjük: egy ország politikai elitje nem légüres térben, hanem a társadalomban jelen lév? normarendszer és viselkedési minták alapján tevékenykedik, így nem igaz a populista szembeállítás a gonosz, önz? politika és a morálisan makulátlan nép között. A bennünket képvisel? politikusokat mi választjuk, részben tehát ?k is „mi magunk” vagyunk – személyükben így minden társadalom önmagát utálhatja.
„Patológiásan normális”
A világ egyik legelismertebb populizmus- és széls?jobb-kutatója, Cas Mudde szerint a populizmus nemcsak hogy normális, de már patológiásan normális – legalábbis a radikális jobboldali populizmus. Ez azt jelenti, hogy valójában csak feler?síti a közvéleményben dominánsan létez? – sokszor többségi – véleményeket és tendenciákat. Ezeket a modern politikai rendszerek normái és intézményei – politikai és gazdasági racionalitásból – igyekeznek kiszorítani. A populizmus éppen ebb?l szerzi tömegbázisát: sokan úgy érezhetik, hogy valóban az ? elnyomásra ítéltetett gondolataikat hangosítja fel...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 5. számában olvasható
Ajánlott cikkeink
Így neveld az országod!
Vajda János, Dr.
A diszfunkcionális családok és a politikai rendszerek hasonlóságai
A fejl?déslélektan és a társadalomtudományok metszetében érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel, ha a modern politikai rendszereket és azok dinamikáit a diszfunkcionális családmodell szemszögéb?l ...
„Senki nem ment meg, kicsi!” – a politikai provokáció pszichológiája
Vajda János, Dr.
Az elmúlt napok hazai politikai fejleményeinek fényében kijelenthet?, hogy a politikai kommunikáció deklaráltan egy új fázisába lépett: el?térbe került a politikai szerepl?k pszichológiai ...
Egótangó, avagy nárciszok a hatalomban
Vajda János, Dr.
A popkultúrától a politikai csúcsokig
A nárcizmusnál talán nem is létezik elhasználtabb és a popkultúra által jobban kisajátított személyiségzavar. Köszönhet?en a közösségi médiának és a hobbidiagnózis iránti ellenálhatatlan emberi ...
Így éld túl a kampányid?szakot - 5 tipp a szakembert?l, hogy a politika ne tegye tönkre az emberi kapcsolataidat
Zákányi Lili
Kellemetlen percek a vasárnapi ebéd felett? Feszült pillanatok a baráti összejöveteleken? Elharapott mondatok a munkahelyi kávégép mellett? A választási kampányban sok családi, vagy baráti ...
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekHogyan olvasnál?
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
