Kórkép a bizonytalanságról
Vagy épp ellenkez?leg: egyre jobb minden? Egyre szabadabbak vagyunk? Egyre több ismerethez, élményhez, technikai újdonsághoz férünk hozzá? Az élet sohasem volt még ilyen nyitott, szabad és kreatív? Egyre nagyobb esélyünk van a betegségek leküzdésére és a hosszú, boldog életre?
Ezek a kérdések és a rájuk adható válaszok azt sugallják, hogy ez a dilemma valamilyen módon eldönthet?. Azt hiszem, hogy a helyzet nem ilyen egyszer?. Paradox módon csak egy dolog bizonyos: az, hogy bizonytalanok vagyunk. S?t talán azt sem túlzás állítani, hogy egyre fokozódik az elbizonytalanodás, és az élet egyre több területére szivárog be ez a nyugtalanító bizonytalanságérzés.
Nem általában a múlt nagy történelmi korszakaihoz viszonyítva vagyunk bizonytalanok, hanem a velünk még közvetlen kapcsolatban álló generációk világképéhez képest. Arról csak absztrakt és történelmi ismereteim vannak, hogy a középkorban vagy a XIX. században milyen lehetett az élet. Arról azonban konkrét tudásom van, hogy a nagyszüleim vagy a szüleim hogyan élték meg a helyzetüket. A nagyszüleim például átéltek két világháborút, elszenvedték az elszegényedés, az éhezés, a totális diktatúra nehézségeit, tehát az életüket az állandó változás és a kiszolgáltatottság jellemezte, minden jel szerint mégis az a helyzet, hogy ?k sokkal stabilabban voltak részei a saját világuknak, mint most én vagy az én generációm. A nagyszüleimnek ugyanis volt egy többé-kevésbé megbízható és változatlan képük arról, hogy (1) milyen a világ és (2) hogyan kell benne élni: mik a fontos és mik a kevésbé fontos dolgok, mi az, ami megengedhet? és mi az, amit semmilyen körülmények között nem szabad megengedni. Még a szüleim életében is voltak bizonyos társadalmi rétegek vagy csoportok, akiknek nagyjából egyforma volt az élete, hasonlóan gondolkodtak és hasonlóan cselekedtek... Manapság divatos kifejezéssel voltak „életpálya-modellek”: egy kiszámítható élet állt el?ttük. Mostanában azonban már nem léteznek ilyen stabil életpálya-modellek. Ez pedig a fiatalokat nagyon bizonytalanná, tétovává és halogatóvá teszi...
A társadalmon belüli helyzetünkkel és az anyagi lehet?ségeinkkel kapcsolatos elbizonytalanodás általános lelki egyensúlyvesztéshez vezet. A szorongó, kiszolgáltatott, bizonytalan élet egyenes következménye a pszichés problémák nagy számban és változatos formában való megjelenése. Freud idejében – minden bizonnyal a szigorú és pr?d polgári erkölcsök következtében – a „paradigmatikus” betegség a szexuális vágyak elfojtásából ered? hisztéria volt. Korunk jellemz? betegsége a szorongásos depresszió, ami világos összefüggésben áll a bizonytalansággal, a teljesítménykényszerrel, a versenyhelyzettel és a közösségek megsz?nésével. Az egymással megosztható szenvedés sokkal elviselhet?bb, mint az, amikor még szenvedésünkben is magányosak vagyunk.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 5. számában olvasható
Ajánlott cikkeink
Amikor csak a bizonytalanság biztos
A döntés szükségessége mindig akkor merül fel, amikor a jelen helyzet ellentmond a jöv?ben rejl? kívánatos állapotnak, és cselekedni kell a változtatás érdekében. Ilyen esetben a döntéselméleti ...
Az anyagi bizonytalanság hatásai az egészségre
Az anyagi biztonságunk elvesztése okozta érzések egészen mély szorongásérzettel kísért félelmek.
Jobb anyagi-társadalmi helyzet – sikeresebb gyógyulás?
Az orvossal való együtt m?ködés hiánya és ennek következményei jelent?s anyagi terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre és ezzel együtt a közösségre.
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
