Most igazából magamhoz vagy máshoz tartozom?
Hirdetés
2017-05 lapszámban megtalálható
Függni a függetlenségt?l
A kapcsolatfügg? mindig szeretni fogja a másikat, bármit is tesz vele – tehát akár negatív élményeit elnyomva is köt?dik, a függetlenségfügg? vagy énfügg? azonban egy id? után nem fogja szeretni a másikat, bármit is tesz érte – tehát a pozitív élmények ellenére is megsz?nik a köt?dése.
Bár az emberiség fejl?dését, a társadalmakat, a családokat, a személyiségeket érvezredeken keresztül a kooperáció érlelte, a modern nyugati társadalmakban egyre gyengülnek a szövetségek, csökken vagy elt?nik az együttm?ködés, és egyetlen, mindent elsöpr? alapvetéssé az egyén boldogulása válik. Gyakran már bármilyen, a másik emberért tett szelíd vagy adakozó gesztust gyengeségnek, függésnek tekintünk, s a kapcsolatfügg?ség szinte a legnegatívabb jelentést hordozó kifejezéssé n?tte ki magát. Ebben a gondolati mederben egy kapcsolat automatikusan azonos a függéssel, ezzel szemben bármilyen önmagunkért tett – a másikra tekintet nélkül lév? – lépést az er?vel, az önmegvalósítással és a függetlenséggel azonosítunk...
Hirdetés
De vajon miért ne lehetne a szabadon, szeretetb?l, valós életcélból választott kapcsolat voltaképpen a komoly bels? függetlenség és er? jele? S nem lehet-e, hogy életcéljaink tisztázatlansága mögött, egónk átmeneti hullámainak kiszolgáltatva nagyon is függ?k vagyunk – csak épp nem a másiktól, hanem önmagunktól?
Egy biztos, mindannyian boldogságkeres?ben vagyunk. A biztonság, a szeretettség és az összetartozás élménye ugyanolyan fontos, mint az önmeghatározás, a kompetencia érzése és a világ felfedezése. A személyiség a függetlenedésnek és a kapcsolataink kibontakoztatásának párhuzamos folyamataiban fejl?dik. Ezzel nagyon er?s kétirányú nyomás alá kerülünk: a valahová, valakihez tartozás és az önállóság, függetlenség motívumai között. Ezek nem egymást kizáró dimenziók, ám a kulturális diskurzusok szintjén, és egy-egy életszakaszban legtöbbünk számára sajnos választásos jelleget öltenek: most igazából magamhoz vagy máshoz tartozom? Így gyakran egy érzelmileg besz?kült helyzetben döntünk a kapcsolódás és a függetlenedés között...
De miért ne lenne az ?szinte, együttm?köd? kapcsolat a megvalósult autonómia, és miért ne lehetne az ijedt önmagamért rohanás függ?ség? Miért kéne ebben a hosszú, természetes, mérlegelésekkel teli folyamatban elvesztenünk magunkat vagy a másikat? Miért ne lehetne életünket külön-külön, magunkban, és ezzel párhuzamosan a kapcsolat szintjén is kibontakoztatva, szeretettel, ?szintén, integráltan megélni?
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 5. számában olvasható
2017-05 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Boldogságkeres?
A boldogság nem olyan dolog, ami egyszer csak berepül az ablakon, és ott is marad. Dolgozni kell érte. Kényes madár. Fészket kell neki rakni, és a fészekrakás alkalmasint fáradságos folyamat.
Függés és függetlenség
„A párom szerint túlságosan köt?döm hozzá, azt mondja, ne akarjak ilyen sokat vele lenni, beszélgetni, ahogy ? mondja, rajta lógni. Nekem viszont kevés, amennyit ? szeretne velem lenni... Lehetséges, ...
Szex, szerelem, vágyak
A szerelem közismerten fokozza a szexuális vágyat. Azonban az is el?fordul, hogy a nagy szerelem egyfajta furcsa, „légies” idealizálásba fordul, amit a szerelmes nem akar „bemocskolni” a ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.